Hogyan ajándékozzunk ingyen és állandóan?

Ki látott már olyat, hogy valaki állandóan megajándékozza a másikat főleg így hétköznapokon, jóval a karácsony után?! Noormáális? Kérdezné Besenyő Pista bácsi, és sokáig lamentálna a kérdésen. Mi ezt nem tesszük, hanem inkább megmutatjuk, hogy ezt hogyan tehetjük meg.


Mit írt József Attila a számokról? És ennek mi köze van a gridekhez? Cikkünkben az irodalom és a számítástechnika érdekes összefüggéseit boncolgatjuk. Megmutatjuk, hogy ajándékozni lehet úgy is, hogy az nem kerül semmibe.

József Attila nem volt matematikus. Mégis, írt a számokról egy rövid verset 1924-ben, amikor a számítógép még csak gondolat volt. De hogy állunk ezzel ma, az informatika világában? Mennyire igazak ma a költő szavai?
Megmutatjuk, hogy mégsem vagyunk annyira kockák, mint amilyennek látszunk.

József Attila csodálatos versét rövidsége okán közreadjuk, bizonyítandó, hogy a kedves Olvasó nem is a Freekocka hasábjait böngészi, vagy mégis?

A SZÁMOKRÓL
Tanultátok-e a számokat?
Bizony számok az emberek is,
Mintha sok 1-es volna az irkában.
Hanem ezek maguk számolódnak
És csudálkozik módfölött az irka,
Hogy mindegyik csak magára gondol,
Különb akar lenni a többinél
S oktalanul külön hatványozódik,
Pedig csinálhatja a végtelenségig,
Az 1 ilyformán mindig 1 marad
És nem szoroz az 1 és nem is oszt.
Vegyetek erőt magatokon
És legelőször is
A legegyszerűbb dologhoz lássatok -
Adódjatok össze,
Hogy roppant módon felnövekedvén,
Az Istent is, aki végtelenség,
Valahogyan megközelítsétek.

[Szerző: József Attila, forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár]

József Attila ennél jobban nem is adhatta volna meg az alaphangot témánkhoz, a desktop gridekhez, melyekről e cikk keretében ejtünk néhány szót.

Amikor a számítógépeket hálózatba kötötték, valószínűleg számoltak azzal, hogy azok együttes erővel több feladatot sikeresebben tudnak megoldani, mint egymagukban. Ezen nincs is mit csodálkozni, az ember is társas lény, csapatban sokkal hatékonyabb, ez túlélésének legjobb stratégiája. Miért ne szervezné a számítógépeit is csapatba?

A hálózat furcsán szivárgott be az életünkbe, és nem volt mindig egyértelmű, hogy ennek milyen előnyei vannak. Szigorúan a mi szemszögünkből nézve, a helyi hálózatokon sokáig csak fájlokat, nyomtatókat osztottunk meg, és alig volt példa arra, hogy a számítógépek más erőforrásait is megosszuk egymással.
Az interneten sokáig nem egyenrangú kommunikáció zajlott, hanem inkább kiszolgáló-kliens viszonyról beszélhettünk, szigorúan felhasználói szemszögből. Noha már bizonyára jó régen van más fajta hálózati együttműködés is, a mai napig ez nem köztudomású a felhasználók körében.
Később a helyzet változott, főleg, miután megjelentek a társ a társsal, magyarul: peer to peer kommunikációs formák, melyek a gépeket egymással egyenrangúvá tették. Ezen alapult sok mára már kihalt fájlcserélő hálózat, első ilyen a Kazaa volt, de így működik a skype, sőt a bittorrent is, melyről a Freekocka hasábjain már volt szó.
Ezt a web2 forradalma követte, amely átalakította a társadalmat is. Ma már nem csak olvasói, hanem írói is vagyunk a weben megjelenő tartalmaknak. Ma már nem csak rádiót hallgathatunk a weben, hanem összeállíthatjuk saját lejátszólistánkat, és azt meg is oszthatjuk másokkal. Ma már nem csak filmet nézhetünk a neten, hanem mi magunk is tölthetünk fel házi videókat stb.

