Android kézikönyv

Tartalomjegyzék

Bevezető

1. Beüzemelés, kezelési alapok

1.1. Milyen mobilkészüléket vegyek?

Telefonvásárlás – előszó

Android, vagy IPhone?

Milyen Androidos telefont érdemes venni?

1.2. Alapvető információk

Első találkozás, egy telefon fizikai felépítése

Első bekapcsolás

1.3. A magyarul beszélő képernyőolvasó aktiválásának lépései

Magyar beszédszintetizátor beszerzése és a képernyőolvasó aktiválása

Egyéb magyar beszédszintetizátorok Androidra

1.4. Első lépések, a legalapvetőbb vezérlési módok

Pár szó az érintőképernyős vezérlésről

Söprés és dupla koppintás

Az Android vezérlőgombjai

A készülék feloldása

1.5. A kezdőképernyő

Az akadálymentes Apex kezdőképernyő felépítése

Hogyan adjunk hozzá ikont a kezdőképernyőhöz?

Ikon eltávolítása a kezdőképernyőről

A programtár

1.6. A rendszer kezelése, gesztusok és módszerek

Görgetés

Értesítések megjelenítése

Az Android állapotsávjának elérése

Lassú pásztázás a kijelzőn

Gépelés, szöveg bevitele Androidos készüléken

A TalkBack helyi menüi

A TalkBack használata külső billentyűzettel

1.7. A TalkBack képernyőolvasó beállítási lehetőségei

Alapvető beállítások

Kézmozdulatok beállítása a képernyőolvasóban

1.8. A kisegítő lehetőségek menü

2. Az Androidos mobilkészülék használata a gyakorlatban

2.1. Bevezető

2.2. Alapvető műveletek a telefonon

Hogyan fogadhatom a bejövő hívást?

Hogyan kezdeményezhetek hívást a készülékemen?

Hogyan küldhetek és fogadhatok sms üzeneteket?

Hogyan csatlakozhatok wifi hálózatokhoz?

Hogy működik a Play áruház?

Mire jó az alkalmazáskezelő?

Hol tudom áttekinteni a megnyitott alkalmazásaimat?

2.3. Néhány külső alkalmazás a gyakorlatban

Skype az Androidon

Firefox

2.4. Milyen szoftvereket telepítsek?

2.5. Végszó és kiegészítések

Bevezető

A mostanra igen fejlett, és eközben is folyamatosan fejlődő technika elérhetővé tette az átlag látássérült számára is, hogy beszélő okostelefont birtokoljon, amelynek számos szolgáltatását élvezheti. Az alapfunkciókon kívül immáron az összes újonnan vásárolt Androidos mobilon lehetőség van e-mailezni, mobilokra optimalizált weboldalakat megtekinteni, de a GPS és egy jó navigációs szoftver segítségével azt is könnyedén megtudhatjuk, hol tartózkodunk épp, vagy épp milyen objektumok vannak a közelünkben.
Mindezek mellett természetesen hallgathatunk zenét, használhatjuk készülékünket diktafonként, a népszerű közösségi platformokon pedig folyamatosan elérhetőek lehetünk, lévén a Skype, a Facebook vagy akár a Viber legtöbb funkciója is használható.
Ha pedig mindez kevés lenne, mobilunkat önnön helyzetünk megkönnyítésére is használhatjuk néhány kitűnő alkalmazással. Ezek a programok legtöbbször internetkapcsolat megléte mellett képesek arra, hogy a telefon kamerája által lefényképezett tárgyról vagy egyébről leírást küldjenek. Így megtudhatjuk, milyen bankjegy van nálunk, de megfelelő minőségű kamerával az elkészült képekről az is kideríthető, , hogy milyen színű ruhadarabot fényképeztünk le.

Jelen dokumentummal az volt a célunk, hogy egy lehetőleg átfogó, a kezelési alapok legnagyobb részére kiterjedő segédanyagot bocsássunk a látássérült Android-felhasználók rendelkezésére, jól áttekinthető és érthető formában. A legnagyobb hasznára valószínűleg azoknak válik ezen írás, akik korábban nem használtak még Android operációs rendszert, most azonban új készülék vásárlásán gondolkodnak, netán ötletüket már meg is valósították.

A gyakorlottabb Androidosok körében akkor tehet jó szolgálatot kézikönyvünk, ha néhány dolgot fel szeretnének eleveníteni, netán gyorsan kívánják megkeresni valamely funkció leírását.

A dokumentumot időről időre frissítjük és kiegészítjük, főként felhasználói visszajelzések és az új vagy megváltozott szolgáltatások alapján, így reméljük, egy hosszabb távon is aktuális segédanyaggal tudunk szolgálni azok számára, akik ezt igénylik.

Fontos megjegyzés:

Az Android jelen korunk egyik legnépszerűbb operációs rendszere, és milliónyi különböző telefonon, tableten és egyéb eszközön fut. Ezen eszközöket természetesen nem áll módunkban külön-külön letesztelni, így az Android sokfélesége miatt olykor elképzelhető, hogy az itt közölt információk nem mindenhol teljesen helytállóak. A készülékek gyártóinak lehetőségük van az Android rendszer egyoldalú megváltoztatására, így az egyes funkciókat áthelyezhetik vagy átnevezhetik, szerencsétlenebb esetben akár száműzhetik is az adott készülékből. Ha az itt közölt információk vagy beállítások nem találhatóak meg az adott készüléken az általunk javasolt helyen, érdemes ugyanott, de kissé eltérő módon, eltérő megnevezéssel keresni azt.
Az Alapesetben Kisegítő lehetőségeknek hívott menüpont például néhány készüléken Hozzáférés vagy Hozzáférhetőség néven van jelen, de szélsőséges esetben az is elképzelhető, hogy angol nyelven, Accessibility néven találjuk azt meg.

Szerző: Rauch Róbert (
www.freekocka.hu, rauchr@freekocka.hu.

Korrektorok:

Szakács Máté szakacs.mate@gmail.com,

Ócsvári Áron oaron1@gmail.com,

Almádi Péter alper061@freekocka.hu.

Első rész: beüzemelés, kezelési alapok

Milyen mobilkészüléket vegyek?

Telefonvásárlás – előszó

2015 Magyarországában a magyar felhasználók általában két alternatíva közül választhatnak. Az egyik ilyen az Android operációs rendszerrel működő okostelefonok, amelyekkel ezen leírás is foglalkozik, a másik pedig az Apple cég által fejlesztett IPhone.
Korábban valós alternatívának számítottak a nyomógombos, beszélő Symbian operációs rendszert futtató mobilok, amelyeket legtöbb esetben a Nokia dobott piacra, ezen készülékek azonban mára gyakorlatilag teljesen eltűntek, így csak használtan, vagy speciális helyekről szerezhetőek be.

A nyomógombos okostelefonokat rendkívül sok látássérült kedveli a mai napig, és sokan lehetnek, akik épp az újonnan kibontakozott piaci trend miatt nem kívánnak más, újabb telefonra váltani, hisz az már csak érintőképernyős lehet.
Számukra némileg megnyugtató hír lehet, hogy a fentebb említett IPhone, illetve az Androidos mobilok mára már elértek egy olyan fejlettségi szintet, hogy a legtöbb művelet némi hozzászokás után majdnem ugyanolyan gyorsan végrehajtható érintőképernyőn, mint nyomógombbal, ráadásul ezek a platformok általában jóval többet kínálnak egy régi nyomógombos Nokiánál.
Az érintőképernyős használat egy vak vagy látássérült felhasználó számára természetesen sok gyakorlást, hozzászokást és tanulást igényel, de közel sem olyan ördöngösség a dolog, mint amennyire az érintőképernyő szó következtetni enged.

Ha tehát új telefon vásárlására szánja magát a tisztelt felhasználó, néhány dolgot mérlegelnie kell, mi elsősorban ezen mérlegelés szempontjait próbáljuk meg összeszedni, és nem konkrét készülékekre adunk tanácsot, lévén az igények, elvárások, használati szokások egyénenként változnak.

Android, vagy IPhone?

Talán a leggyakrabban elhangzó kérdés a kezdő felhasználók szájából, s talán pont azért, mert egzakt, mindenhol alkalmazható és biztos válasz nem létezhet egy ilyen kérdésre. Évekkel ezelőtt, amikor az Android még közel sem volt a jelenlegi kiforrottsági szinten, az IPhone-t gyártó Apple cég már előállt egy kitűnő, professzionális és ráadásul beépített képernyőolvasóval mobilkészülékein, amely a 3GS változatú IPhonetól felfele már magyarul is tudott, s a mai napig fejlődik. Ekkor vált leginkább elterjedté az a trend, hogy az Androidos készülékek nehezen kezelhetőek, és nagyon kevés szolgáltatást nyújtanak akadálymentesen. Ezekben az időkben ez lényegében meg is állta a helyét és megalapozott is volt, de az azóta eltelt néhány év nagy változásokat hozott.
A friss, fejlett Androidok leszivárogtak az alsóbb kategóriákba is, így ma már rendkívül jutányos áron lehet jól használható Androidos készüléket beszerezni, míg régebben az olcsón vásárolt Androidos mobilok alig voltak alkalmasak valamire.
Az újabb és újabb Android verziók egyre több kényelmi szolgáltatást adtak hozzá a képernyőolvasóhoz is, így vált egyre kézenfekvőbbé a használatuk. Természetesen ezen idő alatt az Apple IPhone is folyamatosan fejlődött, így most megpróbáljuk pár fontos szempontra felhívni a leendő vásárló figyelmét, hogy választását megkönnyítsük.

Az IPhone telefonok beépítve tartalmazzák a képernyőolvasót és annak magyar beszédhangját, így a boltból történő megérkezése után vakon is aktiválható a felolvasó funkció a Home gomb háromszori megnyomásával.
Persze ettől még egy kezdő felhasználó nem fogja tudni a telefont használni, csak a funkciót kapcsolta be.

Androidon sokáig nem volt mód a képernyőolvasó vakon történő aktiválására, ám a 4.4-es verziótól kezdve a legtöbb készüléken ez is megoldott, ha első bekapcsolást követően két ujjunkat hosszú másodpercekig a kijelzőn hagyjuk.
4.4-es Androidnál régebbi verziók esetén a képernyőolvasó első indításához látó segítség kell, erre lentebb ki fogunk térni.

Az Androidos készülékek rendkívül hozzáférhető és barátságos áron beszerezhetőek, így beszélő okostelefonunk kártyafüggetlenül már akár 30000 forintért is lehet, ami egy vakos használathoz már egészen jól megfelelő hardveres összeállítást tartalmaz.
Akár olcsóbban is beszerezhetünk Androidos mobilokat, így aki pusztán egy okostelefont szeretne, amin telefonálhat, sms-ezhet, zenét hallgathat, diktafonozhat és használhatja rajta a legnépszerűbb közösségi platformokat, akár már 15000 forintért is vehet telefont, ám ezek a készülékek lassúnak és gyengének mutatkozhatnak, ha egyszerre több feladatot szeretnénk elvégezni rajtuk, például Skype-os beszélgetés közben zenét hallgatunk és még webet böngészni is szeretnénk.

Az IPhoneok kártyafüggetlen ára 90, 100000 forint környékén kezdődik, ám az ilyen áron kapható modellek már réginek számítanak, és egynéhány éven belül megszűnik támogatottságuk, illetve az is gyakorta előfordul, hogy a régebbi modellekre telepített új rendszerverziók lassúak, és ugyanúgy nem alkalmasak több feladat egyidejű elvégzésére, mint egy olcsóbb Androidos mobil.
Ennek másik oldala viszont, hogy az IPhoneok kezelése egyszerűbb, főként a kezdő felhasználók számára, és jelenleg több kisegítő eszköz érhető el rájuk, mint Androidra, ilyen például a Braille billentyűzet, amely gyorsabb szövegbevitelt tesz lehetővé azok számára, akik ismerik a Braille írást.

Az Android rendszer rendkívül szerteágazó. A mobilok gyártóinak lehetőségük van arra, hogy az operációs rendszer kinézetét és funkcióit önhatalmúlag változtassák meg.
Ez pedig sok esetben töredezettséget eredményez, így az adott készülék egyes funkcióinak neve, vagy az elérésének helye más lehet egyik és másik telefon esetében. Elképzelhető például, hogy egy adott telefon Beállítások menüjében más sorrendben és talán más néven szerepel néhány opció, mint egy másik gyártó készülékén. Vannak viszont módok a kinézet részleges egységesítésére, ezeket a leírásban tárgyaljuk.
Az Apple IPhone esetében nincs töredezettség, hisz a rendszert kizárólag az Apple cég fejlesztheti és módosíthatja, így a telefonba beépített alkalmazások mindegyike egységesen kezelhető vakon.

Újabb összehasonlítási alap, hogy Androidos készülékekből nagyon sok olyan modell is létezik, amely egyszerre több sim-kártyát kezel, míg az IPhoneok ilyet nem támogatnak.

Androidos készülékekre jóval egyszerűbb zenék, videók és egyéb anyagok másolása a számítógépről, hisz azokat a parancsokat használhatjuk, mint bárhol máshol, mintha csak egy pendrive-ra, vagy épp pendrive-ról másolnánk. IPhone telefonok esetén ehhez külön segédprogram szükséges, és a művelet is több időt vesz igénybe, noha természetesen gyakorlás árán ez is jól megtanulható.

Jelenleg az IPhone több olyan elsajátítható funkciót kínál, amelyekkel a telefonon is egészen jó hatásfokkal lehet szöveget szerkeszteni, gyakorlás után az alapvető szövegszerkesztési műveletek jól működnek rajta, ez azoknak lehet fontos, akik mobilon szeretnének állandó jelleggel szöveget szerkeszteni.

Androidon ugyanúgy létezik a fájlkezelés fogalma, mint akár egy Windowsos számítógépen, így lehetőségünk van például Bluetooth kapcsolattal egy közeli készülékre fájlokat küldeni vagy onnan fogadni, de ugyanígy akár telefonon is fogadhatunk Skype-on keresztül fájlokat másoktól, IPhone esetén közel sem kapunk ekkora szabadságot.

Az Androidos telefonok legtöbbike képes memóriakártya kezelésére, így drasztikus módon és egészen olcsón tudjuk bővíteni a rendelkezésünkre álló tárhelyet, és persze ezek a kártyák bármikor cserélhetőek is.
IPhoneon nincs lehetőségünk a telefonba memóriakártyát helyezni, ez egyáltalán nem támogatott.

Összegezve elmondható, hogy az Android immáron a legtöbb olyan dologra alkalmas, amelyet egy átlagfelhasználó a mobiljától elvárhat. Vakon képesek vagyunk a készülékkel telefonálni, sms-ezni, emailezni, egyszerűbb weboldalakat megtekinteni, használhatunk közösségi funkciókat, például szöveges, hang vagy videoalapú chatet bonyolíthatunk le Skype-on, Facebookon vagy akár a Viber alkalmazáson keresztül. Sokféle zenelejátszó alkalmazást használhatunk, így mi dönthetjük el, mi a megfelelő számunkra. Ugyanígy használhatjuk a készülékünket diktafonként, a GPS is hasznunkra válhat, működik jónéhány kisegítő szoftver is – például bankjegyfelismerő -, és mindezt relatíve kevés pénzért mind megkaphatjuk.
Az IPhone jóval drágább, egy régebbi modell egynéhány év alatt elavulhat és lassúnak bizonyulhat, viszont az általa nyújtott szolgáltatások az Androidnál valamivel kényelmesebben és egyszerűbben érhetők el, illetve több kisegítő alkalmazás közül válogathatunk IPhoneon.
Cserébe le kell mondanunk a memóriakártya kezeléséről, az egyszerűbb fájlátvitelről, vagy épp a két simkártyás funkcióról.

