Mit tudhat egy 10000 forintos okostelefon?

A véletlen úgy hozta, hogy lehetőségünk nyílt kipróbálni egy elképesztően olcsó, kommersz, belépőszintű Alcatel Androidos mobilkészüléket. Arra gondoltunk, hogy hétvégi lazítás gyanánt pusztán az érdekesség kedvéért megmutatnánk az erre fogékonyaknak, mire számíthat 2015-ben egy vak felhasználó, ha tíz darab ezresért kíván mobiltelefont vásárolni. Nem készülékajánló következik tehát, egyszerűen csak megnézzük, mire számíthatunk vakon Magyarország egyik legolcsóbb okostelefonjától.

Bevezető

A számítástechnika és a mobilkommunikáció szorosan összefonódott története azért jó, mert mindig van mire visszaemlékezni. Jómagam a Nokia készülékek Symbian operációs rendszerének fénykorában jutottam először olyan mobilkészülékhez, amelyre valamiféle magyar, vagy legalábbis magyarhoz hasonló beszédhangot lehetett bűvölni, és ezáltal használni lehetett a telefon alapfunkcióit. El tudtam olvasni az SMS üzeneteim, tudtam telefonálni, névjegyzékezni, használhattam a telefon meglehetősen kétes minőségű diktafonját, illetve ha nagyon elszánt voltam, kicsit netezhettem is. Már ha volt mivel, ezekben a telefonokban ugyanis nagyon menőnek számított annak idején a Wifi, nameg a 3G mobilkapcsolat is.
Nem mérték olcsón annak idején ezeket a készülékeket, pláne, hogy sokáig a beszélő szoftvert még külön meg kellett vásárolni hozzá, úgyhogy tényleg mélyeb a zsebébe kellett nyúlnia egy vak júzernek, ha azon szolgáltatásoknak egy kis részét a beszélő telefon segítségével el akarta érni, amely szolgáltatásokat a látó felhasználók a legfapadosabb telefonon is használtak.

Az idő persze nem állt meg, a Symbian először olcsóbb, majd unalmasabb, végül idejétmúlt is lett, és néhány modellt már harminc ezer forint körül is be lehetett szerezni, a sokak által használt C5 nyomógombos készüléken viszont még Wifi sem volt.
Közben hódító útjára indult az Apple IPhone, amelynek 3GS szériájától kezdve alap tartozékká vált a képernyőolvasó és a magyar beszéd, persze új IPhone készülék vásárlásához akkor is, és most is legalább száz, de inkább százötven ropit kellett az üzletben hagynunk, tehát magyar viszonylatban ez sem volt nevezhető pénztárcabarátnak.
Szó se róla, a sok pénzünkért sok szolgáltatást is kapunk, nem is akármilyen minőségben és nem is akárhogyan tálalva, az egyszerűség és a megbízhatóság a mai napig jellemzi az Apple készülékeit, s ezért sokan hajlandóak kifizetni a borsos árat.
Már amennyiben megtehetik, hisz egyrészt száz vagy százötven ezer forint egyáltalán nem kevés pénz, másrészt az is tagadhatatlan, hogy jócskán vannak olyanok, akik tökéletesen meg vannak elégedve azzal, ha a telefonjukon telefonálni, üzenetezni és telefonkönyvet használni képesek, ezért pedig egyszerűen iszonyatos pazarlás ennyi pénzt kidobni az ablakon.