Ezek a lehetőségek azonban főleg csak a kommunikációt oldják meg a számítógépek és az emberek között függetlenül attól, hogy a felek egyenrangúak vagy kiszolgáló-kliens viszonyban vannak-e egymással. Tehát a hálózati működés ezeknél a megoldásoknál jóformán az adatcserére korlátozódik.

Ehhez képest gondoltunk-e arra, hogy mit csinálunk a géppel, amikor nem csinálunk vele semmit? A gép ekkor is működik, a memóriában tartja a számára és a számunkra fontos adatokat és programokat, esetleg az operációs rendszer bizonyos háttérműveleteket végez, ám a számítógépünk nagyrészt kihasználatlanul fogyasztja a drága elektromos áramot. Ezen ugyan lehet segíteni, például készenléti állapotba lehet helyezni a gépet, hogy keveset fogyasszon, de ez nem igazi megoldás.

Mit csinál a számítógépünk, amikor látszólag teljes gőzzel dolgozunk rajta? Gépeljünk akármilyen gyorsan, egy másodperc alatt csak öt-hét betűt tudunk leütni, ez a számítógépnek nem, hogy sétagalopp, hanem szinte a tetszhalállal egyenlő munkafolyamat.
A mai gépek már olyan modernek, hogy normális felhasználói használat mellett nem tudjuk a teljesítményüket kihasználni.

Sokan jöhetnek azzal az érvvel, hogy ez igaz az autókra is, olyan gyorsan képesek menni, hogy azt nem tudjuk kihasználni. Egy autóval sem megyünk száznyolcvan-kétszáz kilométer per órával állandóan, bár kétségtelen, a mi szempontunkból ez lenne az optimális, hiszen így érhetnénk oda a leghamarabb. Belátható ugyanakkor, hogy a közlekedésnek bonyolult szabályrendszere van, és kötelesek vagyunk biztonságosan közlekedni. Ezért nem vezethetünk ugyanazzal a sebességgel háztól házig. Másrészt elképzelhető, hogy az autók végsebességének állandó alkalmazása is árt az autóknak, hiszen ezek nem ilyen feladatra lettek tervezve.

Ellentétben az autókkal, semmilyen szabályt nem sértünk meg, ha a számítógépünk felesleges, általunk ki nem használt kapacitásait kihasználva, a gépet értelmes munkával látjuk el. Egyetlen korlát lehet csupán, a gép teljesítménye. Régen a számítógépeket úgy tervezték, hogy azok száz százalékos processzorterhelés mellett is biztonságosan üzemeljenek. A processzor, vagy cpu (central processing unit) a számítógép központi feldolgozóegysége, lényegében ez a gép “agya”, azaz ez az alkatrészcsoport felelős azért, hogy a számítógép a számítási feladatokat elvégezze. Hisz tudjuk, a számítógép mindig számol, akármilyen feladatot is kap. Betölt egy utasítássort, ezt nevezzük programnak vagy alkalmazásnak, megkapja a bemeneti adatokat, ez az elvégzendő művelet számanyaga, az utasítássor maga a műveletsorozat, elvégzi a műveletet, majd a kimeneti adatot kiírja. Tehát minden programnak van beolvasási és kiírási oldala függetlenül attól, hogy ez hogyan jelenik meg.
Erre viszonylag jó példa, amikor a számológép-alkalmazásban beírjuk a számokat, a műveleti jeleket, ezek határozzák meg az utasítássort, és a gép kiírja a végeredményt.
Nem nyilvánvaló viszont a folyamat például akkor, amikor hangfelvételt készítünk, ekkor beszélünk a mikrofonba, ezt a hangfeldolgozó egység (régiesen hangkártyának mondjuk) átalakítja digitális jelekké, a központi feldolgozóegység (processzor) ebből a számítógép által kezelhető fájlt készít, majd ezt a gép felírja a merevlemezére. Ha visszahallgatjuk a felvételt, a folyamat fordítva történik: a gép beolvassa a merevlemezről a fájlt, a processzor átalakítja, a digitális jelet átküldi a hangprocesszorra, amely analóg elektromos jelet készít belőle, melyet a végerősítőn és a hangszórókon át hallunk.