Milyen Androidos telefont érdemes venni?

Fentebb már említésre került, hogy az Android előnye leginkább a hozzáférhetőségében keresendő. Soha nem volt még ennyire jutányos áron elérhető egy beszélő mobiltelefonos platform, ami ennyi szolgáltatást kínált volna vak felhasználói számára. Ha felmegyünk egy mobilokkal is foglalkozó webáruház honlapjára, és megtekintjük az árlistát, kártyafüggetlenül már akár 18000 forintért is találhatunk telefonokat hivatalos, magyar garanciával. Persze ezek ténylegesen csak az alapfunkciókat hozzák, egy komolyabb weboldal például óriási mértékű lassulást eredményezhet, de lehetnek például olyan felhasználók is, akik nem mobiljukon szeretnének webet böngészni, csak telefonálnának, zenét hallgatnának, diktafonoznának és azért út közben megnéznék, kaptak-e fontos e-maileket vagy chat üzeneteket, az ő igényüket akár még ezek a telefonok is kielégíthetik.

A mobilszolgáltatók kínálatában egy belépő szintű Androidos telefon körülbelül 13000 forintért szerezhető be, általában kétmagos processzorral, 512 MB rammal, 4 GB tárhellyel, GPS modullal, Wifivel, Bluetooth-szal, egy nagyon alapszintű, semmire sem jó kamerával és 4.2-es Androiddal.
Ha valaki a 10 és 20000 forint környéki árkategóriában gondolkodik, okvetlenül hasonlítsa össze kiszemelt készülékének tulajdonságait a fentebb írtakkal, az ennél kevesebbet nyújtó telefonoktól mindenkit óvnánk, soha ne válasszunk például egymagos processzorral mobilt.

Az is fontos, hogy ezen olcsó készülékek kamerája nagyjából semmire sem alkalmas, így nem fogunk tudni vele olyan kisegítő alkalmazásokat használni, mint például egy képfelismerő vagy pénzfelismerő.
Ne feledjük azt sem, hogy ezen a szinten nagyon sok dologgal spórolnak a gyártók, a kamera után a másik ilyen a készülék akkumulátora, így ilyen készülék esetén biztosak lehetünk abban, hogy minden éjjel tölteni fogjuk, illetve ha nap közben a wifi, a GPS és például a Bluetooth is folyamatosan aktív, akkor egy teljes napot sem fog kibírni az akku. Megoldás lehet a fényerő nagyon alacsony szintre állítása, hisz egy vak felhasználó a kijelzőnek nem veszi hasznát, de ez sem csodaszer, ezek az akkumulátorok meglehetősen gyengék.

A Freekocka azt tanácsolja, hogy amennyiben van lehetőségünk némileg többet áldozni egy készülékre, tegyük ezt meg, mert a telefon általános sebessége, az elérhető szolgáltatások és az akkumulátor üzemideje is meghálálja majd ezt.
Aki tehát viszonylag olcsón szeretne jól használható mobilkészüléket beszerezni, az a következő összetevőkre figyeljen:

A készülék legyen felszerelve négymagos processzorral, amely a sebességre fog jótékonyan hatni. Legyen benne legalább 1 GB operatív memória (ram), így hatékonyabban végezhetünk akár több műveletet is egyszerre.

Belső tárhely tekintetében ajánlott a legalább 8 GB, illetve a Micro SD kártya kezelésének lehetősége, így lesz helyünk az alkalmazásainknak, illetve egy tetszőleges méretű memóriakártyával bőven tudunk a telefonon magunkkal vinni zenéket, videókat, rögzített felvételeket vagy egyéb anyagokat.

Rendelkezzen a telefon legalább 5, de inkább 8 megapixeles hátlapi kamerával, ez pedig legyen ellátva vakuval, hogy megfelelő fényképeket készíthessünk, elsősorban a kisegítő alkalmazások normális használata miatt.
Legyen Wifi, Bluetooth, GPS modul a telefonban, illetve azok számára, akik a lehető leggyorsabb mobilinternetes adatátvitelt kívánják használni, szempont lehet a 4G kapcsolatra képes LTE modem, de ez még teljességgel mellőzhető.
Az viszont nem hátrány, ha van a telefonban NFC modul, így ugyanis használható például egy magyar fejlesztésű kisegítő alkalmazás, az NFC Címkéző, erről lentebb bővebben lesz szó.

A telefonon legalább a 4.2-es Android fusson, de ha középkategóriás, azaz 30000 forint környékén kapható vagy ennél drágább telefont vásárolunk, törekedjünk a legalább 4.4-es verziószámra, mert hosszabb távra ez ajánlott.

A Fenti hardveres összeállításnál is vannak persze erősebb telefonok bőven, de arra, amennyit az Android jelenleg vak felhasználóinak nyújt, ez jelenleg elegendő.

Ha azonban hosszú távra tervezünk, és nem szeretnénk nagyjából két év után telefont cserélni, menjünk hardveresen feljebb például a 2 GB ram, vagy a nagyobb akkumulátor felé.

Említettük, hogy az egyes telefongyártók saját felületet adnak mobilkészülékeiknek, így például egy Sony és egy Samsung modell kezelése néhány dologban eltérhet.
Létezik viszont egy olyan készülék, amely mindig a módosítatlan Androidot tartalmazza, ennek okán nagyon hamar megkapja a frissítéseket, ez pedig a Nexus. Egy alap Nexus modell körülbelül 75, 80000 forintért lehet a miénk, mi azt gondoljuk, hogy pusztán a módosítatlan Androidért nem feltétlenül éri meg ennyi pluszt rákölteni egy telefonra az átlagfelhasználónak, más gyártók készülékei is használhatóak jól, esetenként még jobban is.

Jelen állás szerint a piacvezető androidos telefongyártó a Samsung cég, ők rengeteg modellel képviseltetik magukat, az alsókategóriától egészen a legfelsőig.
A Samsung mobiloknak van egy olyan kifejezett előnye, hogy a telefonon elhelyezkedő kezdőlap vagy home gomb minden itthon kapható telefon esetében lenyomható, tehát rendes nyomógomb, és nem érintőgomb. Ez előnyös lehet, főként a kezdő felhasználók számára, annál is inkább, mert a Samsung telefonok esetén beállítható, hogy ez a Home gomb alkalmas legyen hívásfogadásra, így nem szükséges az érintőképernyőn keresgetnünk, egyszerűen lenyomjuk a Home gombot.

A legtöbb készülékgyártó nem szerel fizikai gombot telefonjaira, ám ez is jól abszolválható, noha ilyen esetben a hívásfogadást a készülék érintőkijelzőjén kell megoldani, ami kétségkívül bonyolultabb, mint lenyomni egy gombot.

Rengeteg olyan gyártó is kínál Androidos telefont, amelyek egyáltalán nem olyan ismertek, mint például egy Samsung, Sony vagy LG, ugyanakkor ez nem zárja ki, hogy az általuk gyártott mobilkészülék jó társ legyen egy vak felhasználó számára is. Példának okáért egészen valószínű, hogy igen kevesen hallottak még a Xiaomi elnevezésű gyártóról, pedig eladott készülékeinek darabszámában hamarosan akár a Samsung versenytársa is lehet.
Ugyanígy kevésbé csenghet jól például az Alcatel neve, vagy akár a Lenovo, akik egyébként a Samsung után a másodikak a sorban eladott mobiltelefonok számát tekintve.
Léteznek tehát a mindenki által ismert gyártókon kívül mások is, és jellemzően ezen gyártók kevesebb pénzért több szolgáltatást és jobb hardvert kínálnak, főként az alsó és középkategóriában. A Samsung például a belépő szinten még egymagos processzorral értékesíti telefonjait, míg eközben a kevésbé patinásabb gyártók már kétmagos hardvert adnak.
Ugyanígy viszont az is elmondható, hogy a felsőbb kategóriában a nagy gyártók igazán remek készülékeket tesznek le az asztalra, a Samsung jelenlegi csúcsmodellje, a Galaxy S6 például külön fejlesztéseket tartalmaz vakok számára, amely más készülékekről nem mondható el.


Első találkozás, egy telefon fizikai felépítése

Ha kiválasztottuk leendő készülékünket, és a vásárlást követően már asztalunkon pihen becsomagolva, nincs más hátra, mint használatának megkezdése.
A következőkben ehhez nyújtanánk segítséget.

Egy Androidos készülék legnagyobb részt magából a kijelzőből, illetve a hátlapból áll, és legalább három fizikai nyomógomb mindenképpen található rajta. Az egyik ilyen a telefon ki/bekapcsoló gombja, utóbbi kettő pedig a hangerőt szabályozó gombpáros.
Ezen gombok elhelyezkedése modellenként változhat, általában a készülék tetején és oldalán kapnak helyet, de olyan is előfordulhat, hogy egy gomb a hátlapra kerül, noha egyelőre ez kevésbé jellemző.

Említésre került a Home gomb is, ez lehet a negyedik nyomógomb, a Samsung modelleken, néhány LG modellen, illetve elvétve más gyártók telefonjain is jelen lehet ez a gomb, mégpedig a készülék alján, az előlapon.

Léteznek telefonok leszedhető hátlappal, ezekre jellemzőbb, hogy az akkumulátor cserélhető, illetve ez esetben itt kap(nak) helyet a Sim kártya foglalata(i), illetve a Micro SD memóriakártya helye. Persze az is előfordulhat, hogy a memóriakártyát vagy akár a Sim kártyá(ka)t nem a hátlap leszedése után lehet behelyezni, ilyenkor jellemzően a telefon oldalain kapnak helyet a megfelelő nyílások.
Általában a felsőbb kategóriára jellemző, hogy a mobil egyáltalán nem szédszedhető, úgynevezett unibody kialakítású, ilyenkor a kártyák behelyezésére mindenképp oldalt nyílik lehetőség, az akkumulátor pedig házilag nem cserélhető.
Gyakorlatilag minden Androidos mobilon található egy Micro USB nyílás, amely töltésre, illetve más eszközökkel, például PC-vel történő összeköttetésre szolgál. Ugyanígy része a repertoárnak a szabványos, 3,5 miliméteres fülhallgató csatlakozó, a Jack kimenet.
Ezeken kívül persze van nyílás a telefon mikrofonjának vagy mikrofonjainak is, illetve megtalálhatjuk a kamera optikáját is.

Egy gyári csomagban a telefonon kívül általában találunk egy Micro USB kábelt, egy töltőfejet, illetve sok esetben egy fülhallgatót is.

Első bekapcsolás

Első bekapcsoláskor általában egy varázsló fogad minket, amely érdeklődik tartózkodási helyünkről, beállítja a telefon felületének nyelvét, Wifi hálózatokat keres a környéken és egyéb kezdeti lehetőségeket kínál fel.
Az Android 4.4-nél régebbi készülékek esetén ezen varázsló lefuttatását, illetve a képernyőolvasó aktiválásának lépéseit látó segítséggel vagyunk kénytelenek megtenni.

Ha 4.4-es androiddal rendelkezünk, a beépített képernyőolvasó általában elindítható úgy, ha a bekapcsolást követően két ujjunkat mozdulatlanul tartjuk a kijelzőn, és így várunk végig egy rezgést, majd ezt követően a képernyőolvasó, azaz a TalkBack elindulását.

Ez jó megoldás lehet, de a legtöbb készüléken ekkor még csak angol beszéd hangzik fel, lévén gyárilag nem támogatott a magyar beszédhang, ezt külön kell feltelepítenünk a lentebb írt módszerek alapján. Mi azt tanácsoljuk, hogy amennyiben kezdő felhasználóról van szó, mellőzze a képernyőolvasó elindítását, mert ilyenkor a készülék kezelése megváltozik, és egy látó ember sem fogja tudni azt megfelelően kezelni. Más a helyzet, ha a vak felhasználó jól tud angolul, ekkor érdemes lehet a nyelvet angolra állítani, és az angol beszédszintetizátorral tájékozódni.

A magyarul beszélő képernyőolvasó aktiválásának lépései

Magyar beszédszintetizátor beszerzése és a képernyőolvasó aktiválása

Ahhoz, hogy a telefon képernyőolvasója magyarul szólaljon meg, érdemes lehet látó segítséget kérni, és elvégezni a most tárgyalt lépéseket.

Telepíteni kell az Androidra egy magyar beszédhangot, amely a legtöbb modellen sajnos jelenleg nem tartozék.

Lentebb ki fogunk térni arra is, milyen magyar beszédszintetizátorok érhetőek el Androidra, most a legegyszerűbben beszerezhető Espeakről írnánk részletesebben.

A telepítés több forrásból történhet. Ha régebbi, azaz 4.2-es vagy alacsonyabb verziószámú Androidunk van, telepíthetjük az ingyenes Espeak beszédmotort, amely letölthető az Android úgynevezett alkalmazásboltjából, a Play áruházból.

Ehhez szükségünk lesz egy felhasználói fiókra, amelyet egyébként a telefon már az első bekapcsoláskor elkér. Play áruház fiókja mindenkinek van, aki rendelkezik GMailes címmel, lévén az Android a Google tulajdona.

Nincs tehát másra szükség, mint GMailes felhasználónevünk és jelszavunk megadására, ezt követően pedig rákereshetünk a Play áruházban az Espeak kulcsszóra.

Az ingyenes Espeak motor tehát 4.2-es, vagy annál régebbi androidokon működik, fejlesztője az Eyes Free Project, így találjuk majd meg az áruházban.
Ha újabb androidunk van, a másik Espeak verziót kell használnunk, amely árfolyamtól függően kb. 400 magyar forintért vásárolható meg a Play áruházban, ehhez azonban bank vagy hitelkártyánk online regisztrációja szükséges.

Akik nem rendelkeznek ilyennel, azok számára a Freekockán ingyenesen elérhetővé tesszük az általunk fordított ESpeak verziót, ez ugyanaz, mint a 400 forintért megvásárolható szoftver, de ingyenes és nyílt forráskódját felhasználva saját példányt fordítottunk belőle. Android 4.0-tól minden Androidverzión működik.

Letöltés itt

A Freekockáról letölthető Espeak egy csomagtelepítő fájl, amelyet rá kell másolnunk számítógépünkről Androidos mobilunkra.
Ha ez megvan, a telefon fájlkezelőjével meg kell azt keresnünk. Az egyes készülékeken a fájlkezelő több néven is elérhető lehet, úgy mint: fájlkezelő, fájlok, saját fájlok, File Commander, de akár Médiaalbum néven is szerepelhet.
Ha semmi effélét nem találunk a telefon alkalmazásai között, töltsünk le egy fájlkezelő szoftvert, például a File Commandert vagy a Total Commandert.