Ezen felhasználói réteg legnagyobb szerencséjére az Apple sikerét látván megannyi más konzorcium és nagyvállalat gondolta úgy, hogy valami hasonlóra ők is képesek, esetleg olcsóbban is, mint az almások.
A Google pedig pont jókor volt jó helyen, nyilván tőkéjük is volt elég, és kitalálták a bombajó üzleti modellt, amely rettentően bejött nekik. Az általuk kiadott Android operációs rendszer lényegében bármilyen készülékre felmehet, cserébe megkötés, hogy a Google szolgáltatásait – meg a partnerekéit – kell rájuk telepíteni a gyártósoron, hogy a felhasználó mindenképp ezeket használja. Miért jó ez a gyártóknak, mert nem feltétlenül kell saját rendszer és saját mobilos kezelőfelület kialakításával és elkészítésével bajlódni, sem erre pénzt költeni, elég csak összerakatni akár Kínában, akár másutt a hardvert, amiből van bőven, aztán már mehet is rá az android, a készülék meg mehet a boltba. Miért jó a felhasználónak, mert rengeteg termék közül választhat, egészen jutányos áron, és többékevésbé ugyanazt látja viszont minden készüléken, így egy eddig számára ismeretlen gyártó készülékének megvásárlása után nem kell annak használatát újratanulnia. Na és miért jó az Androidot fejlesztő Googlenek? Mert annyi adatot gyűjtenek, amennyit csak akarnak, felhasználóik szokásairól, használt szoftvereiről és ízléséről, így fejlődhet a hirdetési platform, a reklámok célzottabbak lehetnek, és máris kezdődik minden elölről.
Mielőtt viszont komolyabban belemennénk ennek taglalásába, gyorsan megnyugtatunk mindenkit, hogy ez a cikk nem az adatgyűjtésről meg a reklámok célzottságáról fog szólni, sem arról, mennyire vagyunk nyitott könyvek az internetet használva, hanem egy készülékről, amely az Androiddal rendelkező mobilok óriási táborát gyarapítja.

A 2015-ös helyzet ugyanis a következő. Az Apple IPhone telefonjai akadálymentes, kitűnő minőségű telefonok rengeteg szolgáltatással, viszont meglehetősen drágák, és ha valaki egy régebbi IPhone modellt választ, az számíthat arra, hogy készüléke egynéhány éven belül elavul, támogatása megszűnik.

A nyomógombos telefonok eltűntek, a régen a vakok körében közkedvelt Simbiannak leáldozott, a Nokia mostanában Windows Phone rendszerű telefonokban utazik, amelyekre viszont nincs magyar beszédszintetizátor, és egyelőre a kisegítő szolgáltatások egyáltalán nem érhetőek el magyar nyelven.

Van viszont egy Androidunk, amely az elmúlt három év alatt rendkívül sokat fejlődött az akadálymentesség terén, s noha még mindig sokszor kényelmetlenebb a használata mondjuk egy IPhone vezérlésénél, azért az ember sokkal könnyebben megbocsátja ezt, ha nem ürítette ki teljesen a zsebét meg a családi kasszát egyetlen mobiltelefonért.
Az Androidos cuccok ugyanis egész méltányos áron beszerezhetőek, és mostanra már vakon is elég sok dologra alkalmasak.
Az alap telefonálás, üzenetkezelés és naptár kombón kívül böngészgethetünk velük az interneten, használhatunk különböző, számítógépen is elérhető közösségi hacukákat, például Facebookot, de működik a Skype is, rendelkezésünkre áll a GPS navigáció, zenelejátszó, hangfelvevő, azokról a vakoknak szánt kiegészítő szolgáltatásokról nem is beszélve, mint például a pénzfelismerő.

Mindezek fényében az az ötletünk támadt, hogy kipróbálunk egy olyan mobilt, amely feltöltőkártyás konstrukcióban, szolgáltatófüggő kivitelben ma a lehető legolcsóbban kínálja az Androidot. Egyszerűen kíváncsiak voltunk, mire lehet számítani ezen az árszinten, az Alcatel POP C1 okostelefon ugyanis egyes itthoni szolgáltatóknál tíz, tizenegy ezresért megvehető, ez pedig, a szolgáltatásait elnézve már majdhogynem ajándék, kérdés, mi a helyzet a használattal.

Ezen a ponton jegyeznénk meg, hogy a Freekocka a cikkben megnevezett gyártókkal és cégekkel semmiféle kapcsolatban nem áll, a cikk megjelenéséért semmiféle juttatás, honorárium, kedvezmény nem illeti a szerkesztőséget.