Tehát a számítógépben nem okoz “közlekedési dugót” az, ha a gépet értelmesen, ésszerűen használjuk és kiaknázzuk annak felesleges, általunk nem hasznosítható kapacitásait. Vigyázni kell természetesen arra, hogy a gép ne legyen ésszerűtlenül és értelmetlenül túlterhelve, mert hiába nincs sok mozgó alkatrész benne, az elektronikai alkatrészek is károsodhatnak a túlzott használattól. Ráadásul a gép megterhelése nagyobb áramfogyasztást és nagyobb hőleadást eredményez, ezért oda kell figyelnünk, hogy jól karbantartott, tiszta, jó hűtésű konfigurációval dolgozzunk, nehogy a rendszerünk károsodjon. Azonban elmondható, hogy egy jól karbantartott rendszernél hosszú távon sem okoz maradandó károsodást az, ha a számítógép felesleges kapacitásait ki akarjuk használni. Erről azonban még később részletesen írunk.

Az egyetemi kutatóműhelyek, laboratóriumok is felismerték, hogy sokkal előrébb jutnak a kutatásban, hogyha a számítógépeik nem csak akkor dolgoznak, amikor azokat ténylegesen használják, hanem akkor is, amikor nincsenek a munkahelyen. Sőt, a hálózatba kapcsolt számítógépek lehetővé tették azt, hogy a kutatóműhelyek egymás számítógépeit kezdjék el használni saját munkáik meggyorsítása, jobb elosztása érdekében, ha az adott műhely éppen nem végez saját munkát a számítógépein.
Így alakultak ki az ún. gridek (mondhatnánk fürtöknek), amelyek segítenek a kutatóknak abban, hogy saját munkáikat gyorsabban, jobban elosztva végezhessék el a nagy számítógépes rendszerekben.
Ezzel el is érkeztünk a lényeghez.

A grid

A grid a hálózatba kapcsolt számítógépek új fajta együttműködése, melynek értelmében nem csupán adatokat cserélnek és kommunikálnak egymással, hanem a gépek képesek arra, hogy felajánlják egymásnak a felesleges számítási kapacitásaikat. Így használhatják egymás processzorait, memóriáját, merevlemezét a feladatok minél hatékonyabb elvégzésére.

A ma oly divatos felhő (cloud computing) is ebből alakult ki, de itt van egy lényeges különbség. A felhőben a felhasználók tárolhatnak, vagy munkát végezhetnek el úgy, hogy feladják a feladatot, az a hálózaton eljut egy vagy több központi számítógéphez, az elvégzi a feladatot, és az eredményt visszaküldi a felhasználónak. Így működik például a Google fordító, a Gmail és más rendszerek is.

Ehhez képest a grid annyival másabb, hogy régebbi találmány, ahol a feladatok egyenrangú elosztása történik, és a gridben részt vevők közösen végzik a munkát.

A nagy számítógépes rendszerek gridbe kapcsolásának sikere arra késztette a kutatókat, hogy átgondolják, hogyan lehet bevonni a rengeteg számítógép-tulajdonost, akinek számítási, esetleg memória- és tárolási kapacitásai kihasználatlanul hevernek.
Ennek eredményeként alkották meg az ún. desktop grideket, amelyek a hagyományos, egyetemi gridektől eltérően kicsit másképpen épülnek fel.

A desktop gridek lényege, hogy ennek két oldala van. Az egyik a szerveroldal, a másik a kliensoldal.
A szerver nem tesz mást, mint azt, hogy a megkapott feladatot feldarabolja, elosztja, kiküldi a klienseknek, azok elvégzik a munkát, visszaküldik a végeredményt a szervernek, az a végeredményeket összesíti és a kutatók rendelkezésére bocsátja. Tehát ez, ha úgy tetszik, egy fordított felhő, ahol a munka bázisát a felhasználók adják.

Az első, lényegében desktop gridnek nevezhető kezdeményezés, mely világszerte ismert lett, a SETI at home volt. Ebben a projektben a kutatók az űrből érkező rádiójeleket rögzítik, és a felhasználók számítógépeivel elemeztetik annak érdekében, hogy felfedezhető-e bennük idegen civilizációra utaló jel. Bár eddig ilyet nem találtak, a projekt megújult formában ma is elérhető.

