A retro jegyében, első rész: Mikrobi, a beszélő Homelab/Brailab emulátor

A február 13-án a Hobby Rádióban hallható Gépház adás sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki, mint azt előzetesen gondoltuk volna. A műsorban a szó szoros értelmében tombolt a Retro, beszéltünk a 80-as években itthon is elérhető beszélő számítógépekről, kiemelvén a Brailab termékcsaládot, sőt a későbbi verzióját, a Brailab PC-t be is mutattuk a műsorban. Azóta sok érdekességet kaptunk, de még több érdeklődést, így úgy gondoltuk, a Freekockán is megemlékezünk ezen időkről, mégpedig két részes cikksorozatunkban. Ismételni nem szeretnénk senkit sem, így cikkünk nem a már elhangzottakat önti írásos formába, hanem kézzel fogható, kipróbálható érdekességeket tálal a tisztelt publikum számára. Az első részben megnézünk egy komplett szoftvercsomagot, amely a legelső Brailab számítógép emulálására hivatott, megannyi játékkal és múltat idéző programmal.

Brailab a 80-as években

Oldalunk a kezdetek óta igyekszik egyfajta fiatalos lendületet sugározni, a cikkek szinte mindegyike friss fejlesztéseket, akadálymentesen használható szolgáltatásokat mutat be, a múlttal viszonylag ritkán foglalkozunk. Pedig mindazon alkalmazások, fejlesztések, amelyeket ma a magyar vakok is használnak, jöttek valahonnan. Jönniük kellett, hiszen a modern képernyőolvasók is több éves, több évtizedes kutatómunka eredményei, s noha azóta rengeteget változott a számítástechnika, soha nem szabad elfelejteni, hogy honnan indultunk.
Annál is inkább, mert az 1980-as évek közepe felé már elérhetőek voltak kis hazánkban olyan fejlesztések, amelyeket bizony másutt is megirigyeltek volna. Maga a számítástechnika még nem volt ennyire konzumer szinten, nem volt minden háztartásban ilyen kütyü, és ekkortájt ezek még nem is a mezei fogyasztóknak készültek. Persze már ilyenkor is léteztek például a Commodore gépei, amelyeken jókat lehetett játszani, netán az arra fogékonyak dolgozhattak is vele, de szó sem volt arról, hogy léptennyomon ezekbe botlottunk, mint mondjuk ma a laptopokba, okostelefonokba vagy tabletekbe. Akárhogy is nézzük, a PC előtti korszakban ezek majdhogynem rétegtermékek voltak, s ezért is olyan nagy szó, hogy már ebben az időben is létezett olyan fejlesztés, amely kifejezetten látássérülteknek készült, és tudott beszélni is. A Brailab számítógépek leginkább Vaspöri Teréz és Arató András munkája eredményeként jöttek létre, noha természetesen rengetegen voltak, akik hardveresen és szoftveresen működtek közre, az eredeti Homelab gépeket például a Lukács fivérek tervezték. A Brailabok a Homelab gépek átalakítása révén indultak útjukra, három változat készült belőlük, ezen cikk a legelső Brailab emulációját tárgyalja.
Olyan adatokkal rendelkezik ezen készülék, amelyek hallatán a modern kor gyermeke meglehetősen értetlen ábrázattal nézelődne körül.
A 80-as évek egyik meghatározó, magyar fejlesztésű számítógépéből, a Homelabból jött létre a látássérültek számára átalakított beszélő homelab, a Brailab. Kinézetét tekintve maga a gép a billentyűzetbe volt bezsúfolva, nem volt tehát gépház, egyszerűen egy billentyűzet, a tetején hangerőszabályzó gombokkal, soros, párhuzamos portokkal, RCA és képkimenettel, amelyre bizony nem monitor, hanem televízió volt csatlakoztatható. A gépen természetesen egy hangszóró is helyet kapott, amelyen a beszélő chip meg tudott szólalni, a cucc belseje pedig bizony egy igazi erőgép volt. 3, azaz 3 MHZ órajelen működő processzort, max. 64 kilobájt memóriát, egy Basic értelmezőt, illetve a már említett, Philips MEA8000-es beszélő chipet tartalmazott. Hagyományos értelemben vett operációs rendszere nem volt, bár persze a beszélő és a Basic értelmező bele voltak égetve a ROM-ba, viszont ezek a gépek még nem rendelkezdtek háttértárral.
A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy adatokat nem rögzíthettünk, ezek ugyanis kikapcsolás után azonnal eltűntek. Programjaink betöltéséhez vagy kimentéséhez magnókazettákat használhattunk, RCA-csatlakozón keresztül tölthettünk be vagy menthettünk kazettára basic alkotásokat. A cikkben tárgyalt emulátor a korabeli szoftveres környezetet, azaz a Brailab felületét és a bsic értelmezőt tökéletesen utánozza, a kezelése is olyan, mint az eredeti Brailab számítógépeké, extraként pedig megkapjuk rengeteg programkazetta digitalizált másolatát, hogy pár játékot, basic programot ki is próbálhassunk.
A beszéd is emulálásra kerül, így tehát nem a mostani, modern képernyőolvasónk fog beszélni használat közben, hanem az emulált MEA8000 chip, amely viszont nem épp a legjobb hír. Ha valahol, akkor itt egy kissé megbicsaklik a tökéletes emuláció, mert a beszédet az eredetinél sokkalta torzabb, nehezebben érthető formában sikerül csak visszaadnia, így sanszos, hogy első hallásra a tisztelt felhasználó meg sem érti majd. Aki viszont nosztalgiából, vagy kíváncsiságból visszaidézné a régi időket, az nagynagy figyelem és egy alapos fültisztítás árán megbarátkozhat a Brailab emulált beszédével.