Az Espeak telepítőcsomagját elindítva megjelenik az Android csomagtelepítője, ahol engedélyezhetjük a telepítést, illetve be kell állítanunk, hogy a külső forrásból származó alkalmazások is telepítésre kerüljenek. Ennek engedélyezését a telepítő mindenképp kérni fogja, majd az ESpeak helyet foglal rendszerünkön.

Akár csomagtelepítőből, akár a Play áruházból telepítettük a magyar szintetizátort, mindenképp szükséges, hogy a TalkBack elindítása előtt alapértelmezetté tegyük. Ehhez lépjünk a Beállítások menübe, majd keressük meg a Nyelv és bevitel lehetőséget.

Ezen almenüpontban található a Szövegfelolvasó kimenet nevű opció, ez szerepelhet egyébként beszédkimenet vagy szimpla szövegfelolvasás néven is, gyártótól és fordítástól függően.

Itt válasszuk az Espeaket, ezzel pedig máris alapértelmezetté tettük, a képernyőolvasó ezen fog megszólalni, magyarul. Így már csak ezt kell elindítani, a következőképpen:

A beállítások menüben görgetve keressük meg a Kisegítő lehetőségek menüpontot, tapasztalatok szerint a menü vége felé kap helyet, a Dátum és idő menüponttól nem túl messze.
Extrém esetben ezen menüpont szerepelhet Hozzáférés vagy Accessibility néven is, viszont mindenképp itt találjuk a TalkBack funkciót, ami az Android képernyőolvasója.
Indítsuk tehát el, majd a telefon rákérdez, hogy biztosan engedélyezzük-e. Válasszuk az Igen lehetőséget, illetve ha felkínálásra kerül a Felfedezés érintéssel funkció engedélyezése, itt is válasszuk az Igen lehetőséget.

Egyéb magyar beszédszintetizátorok Androidra

A fentebb említett Espeaken kívül elérhető a Mariska fantázianévre hallgató, Vocalizer alapú magyar beszédhang.
A Vocalizer technológiát használó Mariska magyar hanggal mostanra igen sok helyen lehet találkozni. Használható az NVDA képernyőolvasóhoz, megtalálható az IPhoneok képernyőolvasójában is, és immáron Androidra is megérkezett. Fontos kitétel, hogy létezik egy korábbi androidos változata is a szoftvernek, ez azonban a nagyon régi SVox beszédmotort használja, amely szinte semmilyen újabb készüléken nem fut stabilan. A CodeFactory cég által viszont megérkezett a vocalizer hangok stabil szoftveres megvalósítása, ez tölthető le az általunk megadott linken keresztül, a Play áruházból.

A letöltött alkalmazás még nem tartalmaz semmilyen beszédszintetizátort, ezek beszerzéséhez el kell indítanunk a frissen telepített Vocalizer alkalmazást, a szoftveren belül pedig ki tudjuk választani a telepíteni kívánt beszédhangokat, a magyar Mariskán kívül számos más nyelvet is választhatunk. Fontos, hogy a szintetizátorok telepítése nem ingyenes, az alkalmazáson belüli megvásárlás díja a magyar hang esetében nagyjából 1600 forint körül alakul, árfolyamtól függően.
Jó hír lehet viszont, hogy egy frissítés óta lehetőségünk van egy hétig ingyenesen használni a szintetizátort, így kipróbálhatjuk, és eldönthetjük, szükségünk van-e rá.
A letöltéshez keressünk rá a Play áruházban a Vocalizer Mariska kulcsszavakra, vagy kattintsunk
Ide

Első lépések, a legalapvetőbb vezérlési módok

Pár szó az érintőképernyős vezérlésről

A felolvasó funkció aktív, a magyar nyelv is telepítve van, így nincs más hátra, mint előre: a telefont használatba kell venni.

Ahhoz, hogy egy vak felhasználó kezelni tudja az érintőképernyőt, a gyártók különböző módszereket dolgoztak ki, amelyek az eredeti kezelési szisztémától meglehetősen eltérnek. Míg egy látó ember a szemével képes végigkövetni, mi található az adott helyen, majd ujjával bökve aktivál valamit, ez vakon aligha működhet, lévén fogalma sincs a felhasználónak, hol helyezkedik el az adott gomb, vagy egy adott alkalmazás indítóikonja.
Ezért mind az Android, mind az IPhone, de más érintőképernyős mobilrendszerek fejlesztői alternatív megoldásokhoz nyúltak, és különféle, úgynevezett vezérlő gesztusokat dolgoztak ki a látássérültek számára.
Ebben a dokumentumban az Android vezérlő gesztusairól lesz szó, bár néhány esetben átfedés tapasztalható a különböző mobilplatformok között.

Söprés és dupla koppintás

A legalapvetőbb vezérlőgesztus az úgynevezett söprés vagy pöccintés. Ekkor nem történik más, mint hogy a felhasználó a kijelző egy részén elhúzza ujját jobb vagy bal irányba, majd fel is emeli azt.
Tényleg a söprés a legtalálóbb kifejezés ezen gesztusra, egy ujjunkat kell viszonylag gyors sebességgel elhúznunk úgy, hogy a mozgásban lévő ujjunk egy ideig érintse a kijelzőt.
Képzeljük el úgy, mintha valamiféle szennyeződést söpörnénk le a telefon érintőképernyőjéről, fontos viszont, hogy amennyire tudjuk, tartsuk meg a söprés irányát, ne mozgassuk például átlósan ujjunkat.

Próbáljuk ki először úgynevezett álló nézetben. Ehhez helyezzük a telefont függőleges pozícióba, mintha telefonálás céljából a fülünkhöz akarnánk tartani. Ezután az aljától alig feljebb, a kijelző széltében söpörjünk jobbra úgy, hogy a telefon kijelzője nincs zárolva, tehát aktív.
A jobbra söprés felel meg a következő elemre történő lépésnek, balra söprésnél egy elemnyit visszább lépünk.
Fontos, hogy minden söprő mozdulat után engedjük el a telefont. Ha tehát jobbra, azaz előre haladnánk, hogy megnézzük, milyen ikonjaink vannak, mozgásban lévő ujjunkat tegyük rá a kijelzőre, és húzzuk azon el egy darabig, majd engedjük fel. Újbóli jobbra haladáshoz kezünket ismét irányítsuk a telefon bal szélének környékére, jobbra mozgás közben érintsük meg a kijelzőt, húzzuk azon ujjunkat jobbra, majd szintén emeljük fel. Fontos, hogy ha jobbra szeretnénk haladni, ne érintsük a kijelzőt akkor, mikor kezünket balra, a telefon bal szélének környékére húzzuk vissza, hisz ez akár egy balra söprésnek is megfelelhet, akkor pedig pontosan annyit fogunk visszább menni, amennyit az előbb jobbra söpréssel előre haladtunk.

A pöccintő vagy söprő mozdulat tehát attól kímél meg minket, hogy pontosan ismernünk kelljen az általunk keresett elem elhelyezkedését.
Elképzelhető például, hogy az adott képernyőn a fájlkezelő ikon, amelyet épp keresnénk, a jobb szélen, de nagyjából a kijelző legfelsőbb harmadában van.
Ha nem sorolná nekünk fel söprésre a képernyőolvasó az ikonokat, csak úgy lenne lehetőségünk bármit is megtalálni, hogy nagyon apró mozdulatokkal az egész kijelzőt végigpásztázzuk, egészen addig, míg meg nem halljuk a kívánt elemet. Ez összehasonlíthatatlanul lassúbb és koncentrációigényesebb módszer annál, mint hogy söprő mozdulatok közben meghallgatjuk, milyen ikonok vannak készülékünk kijelzőjén jelenleg. Egy söprés egy egységnyit lép, így idővel azt is megtanulhatjuk, hogy hányat kell söpörnünk az adott elem eléréséhez.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy egy söprés egy billentyűzeten nyomott nyílbillentyűnek felel meg, csak gombok helyett itt érintőmozdulatokról beszélünk.

Ez a helyzet a dupla koppintással is, ami viszont nem nyílbillentyűnek, hanem az enternek lehet a megfelelője érintőképernyőn.
Ha például mi a Zenelejátszó ikont keressük, söpörjünk addig, míg ezt meg nem halljuk.
Ezután ne söpörjünk tovább, hanem a kijelzőn szinte bárhol – kivéve a legalját és legtetejét -, gyors egymásutánban kétszer koppintsunk. A legutóbb hallott elem ilyenkor aktiválásra kerül, előbbi példánknál maradva elindul a zenelejátszó.

Ha a zenelejátszó alkalmazásban kezdünk el jobbra söpörni, értelemszerűen azokat a lehetőségeket halljuk, amelyek itt elérhetőek. Tehát nem az előbb hallott alkalmazáslistát vagy ikonokat, hanem a zenelejátszó opcióit, például, hogy előadók, albumok vagy akár mappák alapján szeretnénk-e szűrni. Ha a zenelejátszó helyett például a Névjegyzék ikon nevének elhangzása után koppintottunk kettőt, akkor jobbra söprésre akár már a névjegyeinket is végighallgathatjuk, itt is érvényes, hogy egy söprés egy egységnyit lép, erről lentebb még bővebben lesz szó.

Az Android vezérlőgombjai

Ha végeztünk egy adott alkalmazásban, netán tévedésből léptünk be valahová, vissza kell lépnünk az előző szintre, vagy akár a kezdőlapra, kezdőképernyőre. Természetesen nem a balra söprés szolgál visszalépésre, hisz a söprés csak arra jó, hogy az adott képernyőn felkínált lehetőségek között mászkáljunk előre vagy hátra, visszalépéshez más lehetőségeink vannak.

Minden androidos mobilon létezik egy vissza gomb. Ez pontosan azt műveli, mint amit a neve is sejtet, egy szinttel feljebb lép, és akár egészen a kezdőképernyőig, azaz a kiindulási pontig visszamehetünk vele, bár a kezdőképernyő eléréséhez a Home gomb is rendelkezésre áll, amelyről szintén szó lesz.
A vissza gomb tehát a készülék kijelzőjének alsó részén kap helyet, a bal, vagy a jobb szélén, ez modellenként változhat.
Kétféle megvalósítása lehet. Létezik az úgynevezett vissza érintőgomb. Ekkor azonnal aktiválódik a vissza funkció, ha a felhasználó ezt a gombot akár csak egy pillanatra is megérinti. Mivel ez a gomb tényleg a kijelző valamelyik szélén van, ráadásul az alsó részen, így nagyon csekély esély van arra, hogy ezt véletlenül, mondjuk söprés közben megérintse a felhasználó, ezért is ajánlottuk, hogy a söprést és a koppintásokat próbáljuk meg a kijelző közepe környékén gyakorolni.
Ha tehát a vissza gomb megérintésre kerül, azonnal egy szinttel feljebb lép a telefon, így ha idáig a beállítások menü kisegítő lehetőségek almenüpontjában tartózkodtunk, most a Beállítások menübe érünk, újabb vissza gomb megérintésekor a kezdőlap tárul elénk.
Ezen gomb másik megvalósítása az úgynevezett virtuális gomb. Ekkor a telefonon fizikailag nem kap helyet ilyen érintőgomb, tehát tervezéskor és összeszereléskor erre nem fordítanak energiát. Ilyen, fizikai érintőgomb nélküli készüléken az Android szoftveresen létrehoz egy vissza gombot, nagyjából oda, ahol általában a fizikai lenni szokott.
Felhasználói szemszögből a legfőbb különbség annyi, hogy a virtuális vissza gomb megérintésekor nem aktiválódik semmi sem, egyszerűen a Talkback annyit közöl, hogy vissza gomb.
Ha aktiválni szeretnénk, kettőt kell koppintanunk, és nem is feltétlenül kell pontosan az alsó részre, tulajdonképpen bárhol koppinthatunk kettőt, mert a legutóbb elmondott elem kerül aktiválásra, ami esetünkben a Vissza gomb volt.

A másik, minden Androidos készüléken megtalálható gomb a Home, vagy főoldal, netán kezdőképernyő gomb. Ez minden esetben a kiindulási helyre visz minket, vagyis oda, ahonnan a készülék bekapcsolása után indultunk. Olyan, mint Windowsos környezetben a startgomb+m billentyűparancs, ami bárhol, bármikor az asztalra visz minket.
A Home gombnak háromféle megvalósítási formája létezhet. Lehet érintőgomb, ami a Vissza gombhoz hasonló elven funkcionál, ha megérintjük, azonnal a kezdőlapra visz a rendszer. Lehet virtuális gomb, amikor az Android szoftveresen teszi elérhetővé, ekkor megérintés után, amint a Főoldal gomb szöveget hallottuk, koppintanunk kell kettőt az aktiváláshoz.
Illetve létezhet a fentebb már említett nyomógomb, ezzel legtöbbször Samsung telefonokon találkozhatunk. Ekkor meg kell nyomnunk a telefon alsó részének közepén, az előlapon található hagyományos gombot.
Akár érintő, akár virtuális vagy épp nyomógomb a kezdőlap gombja, ez mindig a készülék közepén, az alsó részen kap helyet, az érintőképernyő alatt.

A harmadik elengedhetetlen gomb a Menü vagy opciók gomb, ezt felfoghatjuk úgy is, mint Windowsos gépen a menügombot, vagy a shift+f10 kombinációt. Előhoz egy menüt az aktuális alkalmazásban, vagy épp azon elem beállításait jeleníti meg, amelyet az utolsó söpréskor hallottunk.
Elhelyezkedését tekintve azt mondhatjuk, hogy az előbb tárgyalt Home gombot közrefogja a menü, illetve a vissza gomb. Ha a vissza gomb a Home gomb bal oldalán van, akkor a menü gomb annak jobb oldalára kerül, ugyanígy fordítva.

A menügomb kapcsán nagyon fontos, hogy amennyiben ez nem fizikai megvalósítású, azaz a gyártó nem szerel dedikált opciók gombot telefonjára és az virtuálisan jelenik meg, Android 4.3-tól felfelé már nem a megszokott helyén, azaz nem az alsó sorban jelenik az meg.
A virtuális menügomb az újabb androidokon csak akkor jelenik meg, ha az adott alkalmazásban funkciója is van, gyakorlatilag a rendszer dönti el, hogy megjeleníti-e ezt a gombot, avagy mellőzi, mert épp nem lát el semmilyen feladatot. Ha a gomb megjelenik, keressük azt a készülék képernyőjének bal felső részén, “További lehetőségek” gombként találjuk majd meg, ez lép a menübe, amelybe az érintős menügomb is lépne.

Azokon a készülékeken, amelyeken nincsenek fizikai gombok, tehát az előbb tárgyalt gombok virtuálisan jelennek meg, általában helyet kap egy plusz virtuális gomb is, ennek neve Legutóbbi alkalmazások.
Ennek funkciója, hogy a nyitott, jelenleg futó programokat megjelenítse, és lehetőséget adjon valamelyikre átváltani, vagy egyes appokat bezárni.