A SETI-t számos más projekt követte, míg nem a Berkeley Egyetemen kialakítottak erre egy keretrendszert. Ez a Berkeley Open Infrastructure for Network Computing, azaz: Berkeley Nyílt rendszer a hálózati számítások érdekében (rövidítve: BOINC).

A BOINC tehát egy keretrendszer, amelynek van egy szerver és egy kliens oldala. A BOINC szerver lényegében azt végzi, amit ezeknek a grideknek a szerveroldali része, azaz a megkapott munkákat elosztja a kliensek között, fogadja a beküldött eredményt.
Ma már a SETI at home projekt is a BOINC rendszerben működik, de korábban külön rendszerként élt.

Nem kötelező a BOINC-ot használni, de ajánlatos, mivel ez a legjobb, legkidolgozottabb rendszer.

2005-ben a SZTAKI elindította Magyarországon Sztaki Desktop Grid nevű rendszerét, amely a BOINC rendszeren alapul.
Őket 2007-ben követte az INGRID rendszer, amely hasonló kezdeményezés volt, de valószínűleg elhalt, mert az utóbbi időben már a honlapjuk sem érhető el. Ugyanakkor ennek is volt jó pár felhasználója.

Milyen feladatokra használhatják a számítógépünket?

Gyakorlatilag bármire. Ez a tudományos kutatók felelőssége. Éppen ezért a BOINC rendszer működtetői felhívják a figyelmet, hogy komoly projekthez érdemes csatlakozni. De van ilyenből rengeteg, a BOINC rendszerben futó projektek száma több, mint harminc.

Csak tudományos feladatra lehet használni az ilyen rendszereket?
Elvileg nem. Lehetne bármilyen más célra is, például ipari alkalmazásokhoz, azonban ezt részben korlátozzák bizonyos elvek, melyekről később lesz szó.
A legfontosabb talán az, hogy ezekben a gridekben nem bérelik a felhasználók kapacitásait, hanem haszonkölcsönbe veszik, magyarán: ingyen használják. Ezekkel a munkákkal tehát a felhasználó nem kereshet pénzt, nem juthat más előnyhöz. Éppen ezért: a felhasználás teljesen önkéntes, bármikor megszüntethető, felfüggeszthető vagy újrakezdhető.

A BOINC rendszere nyílt forráskódú, melyben a kutatóműhelyek, egyetemek a saját projektjeiket futtathatják. Mint említettük, felhasználása mind a munkát végző kliensek, mind pedig a munkát végeztető projektgazdák szempontjából ingyenes. Maga a szoftver is ingyenes, legyen szó akár a szerver-, akár a kliensoldali alkalmazásról.
Egyetlen megkötés van, hogy csak olyan gépen szabad használni a klienst, amely a mi tulajdonunk, vagy amelyre nézve a tulajdonostól engedélyt kaptunk arra, hogy a klienst futtathatjuk.

Mi a lelkes felhasználó dolga?

Gyakorlatilag semmi. Feltelepíti a kliensszoftvert, majd csatlakozik egy vagy több projekthez, ahol létrehozza a saját felhasználói fiókjait (e-mailcím és jelszó kell csak hozzá), aztán ezeket beköti a BOINC kliensbe, a továbbiakban nevezzük ezt BOINC Managernek.
Projekthez csatlakozni a projekt weboldalán keresztül is lehet, de a BOINC managerből is. Ez utóbbi egyszerűbb, de nem feltétlenül akadálymentes, néha kell hozzá használni jaws kurzort vagy az NVDA navigátor- és áttekintő kurzorait. Ha már elég sok projekthez kapcsolódtunk, lehetőségünk van használni ún. fiókkezelőt (account manager), mely összefogja az általunk használt projekteket, fiókokat.
A BOINC Manager elég jól használható mind a JAWS-zal, mind az NVDA-val.

Hogyan működik?