Beszerzés, üzembe helyezés

A Homelab/Brailab emulátort egy Papp László nevű úriember készítette, és a lehetőségeihez mérten kiváló munkát végzett. Számunkra különösen szimpatikus maga a törekvés is, hogy a régi, valószínűleg az új generációhoz soha el nem jutó technológiákat így próbálja meg fenntartani és emészthetővé tenni az utókor számára. Bár mint említettük fentebb, pont a beszéd nem sikerült kifejezetten jól, de nyilván egy ilyen környezetet emulátorba ültetni nagyon nehéz feladat, főleg, hogy az eredeti alkatrészek, mint például a beszédet generáló chip, nem állnak már rendelkezésre.
A szerző szabadon terjeszthetővé tette a programot, így az többek között a Freekockáról is elérhető, mindenféle változtatás nélkül, viszont a csomagot kiegészítettük a DosBox emulátorral is, ennek okára az alábbiakban derül majd fény.
A Brailab emulátor a Mikrobi nevet viseli, a csomag letöltéséhez klikkentsünk ide.
A csomagban a Mikrobi mappáján kívül a Dosbox telepítőjét találjuk, annak is a jelenleg elérhető legújabb, 0.74-es verzióját. Ennek telepítése feltétlenül szükséges, mert maga a Mikrobi is csak Dos környezetben tud működni, amelyet a Dosbox teremthet meg neki a legegyszerűbben. A Mikrobi futtatásával kvázi emulátor lesz az emulátorban, de ez nem zavarja a működést.
A DosBox feltelepítése gyerekjáték. Nextelgetni, enterezgetni kell, az asztalra pedig ikont is kapunk. Mielőtt viszont elkezdenénk használni, a Start menü programokban keressük meg a DosBoxot, az options almenüben pedig nyissuk meg a Dosbox 0.74 Configurationt. Ez egy jegyzettömbbel átírható állomány, a DosBox majdnem minden beállításával, amelyeket a hozzáértők természetesen ízlésük szerint módosíthatnak, a Brailab emulátor futtatásához viszont elég csak egyetlen plusz sort hozzáadni a fájl alján.
Meg kell ugyanis határoznunk a DosBoxnak egy alkönyvtárat, amelyet a Dos majd c: meghajtóként lát. Ha például létrehozunk az egyik meghajtónkon, például a c:-n egy dosbox mappát, ezt kell neki megadnunk, az alábbi szintaktika szerint.

mount C elérési út

a c: meghajtón létrehozott dosbox mappát például így adhatjuk meg:

mount C c:\dosbox

Hagyjunk egy üres sort a fájl végén, majd mentsük a módosításokat.
Mindezek után helyezzük a Mikrobi mappáját azon könyvtárba, amelyet a fentebb írtak szerint c: meghajtóként definiáltunk, majd indítsuk a dosboxot.
A képernyőolvasók semmit nem fognak olvasni az ablak címén kívül, információk leolvasása itt kizárólag az OCR funkciók segítségével lehetséges, más olvasóparancsok hatástalanok. Ha nem használtunk DOS-t, érdemes pontról pontra követnünk az itt leírtakat a Brailab emulátor elindításához.
A parancssorba írjuk az alábbiakat:

  • c:

  • cd mikrobi

Ezen két paranccsal egyrészt a c: meghajtóra lépünk, a második parancs pedig az ott lévő mikrobi könyvtárba visz minket.
Mielőtt elindítanánk az emulátort, a control+f12 paranccsal állítsuk be a Dosbox processzorhasználatát, az optimális működéshez kb. 30000-re.
Ehhez többször meg kell nyomnunk a control+f12-t, az új értéket az NVDA automatikusan bemondja, Jaws-zal el kell olvastatnunk az ablak címsorát.
Nagyjából 30000 körül lesz optimális a dolog, ha megvagyunk, indítsuk a beszélő Mikrobit a brailab parancs beírásával.
Ha mindent jól csináltunk, a szoftver máris bejelentkezik, és egy igazi, komplett, 80-as évek beli Brailab számológép lesz a birtokunkban.
Számológép, hisz önmagát így mutatja be, ez lesz az első mondat, amit tőle hallanunk kell. Majd elmondja a szabad memória méretét, ez egyébként az emulátorban és az eredeti gépen is 48883 bájt lesz. A Brailab ezután az “oké” szöveget mondja el, ez jelzi mindig, hogy a szoftver parancsra vár.

Működés

Elég nagy dilemmánk volt cikkészítés közben, hogy részletezzük-e a tisztelt olvasóknak, mi mindenre is volt ez a gép jó annak idején, és mire jó az emulátor. Főként azok számára fontos a cikk ezen része, akik bizony már a PC-s, sőt, Windowsos korszakba születtek, és számukra ez jelenti a számítógépet.
A Homelab/Brailab idejében egy számítógép alapvetően más feladatokat látott el. A programozó kedvűek fontos eszköze volt, meg lehetett osztani egymással a Basic kis játékprogramokat, de nyilván annyi dologra nem volt alkalmas egy ilyen gép, mint most. Ez természetesen nem is várható el egy ilyen eszköztől, ez az emulátor viszont kiváló eszköz arra, hogy amennyiben megbarátkozunk a rettentő beszéddel, kipróbálhassuk olyan, többnyire látássérült programozók szórakoztató alkotásait, amelyeket ezidőtájt készítettek, főként önmaguk és ismerőseik szórakoztatására. Papp László ezen tekintetben is kitartó munkát végzett, nagyon sok programkazetta van a Mikrobi csomagjában, amelyek többnyire játékokat tartalmaznak, de olyanok is vannak, amelyek például megénekeltetik a kis Brailabot.
Annak idején ezek betöltése magnó segítségével történt, a sokszor több perces fütyülést türelmesen végig kellett várni, természetesen az emulátor nem fog nekünk fütyörészni.
Miután bejelentkezett, megvizsgálta a szabad memóriát, és elhangzott az Oké üzenet is, kapunk egy parancssort. Dos előtti korszakról lévén szó, meghajtókról, könyvtárakról nem is álmodhatunk, an viszont egy Load nevezetű parancsunk, amelyet kiadva a gép elkezdte a program kazettáról való betöltését. Nekünk az emulátorban fájlneveket kell megadnunk. Fontos, hogy ezen fájlokat hagyjuk az eredeti helyükön, hogy a Mikrobi majd megtalálja őket.
A néhai kazetták mostmár htp fájlformátumban köszönnek vissza ránk, ezeket kell betöltenünk. A ballagas.htp fájl például egy ballagási nótát énekeltet el a Brailabbal.

Kazetta betöltése, futtatása

A legtöbb kísérletező kedvű felhasználó persze azért tölti le és üzemeli be az alkalmazást, hogy kipróbáljon pár jó játékot. Ez nem is véletlen, mostanság ezek a gépek ennél többre nem alkalmasak, csak a nagyon tapasztalt hozzáértők számára.
Fentebb már említésre került a load parancs, ezzel tölthetünk be egy kazettát.