Kézbevétel, első pillantás

Manapság akkora tepsiket látni, hogy a kis Alcatel mindössze 3,5 inches kijelzője egyszerűen aprónak hat. Persze egy teljesen vak felhasználónak amúgy sincs szüksége akármilyen HD felbontású, batárnagy cuccra, ez a mobil könnyen elfér a farmerzsebben is, kompakt és nagyon könnyű is, a hivatalos adatok szerint 100 gramm.
Kerekded sarkakkal operál, jól illeszkedik a tenyérbe, a fogása kellemes. Persze a kijelző üvegétől eltekintve egy az egyben műanyagból van az egész, az lenne a csoda, ha ez másképp lenne. Nincsenek viszont illesztési hézagok, nem lötyög semmi, pedig meg kell mondjam őszintén, a telefon árát meghallva nagyon féltem az első kézbevételtől, azt hittem, valami ormótlan, nyekergő hulladékot dobnak hozzám ennyiért.
A készülék alján az Android rendszerű telefonok három szokványos gombja, a vissza, a kezdőoldal és menü vagy opciók gomb található, a kezdőképernyő vagy home gombok kivételével a többi mindig érintőgomb minden telefonon, de a legtöbb készüléken már a Home is érintős, nincs ez másként az alcatelnél sem.
A Samsung modelleken általában a Home gomb még fizikai, azaz lenyomható, rendes gomb, aminek több előnye van, egyrészt a nyomáspont miatt érzékelhető visszajelzést kapunk arról, mikor nyomtuk azt le, másrészt be lehet állítani, hogy ennek a gombnak a lenyomására fogadhassuk a bejövő hívást. Sajnos az érintős home gomboknál ilyen lehetőség nincs, így az Alcatelnél sem.
A készülék jobb oldalán a két hangerő szabályozó gomb, ezek természetesen lenyomhatóak, a tetején meg a szintén fizikailag lenyomható bekapcsoló gomb, és a szabványos, 3,5 miliméteres Jack füles kimenet van.
A hátlapra került a hangszóró, meg a kamera optikája is, utóbbi egy nagyon picit ki is emelkedik a hátlapból, de nem vészes a dolog.
A hátlap le is szedhető, alá megy be az akkumulátor, illetve a Sim kártya.
Van az Alcatel POP C1-nek olyan változata is, ami két sim kártyát kezel, de az a kártyafüggetlen piacon kapható csak, és nem tizenegy, hanem közel húsz ezer forintot kóstál.
A hátlap alatt lehet behelyezni Micro SD memóriakártyát is.

Essünk túl gyorsan a nyers hardveres adatokon, hátha valakit érdekel.
A C1-ben egy kétmagos, magonként 1 GHZ-s Mediatek MT6572M Processzor van, 512 MB Ram, és 4 GB-os háttértár, ebből kicsivel kevesebb, mint 2 GB-ot hagy szabadon a rendszer, erre pakolhatunk, de tehetünk a telefonba max 32 GB-os Micro SD memóriakártyát plusz tárhely gyanánt.
Van egy hátlapi, 2 megapixeles kamera, ehhez se autofókusz, se ledes segédfény nem tartozik, lentebb kitérünk majd rá, milyen képekre lehet tőle számítani.
Van a készülékben N szabványú Wifi, 4.0-s Bluetooth, és GPS navigációs modul is. Mobilnetezni 21 MBPS le és 5 MBPS feltöltési sebességgel tudunk, ez több, mint elég.

A fentebb vázolt tulajdonságok 2015 közepén az abszolut belépő szintet, annak is az alját képviselik, ennél kisebb teljesítményű hardverrel szerelt telefont már csak valami nagyon lerobbant üzlet nagyon lerobbant raktárkészletének aljáról szerezhetünk.

A TalkBack képernyőolvasót és a magyar beszédet ugyanazon lépésekkel kell aktiválni, mint bármely másik Androidos készüléken, ezekre itt nem térnénk ki, hisz részletesen leírtuk ezen lépéseket Androidos kézikönyvünkben. Ami biztos, hogy az elején látó segítségre lesz szükség, és a legtöbb helyen Kisegítő lehetőségeknek nevezett menüpont valamiért itt Hozzáférés névre hallgat, erre figyeljünk.

A beszéd aktív, a legfrissebb TalkBack már a telefonon van, akkor hát nézzük.

Ha a kijelző le van zárva, azt minden esetben a bekapcsoló gomb megnyomásával tudjuk életre kelteni, ekkor a program elmondja az aktuális időt.

Az Alcatel készüléket úgy a legegyszerűbb feloldani, ha jobbra pöccintünk a feloldás csúsztatással szöveghez, ott pedig duplán koppintunk, de a második koppintás után nem engedjük el a kijelzőt, hanem ujjunkat lefelé, kvázi magunk felé húzzuk.