Ha a BOINC manager a gépünkön van és csatlakoztunk legalább egy projekthez, a program lekéri a projekt adatait, a projekt alkalmazásait és a munkacsomagokat. Alkalmazás (application) alatt azt a futtatható programot értjük, amelyet a BOINC Manager futtat, munkacsomag (work unit, rövidítve: wu) alatt azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni. A rendszer tehát úgy működik, hogy a BOINC manager lekéri a projekttől az alkalmazásokat (ezeket általában csak egyszer, utána pedig akkor, amikor frissítik őket), majd kér az alkalmazásokhoz munkacsomagokat, elindítja az alkalmazásokat, amelyek kiszámítják a feladatokat, ha kész, akkor visszaküldi a végeredményt a szervernek, majd kér újabb munkacsomagot, és folytatódik ez egészen addig, amíg a projektben van elvégzendő munka.
Mint említettük, több mint harminc projekt van a BOINC rendszerében, vannak régiek és újak, és előfordul olyan is, hogy egy-egy projektnek akár ideiglenesen, akár véglegesen vége van.
A projekteken belül pedig többféle alkalmazás is lehet akár egyszerre, akár időben egymás után, ez már a projektgazdáktól, no meg a kutatóktól függ.

Biztonságos a rendszer?

Igen. A rendszer akkor biztonságos, ha felelősen gondolkodva, ismert, neves projekthez csatlakozunk. Elméletben előfordulhatna ennek az ellenkezője is, de erre eddig – tudomásunk szerint – a BOINC rendszerében még nem volt példa. Szerencsére arra sem, hogy visszaéltek volna a rendszer lehetőségeivel.
Egyébként a rendszerben, legalábbis szerveroldalon, elkövetnek mindent, hogy az alkalmazások vírusmentesek és biztonságosak legyenek, a feladatok elvégeztetése ne befolyásolja a számítógépet károsan.

Ha valaki mégis paranoiás, netán olyan projekthez csatlakozik, amely ilyet igényel, használhat virtual boxot is. Ez egy program, amely egy operációs rendszeren belül képes futtatni egy másikat. A BOINC Managernek van ma már olyan változata is, amely virtual boxban fut, így még kevésbé van félnivalója az aggódó felhasználóknak, hiszen azzal, hogy egy teljesen elhatárolt rendszerben végzi a gép a munkát, kisebb az esélye annak, hogy károsodás érje a felhasználót.
Ugyanakkor amennyiben képernyőolvasót használunk, a virtual boxos megoldás nem feltétlenül célravezető, hiszen elképzelhető nagyon könnyen, hogy az operációs rendszeren belül futtatott másik rendszerben nincs, vagy nem futtatható képernyőolvasó. Ezt a kérdést vállalkozókedvű felhasználók körüljárhatják, a cikk szerzője maradt a hagyományos megoldásnál.
A BOINC Manager minden platformra elérhető. Windows és Belin (látássérültek számára fejlesztett speciális, Ubuntu alapú linux disztribúció) alatt egyaránt kezelhető bizonyos nehézségekkel, ezek azonban valószínűleg elsősorban nem a rendszer hibájából erednek, hanem a program sajátosságaiból, hiszen BELIN alatt ugyanazok az akadálymentességi hibák jelentkeztek, mint Windows alatt. Ugyanakkor a szerzőnek az a tapasztalata, hogy a Windows alatt futó BOINC managerben gördülékenyebben, gyorsabban végezte el a gép a munkákat, mint BELIN alatt. Idő közben a helyzet változhatott.
Vannak olyan projektek és alkalmazások, melyek csak linux alatt érhetők el, más esetekben előfordul, hogy csak windowsos alkalmazás van. Természetesen a rendszer működik Mac Os alatt is.

Magyarországon a SZTAKI Desktop Grid http://szdg.lpds.sztaki.hu/szdg/ 2005. júniusában indult, akkor egyetlen alkalmazással, a Binsys-szel, amelyből már sejthető, hogy ez egy matematikai munka. Még most is fut, de azóta újabb alkalmazásokkal bővült a rendszer.

Milyen projektek vannak?