Példa:

load “reszeg”

A példából látható, hogy a htp kiterjesztést nem adjuk meg az emulátornak, kizárólag a fájl kiterjesztés nélküli megfelelőjét, idézőjelek közé zárva.
Enter után a Brailab elismétli a beírt parancsot, majd az Oké üzenettel nyugtázza, ha minden rendben van.
Ha megvagyunk, a run paranccsal indíthatjuk a programot.
A példában említett reszeg nevű alkotás egy egyszerű számkitaláló, megfűszerezve olyan szöveggel, hogy a Brailab gép megajándékoz minket néhány felessel, ha hamar kitaláljuk az általa kigondolt számot. Ezzel párhuzamosan viszont minden tévesztésnél megiszik egy stampót, így ha sokat bénázunk, a gép elissza az összes piát előlünk, és jól berúg.
Természetesen ez csak egy érdekesség a sok közül, több, mint 150 darab programot mellékel a Mikrobi készítője, lehet szemezgetni. Érdemes lehet viszont egy windowsos fájlkezelővel megnézni a htp kiterjesztésű fájlok neveit, hogy tudjuk, milyen nevű kazettát kell betöltenünk a programba.
Ha valami hiba történik, az f5 parancs mindig újraindítja a Brailabot, az f10-zel pedig azonnal bezárhatjuk a Mikrobit.

A mikrobi.txt egyébként teljes dokumentációt tartalmaz az emulátorról, ahhoz, hogy ezt normálisan el tudjuk olvasni, nyissuk meg MSDos kódkészletű szövegként, erre többek között a Wordpad szövegszerkesztő is alkalmas.

Végszó

Nem sok ember fejében fordul meg, hogy elkészíti egy, látássérültek számára átalakított korai számítógép emulációját, pláne ennyi extrával. Minden remekül működik, ami miatt viszont elmondhatatlanul fáj a szívünk, az a beszéd. Az eredeti Brailab beszédét is szokni kellett, de az emulátorban meglévő masszív torzítás ott nem jelentkezett. Itt sajnos kegyetlenül jelen van, és elég jelentősen belerondít a felhasználói élménybe. Persze ettől még nem használhatatlan, de mindenképp szokni kell.
Rendkívül örülnénk neki, ha kiderülne, hogy a torzítás kiküszöbölhető valamilyen beállítás megváltoztatásával, ha bárki tud ezzel kapcsolatos infókat mondani, kérjük, ne habozzon azt itt közzétenni.

Mindezek mellett viszont azt gondoljuk, hogy a magyar látássérültek részéről mindenképp köszönet illeti Papp Lászlót és a közreműködőket az emulátor elkészítéséért, meg persze a Brailab gépek tervezőit és létrehozóit is, akik kétségtelenül lerakták a magyar beszélő számítógép alapkövét, sőt, lényegében meg is teremtették azt.

Kategória: Egyéb, Haladóknak | A közvetlen link.

A retro jegyében, első rész: Mikrobi, a beszélő Homelab/Brailab emulátor bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Osillo szerint:

    Nagy érdeklődéssel álltam neki kipróbálni az emulátort. Már értem a cikkben írt szívfájdalmat. Felkészültem, hogy nem lesz “túl jó” a hangja a Brailabnak az emulátorban, de sajnos ez alulmúlt minden általam várt, vagy képzelt minőséget. Pedig tök jó lenne. Nekem az a véleményem, hogy ez így ilyen hanggal gyakorlatilag használhatatlan. Ok, persze, meg lehet érteni dolgokat, ha nagyon fülelünk, de ez így nagyon gyenge. Mivel más hangnál (pl. játékokban) nincs az a torzulás, mint ami a Brailabnál, így attól tartok, a minőségen mi a DOSBox keretein belül nem fogunk tudni változtatni sehogyan sem.
    Részemről őszintén sajnálom. :(

  2. RauchR szerint:

    Hájjájjáj. Mennyire, de mennyire át tudom most érezni azt a csalódottságfélét, ami a kommentedből kitűnik. Én is így voltam vele valahogy elsőre. Aztán ha az ember többet hallgatja, valamennyire hozzászokik, de igen, ez így nagyon-nagyon súrolja a használhatóság határait. Akadozást is tapasztaltál a beszéd közben? Mert azon még akkor a control+f12-vel, a CPU feljebb tolásával lehet segíteni, persze tisztább ettől még nem lesz. Készülünk amúgy egy második résszel is, egy másik beszélő szoftvert alapul véve, amit otthon bárki kipróbálhat, nem kell hozzá hardver, ez már dosos virtualizációt igényel és a dosos játékokat lehet rajta futtatni, de ez is jó. Ez már nem lesz torz.
    :D

  3. Osillo szerint:

    Nem, a beszédben akadozást nem tapasztaltam. A cikknek megfelelően 30000 órajel ciklus körüli értéket állítottam be a CPU-ra.
    Jó különben ez a szokásostól eltérő téma, kell a változatosság időnként. Kíváncsian várom a köv. részt!
    Emuláljunk, virtualizáljunk!