Ahol fizikai gombok vannak, ott a legutóbbi alkalmazások megjelenítésére nincs külön kezelőszerv.
Sok készülék gyártójánál például a Home gomb hosszú lenyomásakor jönnek elő a legutóbbi alkalmazások, de van, ahol a Home gombot kétszer kell gyorsan egymás után megnyomni, netán a Menü gombot kell hosszan nyomva tartani, ezt érdemes kikísérletezni, vagy az adott készülék dokumentációjában utánaolvasni.

A készülék feloldása

Akik használtak vagy használnak régebbi, nyomógombos Nokia mobiltelefont, számukra nem idegenek az olyan fogalmak, mint a billentyűzet lezárása illetve annak feloldása. Arról van szó, hogy inaktivitás esetén az adott telefon lezár, azaz nem reagál a lenyomott gombokra, csak egy bizonyos, előre meghatározott billentyűleütés-sorozat után. Az érintőképernyős eszközökkel is ugyanez a helyzet, itt persze nem a billentyűzet, hanem az érintőképernyő kerül lezárásra, mint a készülék kezelőszerve.

A lezárás alapbeállítás szerint némi inaktívan töltött idő után automatikusan megtörténik, de ha a felhasználó röviden megnyomja a készülék ki/bekapcsoló gombját, azonnal kezdeményezi ezt a műveletet.

A feloldásra több mód létezik, és akár készülékenként is eltérő lehet, noha általában ezek rokongesztusok, két, három próbálkozás után kiderülhet, a mi készülékünk milyen ujjmozdulat hatására oldja fel képernyőjét.
A művelet megkezdéséhez nyomjuk meg a készülék ki/bekapcsoló gombját egyszer, röviden – ha van nyomógombos home a telefonon, azt is használhatjuk.
A gombnyomás hatására a Talkback képernyőolvasó elmondja az aktuális időt. Ha itt elkezdünk söpörni például jobbra a fentebb tárgyaltak szerint, találhatunk ugyan néhány gyorsikont, de ez még nem a feloldott képernyő, sokkal inkább szokták ezt feloldóképernyőnek hívni.
Sokszor helyet kap itt a fényképező gombja, ami gyors exponálásra szolgál, de készüléktől függően akár az időjárásról tájékoztató gyorsinformációs widget is lehet itt.
Ha a készüléket fel szeretnénk oldani, kezdőként pöccintsünk tovább, amíg valami olyasmit nem hallunk, hogy feloldási terület. Az is könnyen előfordulhat, hogy söprések közepette a feloldási területre érve a TalkBack egy rövid tájékoztatót mond nekünk arról, hogy milyen ujjmozdulatot alkalmazzunk a kijelző feloldásához.

A leggyakoribb feloldási ujjmozdulatok a következőek:

  • Két ujjas jobbra söprés.

  • Két ujjas felfelé, vagy lefelé söprés.

  • Egy ujjas dupla koppintás, és a második koppintást követő azonnali jobbra söprés.

  • A feloldás gomb söpréssel vagy pásztázással történő megkeresése, majd dupla koppintás (általában Android 5-től felfele használható).

Ha ezek egyike sem válik be több próbálkozás esetén sem, a feloldóképernyőn söpörjünk a tájékoztató szöveghez, és hallgassuk azt meg.
Olyan is előfordulhat, hogy a különböző irányú söprés más-más eredményhez vezet, például két ujjal jobbra feloldjuk a készüléket, míg két ujjal balra behívjuk a kamerát, vagy épp a zenelejátszót.

Az Android beállításai közt a feloldást illetően is vannak megváltoztatható opciók, lehetőség van például úgynevezett jelkódot beállítani, de akár arra is, hogy egész egyszerűen mellőzzük a feloldóképernyő használatát, ekkor a ki/bekapcsológomb megnyomásakor azonnal feloldásra kerül a telefon, az újbóli megnyomása pedig lezárja azt.

a kezdőképernyő

Az akadálymentes Apex kezdőképernyő felépítése

A dokumentum egy korábbi részében már taglaltuk, hogy a különböző androidos mobilok gyártói szabad kezet kapnak a rendszer kinézetének beállítását illetően. Megpróbálnak olyan kinézetet alkotni, amely valamilyen mértékben az adott gyártó stílusjegyeire utal, hogy idővel a felhasználók már a rendszer kinézetéből következtessenek arra, mely gyártóról van éppen szó. A legalapvetőbb ilyen módosítások a háttérkép, illetve az ikonok képeinek, stílusának megváltoztatása, ez általában még nem befolyásolja komolyabban a képernyőolvasóval történő használatot, de vannak gyártók, akik ennél is messzebb mennek.
A leggyakrabban átalakított elem maga az Android kezdőképernyője, hisz ezt pillantja meg a felhasználó szinte minden alkalommal, amikor kezébe veszi készülékét. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy a kezdőképernyő szinte minden gyártó által módosításra kerül, ez pedig adott esetben nehézzé teheti telefonunk vakon történő használatát.

Az ilyen módosított kezdőképernyőkön ugyanis nem mindig lehet megoldani, hogy kedvenc alkalmazásainkat kihelyezzük, vagy épp töröljünk olyan appokat, amelyeket előreláthatólag nem fogunk használni.

Szerencsére az Android hátránya egyúttal az előnye is, hisz óriási szabadságot kap testreszabásában nemcsupán a gyártó, hanem a felhasználó is.

Ha tehát úgy érezzük, hogy kezdőképernyőnk az adott készüléken átláthatatlan, netán nem vagyunk kísérletező kedvünkben és szeretnénk egy jól bejáratott kezdőképernyőt, akkor telepítsük fel a Play áruházból az Apex launchert.
Az Apexet a magyar látássérültek egy igen jelentős része használja nagy megelégedéssel, kísérletező kedvű felhasználók egy csoporttja alaposan felderítette és kielemezte, és arra jutottak, hogy jelenleg ez egy remek választás, mert akadálymentesen és átláthatóan látja el feladatát. Azért is hasznos lehet ezt használni, mert így a gyártók által módosított kinézet egy nagyon jelentős részétől megszabadulhatunk, hisz említettük, hogy általában a kezdőképernyő van a leginkább átrendezve.

A Play áruház használatáról lejjebb részletesebben is értekezünk, ebben a fejezetben a már feltelepített Apex kezdőképernyő használatát tárgyaljuk.

Telepítés után, amint a Home gombot lenyomjuk, egy figyelmeztetés ugrik elénk. A rendszer megkérdezi ugyanis, hogy valóban módosítjuk-e az alapértelmezett kezdőképernyőt, gyáriról az Apex megoldására.
Söpörjünk jobbra, koppintsunk kettőt az Apex launcherre, majd ismét haladjunk jobbra söprésekkel. A figyelmeztető panelen megtalálható egy “mindig” gomb, illetve egy “csak egyszer” gomb, ez arra vonatkozik, hogy az új kezdőképernyőt milyen gyakorisággal, állandó jelleggel kívánjuk-e használni. Koppintsunk a Mindig gombra, ezáltal nem kapjuk meg minden alkalommal ezt a kérdést, ettől függetlenül bármikor visszaállíthatjuk a gyári kezdőlapot, ha az Apex alkalmazást töröljük a telefonról.

Az Apex kezdőképernyője rendkívül egyszerű. Alapbeállítás szerint öt képernyőből áll kezdőlapunk, ezen öt képernyőt tetszőlegesen megtölthetjük kedvenc alkalmazásainkkal.
Jelen állás szerint az Apex úgy működik, hogy indításkor a harmadik képernyőt tárja elénk. Ha balra pöccintünk, automatikusan átléptet minket a második képernyőre, ha itt az összes alkalmazást végigsöpörjük balra, az első képernyőre jutunk, ezt a TalkBack hangjelzéssel jelzi.
Ugyanígy, ha az alapértelmezett harmadik lapon jobbra indulunk el, meghallgathatjuk az itt elérhető alkalmazásokat, ha pedig végigértünk rajtuk, újabb jobbra söprésre átléptet minket a negyedik képernyőre, az itt lévő dolgokon történő végiglépkedés után pedig az ötödikre.
Egy lapon tizenöt alkalmazás indítóikonja fér el, s noha kezdetben már megtalálható néhány ikon, borítékolható, hogy ennyi hely bőven elég lesz a kényelmes berendezkedésre.

Megjegyzés: Nemcsak úgy van lehetőségünk az öt képernyő között lépkedni, hogy az összes alkalmazás ikonján végigsöprünk, léteznek úgynevezett görgető ujjmozdulatok is, amelyekkel azonnal egy oldalnyit léphetünk előre vagy vissza, ezek tárgyalása lentebb olvasható.

Hogyan adjunk hozzá ikont a kezdőképernyőhöz?

Söpörjünk egy tetszőleges helyre, például az alapértelmezett, harmadik lapon egy ikonhoz, de ne indítsuk el azt dupla koppintással, hanem érintsük meg a menü vagy opciók gombot. Korábban elsajátított ismereteinkből tudjuk már, hogy ez a gomb a készülék alsó részén található, mégpedig a bal, vagy a jobb széle környékén, kivéve, ha 4.3-as vagy újabb Androidunk van, és a gomb szoftveres, ez esetben keressünk egy menü nevezetű opciót akár söpréssel is, ezt az Apex generálja nekünk, ha szükséges.

Megjelenik az Apex menü, amelyben, mint mindenhol, söprő mozdulattal közlekedhetünk, a jobbra söprés visz előre, míg a balra vissza.
A menü első eleme a hozzáadás lehetőség, ami esetünkben a lehető legmegfelelőbb, így ha hozzá kívánunk adni valamit kezdőképernyőnk aktuális lapjához, koppintsunk duplán erre a menüparancsra.
Ezt követően egy újabb almenü jelenik meg, ahol azt választhatjuk ki, mit szeretnénk a főoldalhoz hozzáadni. A legkézenfekvőbb, ha alkalmazást adunk hozzá, így válasszuk ezt a menüpontot. Fontos, hogy más lehetőségeink is vannak, például parancsikonokat is hozzáadhatunk, ekkor viszont egy sokkal bővebb listát kapunk a hozzáadható elemekről, itt ugyanis ömlesztve megkapunk minden, a különböző alkalmazások műveleteire szolgáló parancsikont. Ez is hasznos lehet, de kezdőként nehezebb áttekinteni, melyik ikon mire jó, ám hasznos tudnunk, hogy a parancsikonoknál van lehetőségünk akár névjegyet is kirakni a kezdőoldalra.
Előbbi példánknál maradva koppintsunk kettőt az Alkalmazások menüelemre. Ezt követően megjelennek a telefonra telepített alkalmazásaink, amelyek között söprő ujjmozdulattal lépkedhetünk, ha pedig megtaláltuk az adott ikont, koppintsunk rá kettőt.
Ez esetben a koppintás nem az adott program elindulását fogja eredményezni, hanem azt, hogy a kezdőképernyőre kikerül az az elem, amire kettőt koppintottunk. Ezt követően ez mindig itt lesz, és dupla koppintással aktiválódik.
Ilyen elven kiválaszthatjuk kedvenc vagy gyakran használt programjainkat, és kihelyezhetjük azokat a tetszőleges helyre.
Ha egy adott lapon nincs már több hely, a menüben nem lesz elérhető a Hozzáadás menüparancs.

Megjegyzés: a hozzáadás menüelemen kívül számos más opció közül is választhatunk. Jobbra söpréssel például megtalálhatjuk az Alkalmazások kezelése ikont, amely rögtön az Android rendszer alkalmazáskezelőjébe léptet minket, ahol áttekinthetjük, milyen programok vannak a készüléken, és el is távolíthatjuk azokat.
Ugyanígy a menüben elérhető az Apex beállítások menüparancs is, ahol meghatározhatjuk kezdőképernyőnk lapjainak számát, illetve egyéb lehetőségeink is vannak.

Ikon eltávolítása a kezdőképernyőről

Ha egy program indítóikonja szükségtelenné válik, természetesen el is távolíthatjuk azt a kezdőlapunkról.
Fontos, hogy az alkalmazáskezelőből az egész programot is törölhetjük, ekkor a program indítóikonja is automatikusan törlődik a kezdőlapról.
Az Apexben viszont arra is lehetőségünk van, hogy a programot magát ne, csak az ikonját töröljük. Keressük meg söprő ujjmozdulattal az adott indítóikont, és koppintsunk rá kettőt úgy, hogy a második koppintással egyidőben hagyjuk is ujjunkat az adott helyen, ne emeljük tehát fel a kijelzőről.
Ekkor egynéhány másodperc múlva megrezzen a készülék, ekkor már elengedhetjük a kijelzőt, a hosszú lenyomásról egyébként a rezzenésen kívül a TalkBack is tájékoztat.
Pöccintsünk jobbra a megnyíló lehetőségek között, az első elem lesz az eltávolítás.
Ha kettőt koppintunk erre, az ikon törlésre kerül a kezdőoldalról.

Figyelem, a telepített alkalmazások esetén jobbra söpréssel egy második eltávolítás ikont is találunk. Ez nem az ikont, hanem egyúttal az egész alkalmazást is törli a készülékről, ám erre dupla koppintást követően mégegyszer rákérdez a rendszer, pusztán az ikon eltávolításához nem igényel utólagos megerősítést.

A programtár

Az Apex részét képezi a programtár, amelynek ikonját már telepítés után megkapjuk. Itt minden, a telefonon lévő alkalmazást elérünk, mégpedig alapesetben ABC sorrendben.

A kezdőképernyő lapjainak gyors váltogatásához, illetve a hatékonyabb munkavégzéshez szükség van a söprésen és koppintáson kívül más ujjmozdulatokra, a következő fejezetben ezeket ismertetjük.

A rendszer kezelése, gesztusok és módszerek

Görgetés

Azt már tudjuk, hogyan tudunk egy elemnyit jobbra, vagy balra léptetni a söprő mozdulattal, sokszor előfordulhat viszont, hogy ennél gyorsabban szeretnénk nagyobb egységnyit lépni. Görgetés alatt tulajdonképpen azt értjük, amikor egy adott képernyőnyit léptetünk, hogy azok az elemek is láthatóvá váljanak, amelyek előtte nem jelentek meg. Lényegében arról van szó, hogy a készülék képernyőterülete véges, így egy hosszabb lista esetén nem látható egyszerre az összes kiválasztható elem, mert nem férnek el.
Ilyenkor kell görgetnünk, lényegében elgörgetjük a jelenlegi képernyőt, így előgurulhat a következő szakasz, ami, ha szintén kitölt egy teljes képernyőt, akkor ugyanúgy továbbgörgethető, egészen a lista végéig.

Görgetni természetesen ugyanúgy szükséges a látó felhasználóknak is, és kétféle módon tehetjük ezt meg.
A rendszer beépített görgetőmozdulata a két ujjal történő söprés. Fontos, hogy görgetésről lévén szó, itt a balra történő görgetés halad előre, míg a jobbra mozdulat visszafelé.
Ha például kezdőképernyőnk harmadik lapjáról a negyedikre kívánunk azonnal lépni, megtehetjük ezt két ujjas balra söpréssel. Valamivel lassabb mozdulatra kell gondolni, mint az egyujjas söprés, de itt is érvényes, hogy gyakorlat teszi a mestert, próbálkozzunk kitartóan. Ugyanígy, ha visszább lépnénk egy oldalnyit, söpörjünk két ujjal jobbra.