Nagyon sokféle. Vannak matematikai, fizikai, csillagászati kutatások, például matematikára a már említett Binsys, mely az ELTE matematikai projektje és bináris számrendszerek kutatásán keresztül járulhat hozzá például fejlettebb tömörítési, titkosítási megoldások kifejlesztéséhez, a prime grid, mely prímszámok kutatásával foglalkozik.
Fizikára az Einstein at home projekt jó példa.
A climate prediction.net klímakutatással foglalkozik és a gépeinket arra használja, hogy különböző tényezők alapján klíma-forgatókönyveket modellezzen. Ehhez valamilyen módon egyébként a BBC is kapcsolódik.
A Rosetta at home projektben fehérjék szerkezetének a kutatásával foglalkoznak, ezzel elősegítve, hogy minél hatékonyabb gyógyszereket fejlesszenek ki például a rák, az aids, a malária ellen.
A Rosettánál rájöttek arra is, hogy a nyers erő nem minden, ezért bevonták az embert. A Fold it nevű játék lényege, hogy az ember intuíciójára hagyatkozva minél alacsonyabb energiaállapotú fehérjeszerkezeteket rakjanak össze. Ebben pedig az ember néha sokkal jobban teljesít, mint a számítógép a maga nyers erejével, véletlenszerű vagy éppen szisztematikus próbálkozásaival. Sajnos azonban ezt a játékot vakon nem lehet játszani, így marad a Rosetta nyers ereje.
A World Community Gridet – többek között – az IBM hozta létre és támogatja. Ez egy összefoglaló projekt, sok alkalmazással. Ilyen például az a program, amelynek keretében számítógéppel szimulálják, hogy hogyan kell a napelemeket úgy összeállítani, legyártani, hogy azok minél hatékonyabbak legyenek.
Egy másik alkalmazásukkal azt szeretnék elősegíteni, hogy minél többen jussanak tiszta ivóvízhez, illetve vélhetően a víztisztítással kapcsolatos szimulációkat is végeznek.
Van alkalmazásuk az izomsorvadás, vagy éppen az aids elleni védekezéssel kapcsolatos szimulációkra is.

Mi a jövő?

Ma már a grafikus processzor (gpu) is képes munkát végezni. Ez sokkal erősebb, mint a számítógép központi processzora, ezért azoknál a projekteknél, melyek a gpu használatát támogatják, sokkal hatékonyabb a munkavégzés.
A legújabb fejlemények szerint pedig már a játékkonzolokat is csatasorba állították. Ezek processzora is lényegesen erősebb, mint a számítógépeké, így ötször, tízszer gyorsabban lehet velük munkát végezni, mint a hagyományos számítógéppel. Ugyanez igaz a gpu-ra is.
Ma már Androidon is elérhető a Boinc Manager. Az nem életszerű, hogy egy kis teljesítményű telefonon használjuk. Azonban az elképzelhető, hogy komolyabb táblagépen vagy egyéb androidos eszközön futtathassuk.

Hogyan használható a BOINC Manager?

A Boinc Managert haladó nézetben érdemes használni, így használható leginkább képernyőolvasóval. A program főablaka egy füles panel, amelyen öt-hat fül van, például: projektek, feladatok, adatforgalom, statisztika, lemezhasználat, értesítések.
A projektek fülön követhetjük nyomon az egyes projektjeinket, hogy mihez csatlakoztunk, idáig hány kreditpontot szereztünk, és mennyi az átlag kreditünk. Minél magasabb az átlag kreditünk (rac), annál jobb a teljesítményünk az adott időszakban. Az átlagkredit határozza meg, hogy az egyes projektekben hol állunk a dicsőségtáblán.
A feladatok fülön láthatjuk, hogy éppen milyen alkalmazásokkal és milyen munkacsomagokkal van ellátva a gépünk. Szűrhetjük őket projektek szerint is, továbbá megjeleníthetjük az aktív feladatokat, melyek éppen futnak, vagy az összeset.
Az adatforgalom fülön nyomon lehet követni, hogy a program éppen melyik projekthez mit tölt le vagy fel.
A statisztika, a lemezhasználat és az értesítések fülek nem túl vakbarátak, képernyőolvasóval nehezen használhatók, de ezeken különféle módon lekérhetjük, hogy eddig milyen munkát végeztünk, azokért hány pontot kaptunk stb. Megnézhetjük, a projektek külön-külön és összességében mennyi lemezt használnak. Az értesítések fülön azt láthatjuk, ha egy-egy projekttel kapcsolatban valamilyen üzenetet írnak nekünk. Például tájékoztatnak minket, ha új alkalmazás érhető el, vagy ha részt vettünk egy munkában, annak vége lett, és megjelent a munkával kapcsolatos publikáció.