A kezdőképernyő használható, pöccintéssel megtaláljuk a dolgokat, lehet görgetni is, de mégsem olyan kényelmes, mint a vakok körében sztenderdnek számító Apex, így én hamar fel is raktam ezt.
Az ikonok közti bóklászás sebessége meglepően gyors. Azonnal reagál a készülék, pedig söprök elég sebesen, és még a programok megnyitása is kitűnő sebességű.

Az érintőgombok egyébként nagyon jól kézre állnak, húsz perc alatt hozzászokik az ember.
A bal alsó sarokba egyet koppintva aktiváljuk a vissza gombot, ez visz minket az adott program struktúrájában egy szinttel feljebb.
Mellette alul, a készülék közepén van az érintős home gomb, ami a kezdőképernyőre visz, ez is jó helyen van, a jobb alsó sarokban pedig az opciók gom.

A készülék felülete

Fentebb az szerepelt, hogy Android esetén nem muszáj a gyártóknak saját kinézetű rendszer fabrikálásával bajlódni, ami így is van, de azért a legtöbb gyártó kicsit mindig megpróbálja saját stílusához igazítani az Androidot. Kicsit, vagy épp nagyon, hisz a nagyobb gyártók vagy a fekete bárányok olykor-olykor egész más köntösbe öltöztetik a rendszert. A vakos felhasználást tekintve kétségkívül ez a legnagyobb veszélye az egész Androidnak, hisz látatlanban fogalmunk sincs, milyen változtatásokat eszközölt az adott gyártó az adott készülékén, és hogy ezek a változtatások befolyásolják-e a képernyőolvasóval történő használatot.

Az Alcatel leginkább csak vizuális módosításokat eszközölt ennél a készüléknél a 4.2.2-es Androidon, de azért érdemes megnézni, hogyan hatott ez a kezelésre.

A kezdőképernyőt fentebb már említettem, használható, megtaláljuk rajta a feltelepített dolgokat, de az Apex sokkal szélesebb körű szolgáltatásokat kínál, így ha felrakjuk, az egyúttal azzal a pozitív hozadékkal is jár, hogy sok gyártói átalakítástól megszabadulunk, hisz az Apexet könnyű megszokni és mindenhol ugyanúgy néz ki.

A kezdőképernyőt kipipálva viszont minden készüléken akadnak egyéb sajátosságok is.
Az első a feloldás, aminek sok módja lehet, az Alcatel POP C1-nél tehát a bekapcsológomb lenyomása után jobbra találjuk, hogy feloldás csúsztatással, amikor ez az üzenet elhangzik, koppintsunk duplán és ugyanezen érintéssel húzzunk lefelé egy vonalat.
Egyébként ilyenkor elhangzik egy tájékoztató üzenet is, miszerint jobbra a kamerát, balra az üzeneteket, felfelé pedig a telefon alkalmazást érhetjük el, nem olyan rossz dolog ez.

A másik tipikus sajátosság az alkalmazásváltó panel. Az Alcatelnél ezt úgy érjük el, ha a jobb alsó sarokban található opciók gombot hosszan érintjük meg, ekkor elénk is tárul az alkalmazásváltó.
Jobbra pöccintéssel megtekinthetjük a nyitott appokat, dupla koppintással visszatérhetünk rájuk, ha pedig hosszan tartjuk rajtuk az ujjunkat dupla koppintás után, megjelenik egy menü, ahol bezárhatjuk az adott alkalmazást.
Ha az alkalmazásváltóban balra indulunk el, akkor megtaláljuk az Összes eltávolítása nevezetű gombot. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy az összes nyitott alkalmazást letöröljük a telefonról, okosabb dolog lett volna ezt a gombot úgy fordítani, hogy összes bezárása, mindenesetre ha erre koppintunk duplán, azonnal kiléphetünk az összes futó alkalmazásból.

A következő, rendszerint átalakított felület az értesítési függöny vagy értesítési központ.
Úgy érhetjük ezt el, hogy bárhol és bármikor jobbra, majd ugyanazzal az érintéssel lefelé mozdítjuk ujjunkat, ezután pedig felemeljük.
A legtöbb helyen szokott az is működni, ha két ujjunkat magunk felé, azaz lefelé húzzuk a home irányába, ez is aktiválni szokta az értesítési központot, de ez itt valamiért nem működik.