A fentebbi módszer az Android sajátja, de a TalkBack képernyőolvasóban létezik egy görgető ujjmozdulat is, amelyet szintén használhatunk ugyanezen cél elérésére.
A TalkBack görgető gesztusa a következőképp működik:

Ha a következő lapra lépnénk, egy ujjunkkal söpörjünk a kijelzőn jobbra – nem kell teljesen a széléig, szűkíthetjük is a mozdulatot.
Jobbra söprés után azonban ne emeljük fel ujjunkat, hanem váltsunk irányt, és söpörjünk balra, majd ezt követően engedjük el a telefont. Mintha jobbra-balra sikálnánk egyet a telefonon, ez felel tehát meg a két ujjal történő balra lépésnek, a rendszer tehát a következő oldalra görget.
Ugyanígy visszafelé, húzzuk ujjunkat balra, majd felemelés nélkül azonnal jobbra, ekkor egy oldalnyit visszább megyünk.

Melyik módszer az egyszerűbb?

Tapasztalatunk szerint a legtöbb esetben mindegy, mely módszert használja a felhasználó, de lehetnek kivételek. Mi azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy próbálják ki mindkét módszert, és a gyakrabban sikerülőt fejlesszék tökéletesre. Ugyanakkor nem árt, ha a másik módszert sem felejtik el, mert speciális esetekben előfordulhat, hogy csak az egyik, vagy épp csak a másik mozdulat működik jól. Tapasztalataink szerint az utóbb ismertetett sikáló mozdulat, ami a TalkBack sajátja, valamivel több helyen vezet eredményre.

Értesítések megjelenítése

Az Androidnak létezik egy felülete, ahol a friss történéseket, eseményeket jeleníti meg. Ide tartozhatnak beérkezett e-mail, sms vagy chatüzenetek, nem fogadott hívások, alkalmazásfrissítések, illetve minden egyéb, amiről a rendszer tájékoztat minket.
Az értesítési függöny eléréséhez létezik egy TalkBack ujjmozdulat: húzzuk ujjunkat egy ponton jobbra, majd megemelés nélkül le, magunk felé.
Ennek hatására megjelennek az értesítések, illetve a legtöbb rendszeren a sokak által kedvelt, úgynevezett gyorskapcsolók is.

A megnyitást követő jobbra söprés például sok készüléken a gyorskapcsolókon lépked végig, majd ezeket követően jelennek meg értesítéseink. A gyorskapcsolók alkalmasak többek között a Wifi, a Bluetooth, a GPs vagy épp a mobilinternet ki/bekapcsolására, de sok készüléknél külön kapcsolót kapott a csengő és értesítési hangok elnémítása, vagy épp a képernyő fényerejének csúszkája.

Ezek a gyorskapcsolók általában egy on (be), illetve egy off (ki) értéket kaphatnak, a két állapot között dupla koppintással váltogathatunk.

Ha a jobbra/le ujjmozdulattal előhívott értesítési felületen nem találunk gyorskapcsolókat, próbáljuk meg a két ujjal történő lefelé söprést is, előfordulhat ugyanis, hogy az értesítési felületen még külön le kell húzni a gyorskapcsolókat is.

További jobbra söpréssel jelennek meg értesítéseink. A legtöbb készüléken szerencsére helyet kap egy gomb, amely az összes értesítés azonnali törlésére szolgál, persze manuálisan is törölhetőek ezek, ha megtekintettük őket.
Ha befejeztük tevékenységünket a gyorskapcsolók és értesítések felületén, egyszerűen vissza gombbal hagyjuk azt el.

Az Android állapotsávjának elérése

Fontos információkra bukkanhatunk anélkül is, hogy a fentebb tárgyalt értesítési függönyt lenyitnánk.
Az Androidos készülékünk kijelzőjének teteje felől közelítve találunk egy sávot, amely legutóbbi eseményekről, a Bluetoothról, Wifiről és a mobiltérerőről, illetve az akkumulátor állapotáról és a pontos időről tájékoztat minket. Általában ezen információk egyszerre hangzanak el, ha készülékünk teteje környékén egyetlen ujjunkkal pásztázunk finoman, aprólékosan.
Általában a kijelző tetejének jobb, vagy bal szélén található ez az értesítési sáv, induljunk el tehát először a jobb szélén, a készülék tetejétől lassan apró mozdulatokkal lefelé, amíg meg nem halljuk a tájékoztató szöveget. Ha többszöri próbálkozásra sem hallunk semmit, próbáljuk meg ugyanezt a készülék bal szélénél, de szintén a kijelző tetejéről indulva.

Lassú pásztázás a kijelzőn

Olyan szituáció is előállhat, hogy söprő ujjmozdulataink hatására a képernyőolvasó végigléptet ugyan a jelenlévő elemek között, ám bizonyos elemeket nem vesz figyelembe. Ekkor az adott elem, legyen az egy gomb, jelölőnégyzet vagy egyéb, nem kerül a program fókuszába, így tájékoztatást sem kapunk róla, és műveleteket sem végezhetünk vele, nem tudjuk például az adott négyzetet bejelölni.

Ilyen esetekben megpróbálhatunk manuálisan, egy ujjunkkal végigpásztázni a képernyőn. Ekkor nem söprünk, egyszerűen lent tartjuk ujjunkat a kijelzőn, és aprólékosan, lassan végighaladunk rajta úgy, hogy minden irányzékot használunk. Haladhatunk például balról jobbra, de ha nem találtunk semmi újat, toljuk feljebb ujjunkat, s az így kapott területen ismét haladjunk végig vízszintesen is. Ez olykor hosszabb időt vehet igénybe, és az sem garantálható, hogy ezzel a módszerrel a képernyőolvasó megtalálja azt, amit söpréskor nem, de esetenként hasznos és nélkülözhetetlen lehet, ha a képernyőt így is végigzongorázzuk.
Főként akkor javasolt ezt a módszert használni, ha egy adott alkalmazásban valami olyan vezérlőelemet nem találunk, amelynek egyéni megítélésünk szerint mindenképp ott kellene lennie ahhoz, hogy értelmet nyerjen az, amit épp csinálunk.

Gépelés, szöveg bevitele androidos készüléken

Sarkalatos kérdés, hogy egy érintőképernyős eszközön miként van lehetősége a vak felhasználónak szöveget bevinni, hisz egy egyszerű sms beírása is lehetetlenné válik, ha ezt nem sajátítjuk el.
Az alkalmazandó módszer elméletben egyszerű, a gyakorlatban az elején rendkívül lassú és sok türelmet is igényel.

A TalkBack elmondja, ha söprés közben egy szerkesztőmezőhöz értünk. Ha például megnyitjuk telefonunk Üzenetek alkalmazását, majd megkeressük az Új üzenet gombot, máris több szerkesztőmezőt kapunk. Az első általában a címzett, de léphetünk jobbra söpréssel akár az üzenet szövegének mezőjéhez is, itt tudunk gyakorolni.
Koppintsunk kettőt a szerkesztőmezőre, majd helyezzük le ujjunkat, egy tetszőleges helyen, például a kijelző közepén.
Ha a fentebb ismertetett lassú, pásztázó mozdulattal haladunk finoman, tapasztalni fogjuk, hogy a képernyőolvasó betűket mond. Aggodalomra semmi ok, ezek a betűk nem kerülnek begépelésre, egyszerűen csak tájékoztat a szoftver arról, hol állunk éppen.

A betűk sorrendje nagymértékben egyezik meg a szabványos billentyűzetével.
A legtöbb esetben az angol karaktereket használhatjuk, így az alsó sorban a z, x, c, v, b, n és m, fölötte az a, s, d, f, g, h, j, k, l, ezen sor felett pedig a q, w, e, r, t, y, u, i, o, p karaktereket találjuk.
Ékezet nélküli sms-ek és egyéb üzenetek begépeléséhez ez is elegendő. Nincs más dolgunk, mint pásztázó ujjmozdulatunkat félbehagyni azon betűnél, amelyet be kívánunk gépelni, majd felemelni ujjunkat. Azon betű kerül bevitelre, amelynek elhangzása után ujjunkat felemeltük.
Az érintőképernyős szövegbevitel alapja tulajdonképpen ennyi és nem több, elsajátítása viszont sok időt vesz igénybe és soha nem lesz olyan gyors és kényelmes, mint például a billentyűzeten történő írás.

A virtuális billentyűzet alsó sorában, általában az x y vagy x z párostól balra, találunk egy módválasztó kapcsolót. Átkapcsolhatunk például szimbólumok módra, amikor a betűk helyén különböző jelek kapnak helyet, például per, kukac, satöbbi. Ekkor a felső sorban, nagyjából a q, w, e, r betűk helyén számok lesznek, így tudunk tehát például számokat is bevinni.
Ha vissza kívánunk térni az eredeti állapothoz, szintén az alsó sor bal szélénél keressük meg a módválasztót, és állítsuk vissza betűkre.

Vannak olyan virtuális billentyűzetek is, ahol kizárólag számokat lehet begépelni. Ilyen például az android tárcsázója, vagy akár a Pin-kód bevitelére alkalmas mező.
Ekkor egy numerikus billentyűzettel van dolgunk. A billentyűzet területén az 1, 2, 3 számgombok alatti sorban van a 4, 5 és 6, alattuk a 7, 8, 9, végül pedig alul a csillag gomb, középen a nulla, jobbra pedig a kettőskereszt.

Figyelem, ha a TalkBack a számok után a bemondáshoz hozzáteszi a “gomb” tájékoztató üzenetet, akkor nem elég csak a megfelelő számnál felengednünk ujjunkat, hanem ugyanoda koppintanunk is kell duplán, hogy begépelésre kerüljön az adott szám.

Jelszavak bevitelekor előfordulhat, hogy a képernyőolvasó nem mond semmit. Ez biztonsági okok miatt van így, a TalkBack beállításainál ez konfigurálható a jelszavak kimondása jelölőnégyzet bejelölésével, a másik lehetőség, hogy a jelszó beírásának idejére fül vagy fejhallgatót csatlakoztatunk a telefonhoz, ekkor a Talkback elég biztonságosnak tartja a körülményeket ahhoz, hogy felolvassa a karaktereket.

Fontos megemlítenünk azt is, hogy sokféle, úgynevezett külső billentyűzetszoftver létezik Androidra. Vannak olyan gyártók, amelyek saját billentyűzettel árulják telefonjaikat, ilyen például a Samsung, de olyan is van, hogy a számtalan elérhető billentyűzetszoftver közül egy gyártó választ egyet, és alapértelmezettként állítja be.
Ez azért lehet problémás, mert a képernyőolvasó nem tud minden billentyűzetszoftverrel együttműködni. Ha például nem halljuk az elérhető betűket pásztázáskor, elképzelhető, hogy nem kompatibilis billentyűzettel van dolgunk.
Lépjünk a beállítások menübe, keressük meg a Nyelv és bevitel opciót, majd a Billentyűzetek és beviteli módok alpontot.
Itt tudjuk áttekinteni, milyen billentyűzetek állnak rendelkezésünkre. Ha rendelkezésre áll, tegyük alapértelmezetté a Google billentyűzetet, ez rendben működik a TalkBackkel. Ha a listában nincs ilyen, a jelen billentyűzetek pedig nem működnek, próbáljuk meg telepíteni a Play áruházból a Google billentyűzetet, keressünk tehát rá a Google keyboard kulcsszavakra.
Néha előfordul, hogy egy adott készülékkel ez a billentyűzet nem kompatibilis – annak ellenére sem, hogy gyári Google megoldásról van szó -, ha ez a helyzet áll elő, telepítsük a Swype Keyboardot. A Swype keyboard a Nuance cég terméke, egy időben nagyon népszerű volt a látássérültek körében, ám egy rosszul sikerült szoftverfrissítés óta akadálymentessége nagyon sokat romlott.
A Freekocka megőrizte a korábbi, jól működő verziót, amely letölthető szoftverkatalógusunkból.

Nem kizárólag érintőképernyős gépelésre van mód, aktív internetkapcsolat esetén például van lehetőségünk szöveget diktálni a készüléknek. Erre többek között a Google billentyűzet, illetve a fentebb említett Swype keyboard is képes, utóbbi lényegesen jobb hatásfokkal működik, és a bediktált írásjeleket is felismeri.

A szövegbevitel újabb alternatív módja lehet egy külső, általában Bluetooth-szal kapcsolódó billentyűzet beszerzése. Ez minden kétséget kizáróan a lehető leggyorsabb gépelést teszi lehetővé, de adott esetben a mobilitás rovására mehet, hogy a készülék mellett ezt is hordoznunk kell.
Ha viszont van rá lehetőségünk, mindenképp használjunk egy ilyen megoldást, főként, ha sokat gépelünk mobilunkon.

A TalkBack helyi menüi

A TalkBack kínál olyan műveleteket, amelyek mindennapi tevékenységeinkhez mindenképp szükségesek.
A Lefelé és jobbra ujjmozdulattal például behívhatjuk a szoftver úgynevezett globális helyi menüjét. Húzzuk tehát ujjunkat magunk felé, majd felemelés nélkül húzzuk el jobbra, ezután engedjük el a telefont. Egy hangjelzést követően a TalkBack tájékoztató üzenettel is segít minket.

A globális helyi menüben történő mozgáshoz meg kell ismerkednünk a körmenü fogalmával.
Miután tehát a le és jobbra mozdulattal kinyitottuk a menüt, helyezzük egy ujjunkat a kijelző egy tetszőleges pontjára, és az általunk megfelelőnek ítélt irányba tegyünk körkörös mozdulatokat. Nem kell szabályos kört rajzolnunk, és természetesen nem szükséges a kör átmérőjével vagy sugarával foglalkoznunk, a lényeg ugyanis az, hogy körkörös mozdulatunk közben újabb és újabb menüelemeket fedezhetünk fel. Nagyon fontos, hogy ne engedjük fel ujjunkat a körkörös mozdulatok közben, mert ennek hatására a legutóbb hallott menüelem aktiválódik. Ebben a menüben olyan parancsok vannak, mint a folyamatos felolvasás, a TalkBack ideiglenes kikapcsolása, vagy épp a gyorsnavigáció menü. A TalkBack ideiglenes kikapcsolására a “Visszajelzés szüneteltetése” menüparancs szolgál, ha körkörös mozdulattal ezt megtaláltuk, emeljük fel ujjunkat. A képernyő következő lezárásáig és feloldásáig a telefon úgy fog viselkedni, mintha nem működne rajta képernyőolvasó. Hasznos ez abban az esetben, ha látó segítséget kérnénk egy program használatához.
A korábban említett gyorsnavigáció menü arra szolgál, hogy körkörös mozdulatokkal áttekintsük a jelenlegi képernyőt. Főként böngészés esetén nagyon hasznos ez, hisz egy nagyobb oldalon túlságosan sokat kellene söpörnünk, mire a minket érdeklő tartalomig elérnénk, ilyen esetekben hasznos lehet a gyorsnavigáció menü.

A szimplán csak helyi menü névre hallgató opciócsoportot a felfelé és jobbra ujjmozdulattal érjük el. Ez azért nem globális, mert a fentebbivel ellentétben itt attól függ a menü tartalma, hol tartózkodunk éppen. Ha például egy szerkesztőmezőben vagyunk éppen, a TalkBack a szerkesztőmezőre és annak tartalmára vonatkozó beállításokat fog felajánlani.