Akadályozza a program a számítógép használatát?

Nem. Előfordulhat, hogy kicsit lassítja, de ez nem számottevő. A feladatok alacsony prioritással futnak, és csak akkor és olyan mértékben használják a gépet, hogy a munkánkat ne zavarják. Elvileg akkor sincs semmi gond, ha nem nyúlunk a BOINC Managerhez.
Az opciók menüben általános dolgokat állíthatunk be, míg a számítási beállítások párbeszédpanelen a létező legtöbb dolgot. Meghatározhatjuk például, hogy maximum mekkora memóriát, merevlemezt, processzor-erőforrást használhat a gépünk, többmagos processzor esetén hány magot stb. Meghatározhatjuk, hogy ha a mi számítógép-használatunk bizonyos mértéknél nagyobb, akkor a program álljon le, és csak akkor folytassa a munkát, ha a gépet nem használjuk. Úgyszintén azt is beállíthatjuk, hogy a számítógép használatakor a program álljon le, és csak akkor folytassa, ha bizonyos ideig nem nyúlunk az egérhez, billentyűzethez.
Ha azt szeretnénk, hogy a gép mindig dolgozzon, az aktivitás menüben beállíthatjuk a mindig fut lehetőséget is. Ugyanígy a hálózati forgalmat is állandóvá tehetjük. Ha azonban nincs mindig internetünk, azt is megtehetjük, hogy a programot beállítjuk, hogy mindig kérdezzen rá, mielőtt csatlakozni szeretne.
Előpuffereléssel akár több napi munkát is kérhetünk magunknak, csak győzzük elvégezni!
Ha ideiglenesen zavarna minket a program, a tálcaikonjával szunyókálni küldhetjük egy órára, illetve ki is léphetünk belőle. Jaws és NVDA használata esetén egyaránt a rendszertálca ikonjai szolgáltatást kell használnunk a tálcaikon kezeléséhez, a menügombra, szóközre és enterre sajnos nem reagál.

A fentiekből is látható, hogy a program egyáltalán nem kíván uralkodni a gépünk felett. Minden döntés a mi kezünkben van, bármikor dönthetünk bármelyik munka ideiglenes vagy végleges leállításáról, mi magunk szabhatjuk meg, hogy a gép miként végezheti a feladatokat.

Mi ennek az egésznek a haszna, és mi jár érte?

Semmi kézzelfogható haszna nincs, hiszen a részvétel önkéntes, a munka ingyenes. Ugyanakkor az embert motiválják, mégpedig kreditpontokkal. Ezek nem válthatók be semmire, viszont az ember dicsőségtábláján szépen mutatnak. Főleg, ha jól végez egy-egy projektben.
Természetesen az egyéni felhasználók nem vehetik fel a versenyt azokkal, akik rengeteg számítógépet küldenek munkába, pl. rendszergazdák, de azért ha egy felhasználó egy negyvenezer tagot tömörítő projektben benne tud lenni az első száz vagy kétszázban, az már jó érzés. Az meg még inkább, ha az első húszban. Az összetartozást segítheti, hogy csapatot is lehet építeni, és a csapatban a kreditpontok összeadódnak. Bárkinek bármi legyen is a célja, csinálja akár környezettudatosságból, akár hazaszeretetből, egy biztos: ez egy jó móka, és közösségteremtő ereje van. Ezt le lehet szűrni a projektek fórumaiból is, ahol rengeteg érdekes és segítőkész ember találhat így egymásra, legyen akár magyar, akár külföldi.

Mi értelme ennek az egésznek?

Talán már Besenyő Pista bácsi is megvilágosodott.
Az, amit József Attila oly szépen megfogalmazott. Gondoljunk csak vissza a cikkünk elején közölt versre! Jó munkát!

S.geri

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Véleményed vagy tapasztalatod van a témával kapcsolatban? Itt leírhatod!

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>