A központban egyfelől értesítéseinket látjuk, azaz elmulasztott eseményeket, olvasatlan emaileket vagy egyéb üzeneteket, satöbbi.
Ezeket jobbra pöccintéssel érhetjük el, van egy gomb, ami az összeset törli, illetve van egy gyorsbeállítások gomb is.
Ha erre koppintunk duplán, jobbra pöccintéssel olyan dolgokat kapcsolgathatunk ki/be, mint a Wifi, a GPS, a Bluetooth, vagy például a mobilnet.

Itt viszont egy jó nagy árulás van, ugyanis a telefonon a TalkBack nem mondja be a modulok aktuális állapotát, tehát például, hogy a Wifi épp most be, vagy épp ki van-e kapcsolva. Ha kettőt koppintunk, akkor váltogat ugyan a ki vagy be opciók között, de azt sem mondja el, mire kapcsoltunk most.
Azaz, lényegében vagy megjegyezzük, hogyan hagytuk a modulokat, vagy be kell mennünk a beállításokba, ahol szintén lehet ezeket kapcsolgatni, itt mondja is rendesen a TB az aktuális és az új állapotot. Persze így lényegében elveszett a gyorsbeállítási felület lényege, nagy kár, és nagyon haragszunk is ezért.

A gyári telefon alkalmazás

Egészen jóra sikeredett viszont a gyárilag mellékelt telefon app, viszonylag kevés címke nélküli gombot látunk. Van természetesen névjegyzék, gyorskereső is, ha pedig a telefon alkalmazásban balra indulunk el, megtaláljuk a többi opciót, úgy, mint hívásnapló, tárcsázó, kedvencek, na meg persze a kereső.

Mivel nincs nyomógombos home, a hívásfogadáshoz más módszert kell kitalálni. Néhány kísérletezés után számomra az tűnt működő megoldásnak, ha csengéskor jobbra söpréssel megkerestem a Bejövő hívásról tájékoztató szöveget, oda kettőt koppintottam, de a második koppintást követően ugyanazon mozdulattal jobbra húztam el az ujjam, ekkor tudtam felvenni a hívást.

A gyári üzenetkezelő

Üzenetek kezelésére használhatjuk a Google Hangouts alkalmazását is, amely gyárilag telepítve van, de ha valakinek ez nem tetszene, az Alcatel egy hagyományos sms kezelőt is ad nekünk. Ez rettentően puritán, van üzenetlista, új üzenet írásakor lehet keresni is a névjegyzékben, túl sok mondanivaló erről nincs, olvasható szépen, teszi a dolgát.

Egyéb gyári alkalmazások

Mostanában valamiért nagyon dívik, hogy a hagyományos zenelejátszó alkalmazásokat kihagyják a telefonokból, és csak a Google play zene appot használhatjuk erre, ami nekem személy szerint nem annyira jön be, nagy dög, túl sok infó van benne egyszerre, nem lehet gyorsan kezelni. Az alcatel viszont mellékel egy Zene appot, egész jól használható, de mappák alapján nem tud zenét válogatni, minden más szerint igen.
Persze akinek ez sem tetszik, az kismillió zenelejátszó alkalmazás közül csemegézhet a Google Play Áruházban.
Ami viszont nem cserélhető le, az az FM Rádió modul. Ez igen nagy baj, mert egyrészt tele van címkézetlen gombokkal, másrészt miközben rádiót hallgatunk, a Talkback, illetve annak beszédszintetizátorának hangja időnként nem hallható, konkrétan a mondanivalójának első másodperce nem hangzik el. Mondjuk a rádió így is használható, de például lehetetlen lesz rádiózás közben olvasgatni a telefonon, emiatt az ostoba hiba miatt, amit fogalmam nincs, mi okozhat.

A gyári diktafonnal mindösszesen annyi baj van, hogy gombjai címkézetlenek. Tulajdonképpen használható így is, hisz hihetetlenül egyszerű programról van szó, egy gomb szolgál a felvétel elindítására, egy másik meg előhozza a régebbi felvételeket. Ha épp folyamatban van a hangrögzítés, balról az első gombbal tudjuk azt leállítani. Persze szintén megannyi szoftver van a Play áruházban, amivel akadálymentesen tudunk hangot felvenni, ilyen például az Amazing Audio Voice Recorder, vagy a Hi-Q MP3 Recorder, bár utóbbi nem ingyenes alkalmazás.