A menü működési elve teljességgel azonos a fentebb tárgyalt globális beállításokéval, körkörös mozdulatokkal kell megkeresnünk a minket érdeklő parancsot, az aktiváláshoz pedig fel kell engednünk ujjunkat.
A legtöbb esetben itt a részletességi szintet állíthatjuk be.
Arról van szó, hogy ezen menüben határozhatjuk meg, hogy egy jobbra vagy balra söprés milyen egységnyit lépjen előre az adott képernyőn.
Egy webböngészőben például jobbra söpréssel az egész weboldal tartalmán végigmehetünk, a hivatkozásokat, bekezdéseket és szöveges részeket is beleértve. Ha viszont ezen menüben kiválasztjuk a bekezdés szintű részletességet, a jobbra söprés egy bekezdésnyit előre, míg a balra egy bekezdésnyit vissza lép.

Ugyanígy, ha le kívánunk betűztetni egy sms üzenetet, a fel és jobbra mozdulattal nyissuk meg a helyi menüt, és körkörös tájékozódással keressük meg a karakter szintű részletességet, majd engedjük el készülékünk kijelzőjét.
Ennek hatására a söprő mozdulatokkal karakterenként lépkedhetünk.
Az eredeti szintű részletesség visszaállítására a helyi menüben van lehetőségünk, a körmenüben az alapértelmezett részletesség opciónál kell felemelnünk ujjunkat.

A TalkBack használata külső billentyűzettel

A friss Android variánsokon immáron arra is van lehetőség, hogy teljeskörűen használhassuk képernyőolvasónkat külső, például Bluetooth billentyűzettel. Ennek kétségtelen előnye, hogy a gépeléshez használt billentyűzettel elvégezhető a többi feladat is, így nem is feltétlenül kell az érintőképernyőhöz nyúlnunk, ha van nálunk billentyűzet.

Fontos megjegyeznünk, hogy az itt közölt információk viszonylag friss, tehát 4.2-es Androidtól felfelé a leghelytállóbbak, régebbi Androidokon elképzelhető, hogy a most tárgyalt parancsok még nincsenek támogatva.

Az alábbiakban felsoroljuk a legfontosabb billentyűparancsokat:

A TalkBack billentyűparancsai
Funkció megnevezése Billentyűparancs
Söprés jobbra és balra

Alt+shift+jobbra balra nyíl

Az elhangzott elem aktiválása

Alt+shift+enter

A vissza gomb aktiválása, egy szinttel feljebb lépés

Alt+shift+backspace

Lépés a kezdőlapra (home)

Alt+shift+h

Alkalmazásváltó megnyitása

alt+shift+r

Értesítési sáv megnyitása

Alt+shift+n

Lépés az első vagy utolsó elemre

Alt+shift+le/fel nyíl

A TalkBack felfüggesztése

Alt+shift+z

Fontos megjegyzések: Ha a fentebb ismertetett parancsok hatástalanok, próbáljuk meg az alt+shift gombok használata helyett az alt+control billentyűket lenyomva tartani, majd így leütni a fentebbi gombok valamelyikét. Régebbi rendszeren vagy TalkBack verzióknál ez megoldás lehet.

Amennyiben olyan rendszert használunk, amelyen a billentyűparancsokkal történő navigáció nincs támogatva, végső lehetőségünk lehet a Tab billentyűvel előre, míg a shift+tab billentyűvel visszafelé navigálni a képernyőn, ekkor az elemek megnyitására egy sima enter billentyű szolgál. Ez azonban csak szükségmegoldás, nem is mindenhol alkalmazható tökéletes hatásfokkal, így nem leszünk képesek teljességgel mellőzni az érintőkijelző használatát.

A TalkBack képernyőolvasó beállítási lehetőségei

Alapvető beállítások

A fentebb leírt vezérlő mozdulatokon kívül számos olyan opció a rendelkezésre áll, amelyekkel egyéni igényeinkhez szabhatjuk a képernyőolvasót és annak funkcióit.

Fontos kiemelnünk, hogy a TalkBack egy rendszeralkalmazás, így az itt közölt információk egyes készülékeknél, de főként android verzióknál részben eltérőek lehetnek.

Keressük meg a beállítások menüt, majd a Kisegítő lehetőségek alpontot. Dupla koppintás után ismét söpörjünk jobbra, amíg a TalkBack neve el nem hangzik, majd ide is koppintsunk kettőt.

A TalkBack főképernyőjén jobbra söpörve előszöris lehetőség van kikapcsolni az alkalmazást, de ennél talán hasznosabb lesz, ha továbblépünk, és a Beállítások gombra kettőt koppintunk, majd szemügyre vesszük a TalkBack beállításait.
A fontosabb beállításokat ezen dokumentumban is kiemeljük.

Beszéd hangereje:

Ezen beállítás a TalkBack által használt szintetizátor hangerejére vonatkozik, alapesetben a leghangosabb, azaz a médiaelemek hangerejével megegyező szinten van, ezen beállítással csak alacsonyabb értéket adhatunk meg, de a további beállítások között olyat is mutatunk, amely beszédkor minden más elem hangerejét csökkenti.

Leütött billentyűk kimondása:

Ez a menüpont arra szolgál, mint amit a neve is elárul: a bevitt karakterek kimondását tudjuk szabályozni.

Beszéd zárolt képernyőnél:

Itt beállítható, hogy az alkalmazás lezárt képernyő esetén is beolvassa értesítéseinket, avagy sem. Dupla koppintással váltogathatunk a ki vagy be opciók között.

Közelségérzékelő használata:

Dupla koppintással szabályozhatjuk, hogy a TalkBack figyeljen-e a közelségérzékelő által közvetített adatokra, így lehetőségünk van pusztán azzal elhallgattatni a képernyőolvasót, ha a közelségérzékelőhöz tesszük kezünket. Ez a beállítás viszont sok esetben inkább kellemetlenséget, mintsem könnyebbséget jelent, persze ez egyéni megítélés kérdése.

Folyamatos olvasás a készülék megrázásával:

Ha ide koppintunk kettőt, beállítható, hogy milyen erősségű rázás eredményezzen folyamatos felolvasást, netán le is tiltható a funkció. Egyéni véleményünk szerint a folyamatos felolvasásnak sokkal szofisztikáltabb módozatai is léteznek a készülék rázogatásánál, ezen módozatok egy részéről már írtunk, de mutatunk más módszert is.

Visszajelzés rezgéssel

Alapértelmezetten ez az opció aktív, hatására a készülék érintését, a söprést vagy a dupla koppintást különböző rezgő jelzésekkel is nyugtázza a program. Hasznos funkció, de hosszabb távon komolyan merítheti az akkumulátort.

Visszajelzés hanggal

Ezen négyzet is alapértelmezetten be van jelölve, hatására a söprést, görgetést, menüket és bekezdéseket a TalkBack különböző, a készülék midi szekvenszerén lejátszott jelzőhangokkal jelzi. Kezdők számára mindenképp ajánlott a használata, haladó felhasználók akár el is hagyhatják, mivel a legtöbb midi chipen különösen hangosan szól.

Beszédre koncentráló hangbeállítás

Ezen funkció minden más hangot lehalkít, míg a TalkBack információkat közöl. Hasznos, ám még nem tökéletes, sokszor stabilitási problémákat okoz főként a régebbi készülékeken.

Felfedezés érintéssel:

Ezen négyzetet mindenképp hagyjuk bejelölve, mert az itt tárgyalt legtöbb gesztus (például söprés, görgetés) csak így használható.

Listák automatikus görgetése:

Ez a négyzet arra szolgál, hogy egy képernyő összes elemének végigsöprését követően a TalkBack automatikusan görgesse elénk a következő képernyőt, ne kelljen ehhez külön görgető mozdulatokat használnunk. A legtöbb esetben a funkció megbízhatóan működik, vannak azonban olyan alkalmazások, ahol a görgetés még így sem automatikus, ekkor lesz szükségünk a fentebb ismertetett görgető mozdulatokra.

Itt kap helyet a Felfedezés érintéssel útmutató is, amely egyébként a TalkBack első indításakor automatikusan elindul. Segítségével a TalkBack virtuális gyakorlópályáján tudunk olyan gesztusokat elsajátítani, mint a söprés, görgetés, a képernyőn történő pásztázás, vagy épp a körmenük használata.

Kézmozdulatok beállítása a képernyőolvasóban

Van egy meglehetősen hasznos felülete a Talkbacknek, ahol a különböző kézmozdulatokat átállíthatjuk, vagy új funkciókat adhatunk hozzájuk. Nem arról van szó, hogy lehetőségünk lenne teljesen új mozdulatokat létrehozni, nem tudunk tehát például háromujjas vakarászást definiálni a programban, de a meglévő ujjmozdulatok hatását megváltoztathatjuk, illetve kínál a TalkBack még néhány, alapértelmezetten nem társított ujjmozdulatot.
Érdemes lehet például egy tetszőleges vezérlőgesztust társítani a folyamatos felolvasáshoz, de a program lehetőséget nyújt arra is, hogy mozdulatot társítsunk a vissza gombnak, a home gombnak, vagy akár az alkalmazásváltó elérésére is. Lépjünk tehát a Beállítások, kisegítő lehetőségek, TalkBack, Beállítások, kézmozdulatok kezelése pontba, és nézzük meg, milyen parancsok állnak rendelkezésre.
Jobbra söpréssel haladhatunk, először az ujjmozdulat, majd a jelenleg társított funkció hangzik el. Dupla koppintással az adott ujjmozdulathoz jelenleg társított funkciót változtathatjuk meg. Néhány ujjmozdulat alapértelmezetten nincs lefoglalva, így anélkül adhatunk hozzá új funkciókat, hogy a meglévőket felül kellene írnunk.

Ezen beállítási alcsoportban kap helyet továbbá egy rendkívül hasznos opció, amely a “két részből álló függőleges kézmozdulatok” névre hallgat.
Létezik ugyanis egy fel/le és le/fel irányú mozdulat, amely az előzőekhez hasonló elven működik. Ezen két mozdulat egymás párja, és léptetésre alkalmas, a TalkBackben pedig be tudjuk állítani, mire vonatkozzon a léptetés. Egyik lehetőségünk, hogy a mozdulat a képernyő tetejére, illetve aljára lépteti a kurzort, másik lehetőségünk pedig, hogy a mozdulat az olvasási részletességek között vált, utóbbi talán még hasznosabb is az első lehetőségnél.
Ha például a “Két részből álló függőleges kézmozdulatok” opciót beállítjuk arra, hogy váltson az olvasási részletességek között, webböngészés közben a körmenü használatát teljességgel mellőzve tudunk azonnal átváltani például bekezdés szintű részletességre, így lényegesen gyorsabb a navigáció.
Nem kell mást tennünk, mint ujjunkat felfelé, a készülék teteje felé tolni, majd megemelés nélkül irányt váltani, és magunk felé húzni. Ekkor, amennyiben a mozdulat helyes volt és a rendszer is megfelelően értelmezte azt, máris egy következő részletességi szintre lépünk, például bekezdés, sor, karakter, satöbbi. A mozdulatot megfordítva visszafelé lépkedhetünk, tehát magunk felé húzzuk ujjunkat, majd megemelés nélkül az ellenkező irányba, a telefon teteje felé toljuk.

Ez a módszer felettébb le tudja egyszerűsíteni a navigációt, kipróbálását mindenkinek ajánljuk.

A Kisegítő lehetőségek menü

A Kisegítő lehetőségek almenüről már igen sok szó esett, hisz többek közt a TalkBack is innen érhető el, itt azonban rajta kívül más hasznos opció is elérhető, a repertoár pedig készülékenként változhat. Minden újdonsült felhasználónak ajánljuk, hogy nézegesse végig ezen alcsoportot, mi néhány dologra hívnánk fel a figyelmet.

  • Szinte minden készüléken beállítható, hogy a hívást meg lehessen szakítani a be/kikapcsoló gombbal. Ha nyomógombos Home gomb is van a telefonon, a hívás ezzel történő fogadása szintén itt kapcsolható be.

  • Sokszor ezen menüben is beállítható, hogy automatikusan váltson-e a telefon fekvő és álló mód között. Kezdőként esetleg érdemes lehet ezt állóra rögzíteni, hogy hatékonyabban gyakorolhassunk, gyakran ugyanis indokolatlanul vált a rendszer a két mód között, megzavarva ezzel látássérült felhasználóját.

  • Létezik egy jelölőnégyzet, amely hatékonyabbá teszi a webes tartalmak használatát, ennek neve általában webes hozzáférés javítása, vagy webes elérhetőség fokozása, fordítástól függően, bejelölését mindenképp javasoljuk.

  • A “nagy szöveg” jelölőnégyzet a gyengénlátók számára nyújthat segítséget.

Ezeken túlmenően számos egyéb hasznos lehetőség is helyet kaphat ezen menüben, érdemes áttanulmányozni.

Második rész: az Androidos mobilkészülék használata a gyakorlatban

Bevezető

A fentebbi elméleti alapok elsajátítását és begyakorlását követően gyakorlatilag bármilyen olyan alkalmazást képesek leszünk használni, amelyet a TalkBack képernyőolvasó támogat. A söprés, koppintás, illetve az egyéb navigációs vezérlőgesztusok vagy akár a billentyűparancsok hozzásegítenek minket ahhoz, hogy tetszőleges szoftvereket töltsünk le, próbáljunk ki vagy épp vásároljunk meg.

Ebben a kiegészítő fejezetben bemutatnánk egynéhány olyan alkalmazás gyakorlati kezelését, amelyet a legtöbb mobilhasználó valószínűleg előbb vagy utóbb kipróbál majd. Nem célunk, hogy komplett kezelési leírást készítsünk minden népszerű alkalmazáshoz, sokkalta inkább szeretnénk, hogy a kezdő felhasználóknak ezen leírás alapján legyen elképzelésük arról, miként kell egy alkalmazáshoz hozzányúlni. Az érintőképernyős használat itt kifejezetten előnyös. Míg például egy Számítógépen, Windows operációs rendszeren a különböző képernyőolvasók megannyi billentyűparancsot és kombinációt tartalmaznak, amelyek elsajátítása mindenképp szükséges, addig itt néhány érintőképernyős ujjmozdulattal minden lefedhető. Ennek a másik oldala persze, hogy ennek okán egy Androidos okostelefon még mindig sokkalta kevesebb szolgáltatást kínál, mint például egy Windowsos számítógép, de a kínált szolgáltatások elérése meglehetősen gyors és hamar megtanulható.

Szinte minden alkalmazásban leginkább söpörni és koppintani fogunk, természetesen adott esetben gépelünk is majd, illetve esetenként pásztázással derítjük majd fel a képernyőt, és a TalkBack helyi menüit is használni fogjuk.