  4. Mate011 szerint:

    Sziasztok!
    Sajnos a torzítás akkor is jelen van, ha valódi DOS rendszer alól fut a mikrobi. Az viszont szerintem nagyszerű, hogy az emulátor futtatásához nemszükséges hangkártya. Egy valódi dos rendszerbe bebootolva a Mikrobi a pc-hangszórón szólal meg, ezzel az az egyetlen gond, hogy a pc-hangszóró hangereje többnyire csak a biosban állítható.
    Üdv:
    Máté

  5. Ferenczik Attila szerint:

    Sziasztok!

    Arra gondoltam, hogy esetleg olyasmit kéne megcsinálni, hogy a brailab pc beszélő alkalmazást kéne bemutatni emulátorral. Jó is lenne, ha az összes vakos játékok, atombad, s társait is hozzá adnná valaki ehhez a cikkhez. Legalább újra átélnénk a dosos játékok kavalkádját.

  6. Ferenczik Attila szerint:

    Továbbá nálam nem akart elindúlni a brailabos móka. Még a beszédig sem jutottam el

  7. RauchR szerint:

    Sziasztok!

    Attila, az ötlet maga nagyon jó, viszont a Brailab PC eredeti hangját tudomásunk szerint nem lehet a Brailab hardvere nélkül reprodukálni sajnos. Pedig jó lenne. Viszont, olyannyira foglalkozunk a régi dosos játékok dos alatt történő megszólaltatásával, hogy a retrós cikkünk második részében pont ez lesz, csak épp nem Brailabbal, hanem egy másik, hasonlóan régi képernyőolvasóval, amihez nem kell feltétlenül hardver.

  8. Ferenczik Attila szerint:

    Sziasztok!

    Remélem a jó cikk, a ritkaságok internetre való felrakása, és a minél több ember számára elérhetővé tétel miatt, nagyon sok dosos átékot fogtok mellékelni a cikkhez, mert gy sokan hozzáférhetnének. Azok is, akik kipróbálnák, vagy azok is, akik játszanának vele. Pluszban ezek a játékok talán nem fognak kihalni, mert a netről báki, bármikor leszedhetné őket. Én legalább 80 vagy talán még annál is több vakos dosra épülő játékról tudok, nagyon sok játékkal játszottam is. Ezekkel a játékokkal tanúltam meg a dos oprendszert kezelni úgy ahogy.

  9. Ferenczik Attila szerint:

    Sziasztok!

    Én személy szerint nagyon várom a retrós cikk második részét, mivel én, és szerintem még jó sok társam szeretne egy kicsit nosztalgiázni, tehát szeretne egy kicsit dosos játékokkal játszani, még ha nem is brailab pc segítségével.

  10. dávid szerint:

    hát ez érdekes, én a beszédig Rauchr segítségével eljutottam de beállítottam 30000 körülire a cicle-t és rémes pufferálás akadozás közepedte lasssssaaaaannnnnnnn elkezdte mondani a jólismert szöveget, próbáltam hogy nagyobb próbáltam hogy kisebb értékre veszem, de semmi ereeje nem volt. Kissé elszontyolodtam, pedig egy nagyon kis ütős dologról van itt szó nekem nagyon tetszik

  11. Osillo szerint:

    Dávid, milyen proci dolgozik a konfigban, amivel használni szeretted volna az emulátort? Hátha rájövünk valamire…

  12. Rosicler szerint:

    Kedve1ncsi vagyok, mit szf3l hozze1.. Ő me9giscsak joabbn tudja, hogy hogy is ne9zhet ki egy he9tle1bfa se1rke1ny. Ve1rom a tove1bbi inspire1lf3 Attise1gokat :) a ke9p pedig itt van, lehet jf6nni e9rte!

  13. Osillo szerint:

    Rosicler, kódolt üzeneted megfejtése után csak a következőt kérdezném:
    Mi a fene az a hét lábú sárkány? :)

Véleményed vagy tapasztalatod van a témával kapcsolatban? Itt leírhatod!

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>