Mégegyszer hangsúlyoznánk, hogy mindenkinek magának kell felfedeznie tulajdon készülékét. Az Android kezelése egységes, de mindenhol előfordulhatnak kisebb eltérések, apróbb módosítások, amelyeket az adott készülékhez álmodtak meg. Meglehet például, hogy a Beállítások menüben jobbra pöccintve nem az alapbeállítás szerinti nézetet kapjuk, hanem kategóriákra van bontva az egész menü a jobb használhatóság érdekében.
Az Android alapesetben úgy néz ki, hogy a Beállítások menü összes elemén végigsöpörhetünk, így először a Wifi, Bluetooth, Mobilhálózat, majd az alkalmazáskezelő, az akkumulátor, tárhely opciói, majd így sorban egészen a Dátum és időn át a Kisegítő lehetőségekig. Van viszont olyan, hogy a Beállítások menübe belépve jobbra söpréssel különböző kategóriákat látunk, mint például hálózat, biztonság, fiókok, rendszer, satöbbi. Ilyenkor ezekre kell előbb duplán koppintanunk, hogy az adott alcsoportba tartozó beállítások megjelenjenek.

Ugyanígy lehetnek kisebb eltérések például a beépített sms-kezelő alkalmazásban is, viszont minden felfedezhető.

Az utólag telepített, nem a gyártó által adott szoftverek persze mindenhol ugyanúgy épülnek fel, egy Facebook üzenetküldő vagy egy Skype például egyik és másik készüléken is megegyezik, mind kinézetét, mind kezelését tekintve.

Ennyi bevezető információ után pedig álljon itt néhány gyakorlati tipp, hogy a használatot magabiztosabban kezdjük meg.

Alapvető műveletek a telefonon

Hogyan fogadhatom a bejövő hívást?

A hívás fogadása kétségkívül akkor a legegyszerűbb, ha a telefonon nyomógomb formájában található meg a Home gomb. Ekkor a beállítások menü /kisegítő lehetőségek alpontban beállítható, hogy ezzel történjen a hívások fogadása.
Ha tehát a telefon csörög, söpréssel hallgassuk meg, ki keres minket – ha nem halljuk jól a képernyőolvasót, a hangerőgombokkal halkítsuk le, némítsuk el a csengőhangot. Ha meghallgattuk, ki keres, egyszerűen nyomjunk Home gombot, és a kapcsolat létrejön.

Némileg komplikáltabb a helyzet, ha a home egy érintőgomb, vagy épp virtuális. Ekkor egy elhúzó ujjmozdulattal tudjuk felvenni a telefont, amely elsőre talán nem fog azonnal sikerülni, de hamar bele lehet jönni.
Érdemes megkeresni pásztázó ujjmozdulattal az úgynevezett csúsztatási területet, ezt a képernyőolvasó be is mondja, majd innen húzzuk határozottan jobbra ujjunkat a hívás felvételéhez. Ez a leggyakoribb módszer, de egyes készülékeken máshogy is eljárhatunk.
Keressük meg söpréssel a bejövő hívásról tájékoztató szöveget, vagy ha van, a “fogad” vagy “hívásfogadás” gombot. Ha dupla koppintásra nem aktiválódik, ismételjük meg a dupla koppintást, de a végén ne emeljük fel ujjunkat a kijelzőről, hanem a második érintést követően húzzuk azt jobbra, a kijelző széléig.

A hívások felvételére ezek a leggyakoribb módok, ha azonban ez nem elégít ki minket, telepíthetünk akár különböző segédprogramokat is. Egy meglehetősen jól sikerült kiegészítő például egy magyar fejlesztő, , Márkus Norbert alkalmazása, amely a hangerőgombokkal teszi lehetővé a hívás fogadását vagy épp elutasítását. A hangerőgombok valamelyikének egyszeri megnyomása a csengőhangot elnémítja és tájékoztat a bejövő hívásról, ekkor a hangerőt erősítő gomb fogadja, míg a halkító gomb elutasítja a hívást.
Ezen szoftver nagy hátránya, hogy 4.3-as és újabb Androidon nem használható.

A Play áruházban azonban más alkalmazások is vannak, például a ShakeCall, amely rázásra fogadja a hívást, de a felfedezés szabadsága a miénk – ha nem vagyunk elégedettek telefonunk beépített módszereivel, cseréljük azokat le külső alkalmazásokkal.

Hogyan kezdeményezhetek hívást a készülékemen?

Minden készüléken létezik beépített telefonszoftver. Ezt megtalálhatjuk például Apex kezdőképernyőnk első lapján is.
A Telefon alkalmazásba belépve általában jobbra söpréssel választhatjuk ki, mit kívánunk tenni, választhatunk többek között hívásnaplók, tárcsázó vagy névjegyzék között.
A Tárcsázót aktiválva egy numerikus számbillentyűzetet kapunk, amelybe a Gépelést tárgyaló fejezetben ismertetettek alapján írhatunk be telefonszámot. Röviden: pásztázó mozdulattal keressük meg a begépelni kívánt számot, ha pedig megtaláltuk, emeljük fel ujjunkat. Ha a TalkBack hozzáteszi a “gomb” szót az aktuális számhoz, akkor ujjunk felemelése után koppintsunk kettőt, így tudjuk bevinni az adott számot.

A névjegyzékben természetesen egyszerűbb dolgunk van. Ha elindítottuk, jobbra söpréssel megtaláljuk az új névjegy hozzáadása lehetőséget, majd névjegyeinket. Itt jöhet igazán jól a görgetés funkció, hisz amennyiben sok névjegyünk van, söpréssel jóval több időbe telhet megtalálni a keresett névjegyet. Ha viszont görgetünk, nagyobb egységnyit léphetünk. Ennél persze jóval egyszerűbb a kereső. Általában névjegyzékünk elején megtalálható, ha koppintunk rá kettőt, és begépeljük a keresett név egy részét akár ékezet nélkül is, jobbra söpréssel megtaláljuk.

A legtöbb esetben a névjegyre történő dupla koppintás nem indítja el a hívást, mindössze partnerünk adatait jeleníti meg. Ha itt azonban jobbra söpréssel az illető telefonszámára lépünk, és arra koppintunk duplán, a készülék már tárcsázza is.

A hívás megszakítása legegyszerűbb a fizikai be/kikapcsoló gomb megnyomásával. Ez alapesetben nem bontja a hívást, a Beállítások/kisegítő lehetőségek almenüben azonban beállítható ez a művelet.

Az Apex kezdőképernyő egyik szolgáltatása, hogy kedvenc névjegyeinket a kezdőképernyő valamely lapjára vagy akár lapjaira kirakhatjuk. Ehhez az aktuális oldalon hívjuk be a menüt, válasszuk a hozzáadás lehetőséget, majd a Parancsikonok opciót. Itt jobbra söpréssel keressük meg a Névjegy lehetőséget, dupla koppintás után pedig szintén söpréssel tekintsük át névjegyzékünket, és válasszuk a kívánt nevet, ezzel ki is tettük a főoldalunkra, rákoppintáskor pedig a készülék azonnal felhívja az illetőt.

Hogyan küldhetek és fogadhatok sms üzeneteket?

Minden telefon rendelkezik beépített üzenetkezelő alkalmazással, ezt azonban egyre gyakrabban egy másik szoftver, a Google által fejlesztett Hangouts is kíséri. Sokszor az adott telefonon a Hangouts az alapértelmezett üzenetkezelő, de tapasztalataink szerint a beépítettek sokkal egyszerűbbek és gördülékenyebbek.
Válasszuk Apex kezdőképernyőnk első lapjáról az Üzenetek alkalmazást, amely indításkor valószínűleg jelzi, ha nem az alapértelmezett üzenetkezelő, itt pedig egyúttal azzá is tehetjük.

Mint említettük, gyári alkalmazásról lévén szó, kisebb módosítások lehetnek a különböző készülékek szoftvereiben, így nem biztos, hogy pontosan ugyanúgy találunk meg mindent, mint ahogy ezen leírásban szerepel, de más néven, illetve egy kissé más elhelyezkedési szisztéma szerint általában mindent megtalálhat az érdeklődő felhasználó.
Az üzenetek alkalmazásban jobbra söpörve megtaláljuk az Új üzenet gombot, itt tudjuk a címzett begépelése után az sms-t is megírni. A szerkesztőmezőkbe a fentebb ismertetett módon gépelhetünk, és a kereső is működik.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a névjegyzékből kiválasztott partnerünknek sms-t küldjünk. Ekkor nem az üzenetek alkalmazásból, hanem a névjegyzékből keressük ki a címzettünket, a névjegyzéket a Telefon alkalmazásban, de a Programtárban is megtalálhatjuk külön.
Sms érkezésekor az új üzenet értesítés megjelenik a jobbra/le mozdulattal lehúzható értesítési függönyön is. Az sem ritka, hogy már a feloldóképernyőn tájékoztat a készülék az érkezett sms-ről, ekkor dupla koppintás, vagy jobbra elhúzás után azonnal el is olvashatjuk.
Persze az is egy alternatíva, ha belépünk az Üzenetek alkalmazásba, és jobbra söpréssel megkeressük az új üzenetet, amely szinte minden esetben elöl lesz.

Hogyan csatlakozhatok Wifi hálózathoz?

Lépjünk a beállítások menübe, válasszuk a Wifi alpontot, majd ellenőrizzük, hogy be van-e kapcsolva – ha jobbra pöccintés után a “ki” szöveget halljuk, koppintsunk kettőt.

Szintén jobbra söpréssel megtaláljuk a hatókörön belül lévő hálózatokat, dupla koppintás után megjelennek annak információi, illetve a csatlakozás gomb. Ha a hálózat védett, a kód begépelésére szolgáló szerkesztőmező is megjelenik. Mielőtt belekoppintanánk és gépelni kezdenénk, ellenőrizzük, kapunk-e jelölőnégyzetet, amely a begépelt kód megjelenítésére szolgál. Ha találunk ilyet, jelöljük be, ennek hatására tudni fogjuk, mit gépeltünk be.

Hogy működik a Play áruház?

A Play áruház egy internetet igénylő felület, minden Androidos mobilon megtalálható. Kinézetét a Google cég határozza meg, és kisebb módosítások rendszeres időközönként történnek rajta, de általánosságban elmondható, hogy alapfelépítése hosszú évek óta változatlan.

Az áruház elnevezés ellenére természetesen ingyenes szoftverek is megtalálhatóak itt, nem kizárólag megvehető, hanem letölthető szoftverek közül is válogathatunk.

Legalapvetőbb művelet a Play áruházban történő keresés.
Indítsuk el az alkalmazást például a Programtárból, vagy az általunk a kezdőképernyőre kirakott ikonnal, majd rendhagyó módon balra söpréssel induljunk el. Ez azért fontos, mert jelenleg a felület úgy néz ki, hogy jobbra, az elején ajánlások, majd jóval előrébb kategóriák vannak, a keresést sokkal egyszerűbb balra elérnünk.

Ha megvan, dupla koppintás után megjelenik egy szerkesztőmező, amelyre szintén üssünk kettőt, majd gépelhetünk.

A keresés gombot itt jóval egyszerűbb pásztázással megtalálni, a virtuális billentyűzet jobb oldalán, az L betű alatt lesz, a Törlés gomb környékén.

Keresési eredményeinket jobbra pöccintéssel tekinthetjük meg. Egyéni javaslatunk, hogy amennyiben egy megtalált appot telepíteni szeretnénk, ne a program nevére koppintsunk, hanem a minden alkalmazás neve után jobbra található Beállítások gombra.

Itt megjelenik egy rövid menü, melynek első eleme a telepítés, ezt választva megjelenik, milyen engedélyeket kér tőlünk az alkalmazás, vagyis telefonunk mely elemeihez akar hozzáférést.
Jobbra söpréssel tekinthetjük ezt meg, akit viszont ez nem érdekel, vagy korábban már elolvasta, induljon balra, és azonnal megtalálja az engedélyezés, esetleg Telepítés gombot.

Ha nem ingyenes alkalmazást választottunk, újabb megerősítést kér az áruház, lévén bankkártyánkhoz fog nyúlni. Ha még nincs beállítva bank vagy hitelkártya, a beállításához szükséges ablak ugrik elénk, ezt azonban sokkal kényelmesebb számítógépen elvégezni, ha felkeressük a
wallet.google.com oldalt, majd fiókunkba történő bejelentkezés után hozzáadjuk bankkártyánkat a rendszerhez. Kártyaszámunkra, a kártya lejárati dátumára, illetve a kártya általában három, vagy négy számjegyből álló cvc kódjára lesz szükség, erről további információt a Google oldalán találhatunk.

A Play áruház szolgál alkalmazásaink frissítésére is. Ha elindítottuk, majd balra indulunk el, készüléktől függően találni fogunk egy “navigációs fiók megjelenítése”, vagy egy “navigálás felfelé” gombot.
Ezt aktiválva kijön aktuális fiókunk, jobbra pedig egy Beállítások gombot is találunk. Itt tudjuk többek közt szoftvereink frissítésének automatizálását beállítani. Megadható, hogy a frissítés történjen-e minden esetben automatikusan, ha rendelkezésre áll internetkapcsolat (akár mobilnet is), vagy csak Wifin keresztül frissítsen a program alkalmazásokat. Harmadik lehetőségként letilthatjuk az automatikus frissítést.
Ha ezt választottuk, a frissítéseket úgy tekinthetjük át, ha az előbb említett Navigációs fiók megjelenítése gomb aktiválása után jobbra söpréssel megkeressük a Saját alkalmazások gombot, és azt aktiváljuk.

Lehetőségünk van arra is, hogy a Play áruházat a számítógépünkről felkeresve telepítsünk telefonunkra szoftvereket.
Ennek lépései a következők:

  • Jelentkezzünk be mobiltelefonunkkal és számítógépünkkel is ugyanabba a Google fiókba.

  • A play.google.com weboldalon keressük meg a telepíteni kívánt alkalmazást, vagy egyszerűen írjuk be egy szimpla Google keresőbe az adott szoftver nevét, majd utána a Google Play kulcsszavakat.

  • A Play áruház megjelenését követően keressük meg B billentyűvel a telepítés gombot.

  • Ha több Androidos eszközzel is rendelkezünk, és azok mindegyike ugyanebbe a Google Fiókba csatlakozik, tab billentyűvel vagy lefelé gombbal válasszuk ki az adott eszközt a Play áruház weboldalán, majd a telepítés megkezdődik, és a mobilon vagy táblagépen hangos visszajelzés érkezik annak befejeztéről.

Az Android mindazonáltal lehetőséget kínál a hagyományos módszerrel történő telepítésre a Csomagtelepítő segítségével. Lehetőség nyílik tehát Androidos telepítőfájlok használatára is, ezek a fájlok .apk kiterjesztésűek, használatuk pedig olyan, mint számítógép esetén. Az adott telepítőfájlt a telefon belső memóriájába vagy a memóriakártyára kell másolni például számítógépről, majd a készülék fájlkezelőjében meg kell keresni, elindítani, és máris egy telepítő ablak jelenik meg, amely hasonlóképp működik, mint egy Windowsos telepítő, azaz pöccintéssel, a Tovább gombot néhányszor kiválasztva felrakhatjuk a szoftvert, miközben a csomagtelepítő tájékoztat, mihez szeretne hozzáférést a program.
Figyelem, az APK csomaggal manuálisan telepíthető programok úgynevezett külső forrásból származó alkalmazások, és különösen fontos, hogy csak megbízható forrásból származó csomagokat adjunk hozzá a rendszerünkhöz. A nem megfelelő forrásból származó telepítőfájlok hatalmas biztonsági kockázatot jelentenek, kártékony kódokat, vírusokat, megfigyelő és adathalász modulokat tartalmazhatnak.

A Freekocka például azokat az androidos alkalmazásokat teszi közzé APK telepítőcsomag formájában, amelyek a Play áruházból valami miatt nem tölthetők le, illetve az onnan letölthető friss verzió nem működik olyan jól, mint egy régebbi. Mivel a Play áruházból csak az adott program legfrissebb verziója tölthető le, időnként szükség lehet a telepítőcsomagokra, hogy egy jól bevált, régi, ám épp ezért a Playből már nem elérhető szoftvert a készülékünkre telepíthessünk.

Mire jó az alkalmazáskezelő?

A Beállításokban, de akár az Apex menüjéből is elérhetjük az alkalmazáskezelőt, ezt néhány készüléken csak simán Alkalmazások névvel illetik.
Itt van lehetőségünk programjaink áttekintésére, elsősorban azokra, amelyeket mi adtunk hozzá Play áruházból vagy külső forrásból.
A listát jobbra pöccintéssel böngészhetjük, duplán koppintva aktiválunk egy elemet.
Az adott alkalmazás ilyenkor nem indul el, helyette annak adatai jelennek meg. Áttekinthetjük, mennyi tárhelyet foglal, frissíthetjük is, illetve el is távolíthatjuk. Arra is van lehetőség, hogy magát az applikációt ne, csak a felhasználói adatait töröljük le, ez akkor hasznos, ha az adott szoftvert eredeti állapotába hoznánk vissza.

Sok készüléken az alkalmazás felhasználói adatait a belső tárhelyről a memóriakártyára is áthelyezhetjük, tárhelyet szabadítva ezzel fel.
Mindezekről a megfelelő gombok gondoskodnak, amelyek a szokásos Jobbra/balra pöccintéssel elénk tárulnak majd, a kezelés ezen a ponton már nem ütközhet nehézségekbe.

Vannak olyan szoftverek is, amelyeket a mobil gyártója mellékel nekünk. Ezeket sokszor nincs lehetőségünk teljesen eltávolítani, de ekkor az Eltávolítás gombot a Gyári visszaállítás gomb helyettesíti, letörölhetjük tehát a program minden frissítését, ezt követően pedig le is tilthatjuk, melynek eredményeként az adott app frissítései nem kerülnek letöltésre többé.

Az alkalmazáskezelő nem összekeverendő az alkalmazásváltóval, utóbbi ugyanis arra szolgál, hogy jelenleg megnyitott alkalmazásaink között váltogassunk, vagy épp azokat bezárjuk.

Hol tudom áttekinteni a megnyitott alkalmazásaimat?

Az éppen futó appok menedzselésére a Legutóbbi alkalmazások menü szolgál, szokták egyébként ezt alkalmazásváltónak is hívni.
Elérése többféleképp lehetséges.
Ha fizikai gombokkal szerelték fel készülékünket, ezekkel legtöbbször kinyitható az alkalmazásváltó. Próbáljuk meg például kétszer gyors egymás utánban lenyomni Home gombunkat, érintőgomb esetén szimplán érintsük meg kétszer.
Ha ez hatástalan, hagyjuk rajta ujjunkat néhány másodpercig, sok készüléken ez nyitja ki a legutóbbi alkalmazások felületet. Ha próbálkozásunk még mindig eredménytelen, próbáljuk ki a nyomva tartást, esetleg a gyors egymás utáni megérintést a Menü gombbal, majd a vissza gombbal is.

Ha a készüléken nincsenek fizikai gombok, a Legutóbbi alkalmazások menü automatikusan saját virtuális gombot kap, amelyet az alsó részen, a többi gombnál találunk meg.

Hasznos lehet tudnunk, hogy mint sok máshoz, többek között az Alkalmazásváltóhoz is képes lépni a TalkBack, ha erre utasítjuk. Ehhez mindössze be kell állítanunk egy ujjmozdulatot ezen funkcióra, erről bővebben a Kézmozdulatok kezelése című fejezetben lehet olvasni.

Ha a Legutóbbi alkalmazások felület megnyílt, általában jobbra pöccintéssel megtaláljuk futó programjainkat. Ha kettőt koppintunk egy kiválasztott programra, az újra megnyílik, és ott folytathatjuk vele a munkát, ahol legutóbb elhagytuk.

Ha egy adott alkalmazásra hosszan koppintunk, azaz a második megérintés után rajta hagyjuk ujjunkat, kisvártatva egy menü jelenik meg, amelyből söpréssel választhatunk opciót, itt lehet például az adott appot bezárni, azaz kiüríteni a telefon memóriájából.

Sok gyártó ad lehetőséget arra is, hogy egyszerre bezárhassuk futó folyamatainkat, ennek kivitelezéséhez a legtöbb esetben induljunk rögtön balra söpréssel, amint az alkalmazásváltó megjelent. Ekkor hamarabb megtaláljuk az Összes app bezárására szolgáló gombot, amennyiben van ilyen. Néha ez a Gomb “Összes eltávolítása” néven jelenik meg, természetesen ekkor is a bezárás művelet megy végbe, és nem a futó alkalmazásokat fogjuk törölni a telefonról.

Főként a legújabb, 5-ös Androidon figyelhető meg, hogy minden nyitott alkalmazás mellett jobbra van egy gomb, amely annak bezárására szolgál, ha ilyet a mi rendszerünk is kínál, nem szükséges a hosszú koppintásos módszerrel bezárnunk egy appot, egyszerűen a neve után söpörjünk jobbra, és koppintsunk kettőt a bezárás gombra.

Néhány külső alkalmazás a gyakorlatban

Skype az Androidon

Számítógépen, különösen Windowsos PC-n a Skype igen népszerű, így Androidos változatának kezelésének alapjait is ismertetjük.

A Program indítása után, mint megannyi más esetben is, szintén érdemes jobbra pöccintéssel elindulni.

Első alkalommal természetesen be kell jelentkeznünk, amely a lehető legszabványosabban történik, ki kell választanunk, hogy skypenév, vagy épp Microsoftos fiók szolgáljon majd azonosításunkra, a megjelenő két mezőbe pedig felhasználónevünket és jelszavunkat kell beírnunk, jobbra söpréssel pedig megtaláljuk a Bejelentkezés gombot.

Bejelentkezés után esetleg érdemes lehet egy ideig békén hagynunk a rendszert, mert legutóbbi üzeneteinket szinkronizálja, gyengébb telefonok ilyenkor egy ideig lassúak lehetnek, a művelet befejeztével viszont minden ismét helyreáll.
Jobbra pöccintéssel először a Saját profil szöveget halljuk, ha ezt nyitjuk meg dupla koppintással, módosíthatjuk akár nevünket vagy személyes üzenetünket, illetve gombokat találunk állapotunk megváltoztatására is – például elérhető, láthatatlan…

Ezen menüponton túllépve három, egymás után következő elemet látunk, ezek a következők: “Legutóbbi”, “kedvencek”, “emberek”.

A dolog magáért beszél. A Legutóbbi elemre duplán koppintva jobbra találjuk legfrissebb eseményeinket, például üzenetek, hívások. Ha például valaki üzent nekünk, koppintsunk kettőt a nevére, és megnyílik a beszélgetőablak. Jobbra haladva megtaláljuk a legutóbbi néhány üzenetet, majd egy szerkesztőmezőt, ahol újat írhatunk. Innen jobbra söpörve van a küldés gomb. Ha ezeken is túlpöccintünk, a hívás kezdeményezése gombot is hamar megtaláljuk.

Az egyetlen nehezebb dolog a hívás megszakítása, beszélgetés közben ugyanis a TalkBack hangja alig hallható. Használjunk fülhallgatót, vagy lehetőség szerint tartsuk fülünkhöz közel készülékünket pöccintés közben, hogy képesek legyünk hallani és megérteni a TalkBack mondanivalóját. Jobbra találjuk a hívás befejezése gombot. Más, érdeklődésre számot tartható gombok is vannak itt, például a Kihangosítás gombja, vagy épp mikrofonunk elnémítása.

Ha bejövő hívásunk van, igen egyszerűen felvehetjük. A túl hangos csengést a hangerőgombokkal lehalkíthatjuk, majd egyszerűen söpörjünk a hívásfogadás gombhoz, és koppintsunk rá kettőt.

Ha a Skype főablakában a Kedvencek opciót választjuk, egy általunk készített lista jelenik meg kedvenc partnereinkről. Alapesetben üres lesz, megtaláljuk viszont a kedvenc hozzáadása gombot. Egy rendkívül barátságos felületen tudjuk négyzetek segítségével kedvencnek jelölni partnereinket, majd a mentés gombot választva elmenthetjük kedvenceinket.

Az Emberek fülön partnereink vannak. A lista elején van lehetőségünk szűrni, hogy csak Skype, vagy épp csak elérhető partnereinket szeretnénk-e látni. Sok partner esetén itt is rendkívül javallott görgetni a gyorsabb keresés érdekében.

Firefox

A Firefox az egyik, vakok körében is népszerű böngésző Androidon, a másik a Google Chrome, de természetesen más alternatívák is vannak bőven.

A Firefox alkalmazás kezelésének elméleti áttekintése szintén jó kiinduló alap lehet.

Első indításkor a Firefox üdvözöl minket, és máris lehetőséget ad arra, hogy bejelentkezzünk Firefox fiókunkba, így amennyiben használunk ilyet, a más eszközökön elmentett könyvjelzők, előzmények vagy épp belépési jelszavak mobilunkra is átkerülnek.
A Böngészés megkezdése gombot választva elénk tárul a Firefox, alapesetben annak kezdőlapja.

A honlapokon történő közlekedésben is leginkább a söprésre hagyatkozhatunk, de fentebbi ismereteinkből tudjuk, hogy léteznek módszerek a navigáció gyorsítására. Ha például előzetesen beállítottuk a Kézmozdulatok kezelése menüben a fel/le mozdulatot, ezzel képesek leszünk például bekezdések szerint is navigálni egy weboldalon.

A Firefox rendelkezik menüvel, amelyet az érintős menügomb hív be, virtuális gomb esetén a További lehetőségek gombot keressük pásztázással.
Itt tudunk új lapot megnyitni, egy adott oldalt hozzáadni a könyvjelzőkhöz, de még arra is lehetőségünk van, hogy úgynevezett asztali oldalt kérjünk az épp meglátogatott honlapból. Ez annyit jelent, hogy mobiltelefonos böngészőben egy honlap mobilokra optimalizált változata töltődik be alapértelmezetten, már amennyiben létezik ilyen. Ha számunkra ez nem megfelelő, a menüben kérhetünk asztali nézetet. Érdemes viszont tudni, hogy a nagyobb weboldalak még az erősebb telefonok hardverét is meg tudják izzasztani, alsókategóriás készülékkel pedig ne is nagyon próbálkozzunk asztali nézettel.

A Firefox minden indításakor jobbra söpréssel találjuk meg a legutóbb megtekintett honlapokat, illetve a könyvjelzőket is. Természetesen a menü itt is rendelkezésünkre áll.

Jelenleg néha előfordul, hogy egy honlap betöltésekor a Talkback nem helyezi automatikusan a fókuszt a honlap elejére, így söpréseink hatására még mindig csak a Firefox kezelőgombjait halljuk.
Ha ezt tapasztaljuk, pöccintsünk néhányat balra, ennek hatására hamarosan az adott weboldal elején találjuk magunkat, ahonnan már jobbra indulhatunk el.

Milyen szoftvereket telepítsek?

A Play áruház kínálata hatalmas. Közösségi és kommunikációs szoftverek, navigációs alkalmazások, játékok, multimédiás appok vagy épp kisegítő programok óriási csoportja érhető el Androidra, s talán épp a bőség zavara okán van nehéz helyzetben a kezdő felhasználó. Nem minden alkalmazás használható akadálymentesen, van olyan, hogy hozzá sem érdemes egy adott szoftverhez fogni, mások viszont egyszerűen és gyorsan kezelhetőek.

Fórumokat, levelezőlistákat, ismerősöktől kapott tippeket, vagy épp a Freekocka online Szoftverkatalógusát is használhatjuk arra, hogy készülékünket megtöltsük hasznos vagy épp szórakoztató programokkal.

Végszó és kiegészítések

Az itt közölt információk áttanulmányozását és némi gyakorlást követően már minden új felhasználó képes lesz arra, hogy ezeket az alapokat felhasználva önmaga fedezzen fel minden újdonságot. Újdonság lehet egy újonnan kipróbált alkalmazás, friss verzió egy bizonyos szoftverből, vagy akár a rendszerfrissítés is.

Noha az Android akadálymentesség tekintetében is folyamatosan fejlődik, természetesen nincs tökéletes operációs rendszer, ráadásul a különböző variánsok sokfélesége miatt az átlagosnál kissé gyakrabban kell kreatívabbnak és érdeklődőnek lenni.

Az Android viszont meghálálja a rá fordított időt. A bonyolultnak hangzó, első pár próbálkozásra nem is működő mozdulatok idővel automatizálódnak az ember ujjaiban, az is rutinosabban megy idővel, hogy miként kell egy eddig nem látott alkalmazásban információkat keresni, és a felhasználó megtanulja eldönteni, mely új szoftvert lehet jól használni, és melyek azok, amelyeket önhibáján kívül nem tud kezelni, mert az app nem akadálymentes. Mindezek után az Android kellemes társunk lehet, természetesen kérdések vagy épp problémák mindig felmerülhetnek, ezek megbeszéléséhez kitűnő terep lehet a magyar látássérült androidfelhasználók közössége, ezen levelezőlistára
Ezen a linken van lehetőség feliratkozni.

Ajánljuk a tisztelt olvasó figyelmébe továbbá a Freekocka.hu szoftverkatalógusát is, amelyben akadálymentes Androidos alkalmazások egy jelentős része kerül összegyűjtésre.

Bővítési javaslatokat, kritikákat, egyéb észrevételeket nagyon szívesen fogadunk akár a Freekocka portálon, akár az alábbi e-mailcímek valamelyikén:

Rauch Róbert:
rauchr@freekocka.hu

Freekocka szerkesztőség:
info@freekocka.hu

Mindent köszönünk a magyar Androidos közösség tagjainak, közvetett vagy közvetlen segítségük nélkül ez a dokumentum nem jöhetett volna létre.

2015 Freekocka.hu

Android kézikönyv bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. László Endrődi szerint:

    Két SIMES Android készülékem van. Nem sikerült beállitani, hogy csak a bejövő telefonhívás és SMS szóljon egy pld. e-mail nem. Utóbbi legyen csendben mind WIFI mint mobil üzemmódban

  2. refinements szerint:

    Blind Johnny Davis The Day Will Come Magic Carpet https://nasa.cazare-costinesti.biz/23.html Swann Decamme John Haden METRIK A

  3. Tamás István szerint:

    Nem sikerül úgy beállitsam a kezdőképernyőt, hogy az ikonok alatt ott legyen a szövege is.

Hozzászólás a(z) refinements bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>