A gyári fájlkezelő alkalmazás valamiféle megfontolásból a Médiaalbum nevet kapta, eltöltöttem vele jónéhány percet, mire rábukkantam. A használatával nincs gond, egyszerű, fapados, de persze adott esetben ez is lecserélhető.

Észrevételeink az általános használat közben

Amint megbarátkoztunk azzal, hogy a gyorsbeállítás kapcsolói nem igazán használhatóak, azért csak-csak belaktuk a készüléket.
A Play Áruház pontosan úgy használható, mint bármely másik telefonon, a készülék sebessége itt is teljesen elfogadható volt az árához képest, pöccre jött elő a billentyűzet, a keresés és az appok telepítése is egészen sebesen zajlott, bár telepítés közben nem nagyon ajánlott mást csinálni a telefonnal.

Apropó billentyűzet, van az alap gyári Google megoldás, ez relatíve jól használható érintőképernyős gépelésre, de az Alcatel telepítette a Swift key billentyűzetalkalmazást is, ez meg sem volt hajlandó szólalni gépelés közben, felejtős.
Később egy teljesen hétköznapi, Canyon márkájú Bluetoothos billentyűzetet is csatlakoztattunk a készülékhez, nem volt vele semmi baj, gyorsan, pontosan lehetett vele gépelni, nem voltak elveszett betűk vagy érthetetlen megszakadások.

Telepítettünk Facebook messengert, Firefox böngészőt meg Skype-ot is, a messenger pontosan úgy viselkedett, mint bárhol máshol, és a Skype is egészen fürge volt.
Persze nagyon fontos kiemelnünk, hogy ez a kis készülék egyszerűen nem alkalmas egyszerre több alkalmazás futtatására. Jó, talán egy zene meg egy webböngésző még elmegy, de például egy navi és mellé egy skype már nagy falat lesz neki, sűrűn kell tehát bezárogatnunk az appokat az alkalmazásváltóban, illetve ha nem tesszük, a készülék megteszi helyettünk, amint elfogyott a ram.

A Firefox egészen addig teljesen tökéletesen működött, amíg olyan oldalakat nyitottunk meg vele, amelyek mobilra vannak optimalizálva. Egy izmosabb asztali oldal viszont már nagyon megfeküdte a gyomrát, lassabban reagált a TalkBack, várni kellett a betöltésre is. Ennyi pénzért sajnos ennyi jár, hírek olvasgatásához a buszon elég lehet, többre nem annyira.

Teljesen jól működött viszont a Youtube alkalmazás, hamar megtörtént a keresés és a videók elindítása sem volt több idő pár másodpercnél, a vissza gomb kétszeri megnyomására be is zárta azokat rögtön.

Skype partnereim azt mondták, egészen jó a mikrofon minősége, az elején, az első néhány szavamnál túl hangos és kicsit torz volt, de aztán teljesen jól bekalibrálta magát, jól hallottak. Én is remekül hallottam a többieket, ami viszont itt is baj volt, hogy a beszédhangszórón iszonytatóan halkan beszélt a TalkBack, hangosabb környezetben nem értettem volna meg.

Feltelepítettük a TapTapSee kisegítő alkalmazást is, amelynek lényege, hogy a lefényképezett objektumról képes információt adni, ha van internetkapcsolat. Sokan ezt is szokták használni bankjegyek felismerésére. Néhány ismerősöm panaszkodott rá, hogy sokszor leáll hibával az app az ő telefonjaikon, az Alcatel ilyet nem csinált.

Meg jó képeket se nagyon, sötétben egyszerűen nem is érdemes próbálkozni, megfelelő fényviszonyok között viszont általában felismerte a többbfajta bankjegyet, amit lefotóztam a programmal, noha nem mindegyiket elsőre. Volt, amikor “túl sötét” vagy “túl foltos” üzenet jött vissza, de az esetek nagyjából hetven százalékában ment a dolog, rosszul egyszer sem tájékoztatott a pénzről.

Sikerült vele lefotóznom egy barna fa szekrényt, meg egy sörösüveget, amire csak a “fehér palack” üzenetet adta vissza, mindent összevetve pénzfelismerésre talán jó lehet hosszabb távon is, másra aligha, komolyabb kamerával rendelkező telefonokon sokkal részletesebb leírásokkal szolgál ez a program.

Kipróbáltuk a GPS modult is, aminek érzékenysége kiemelkedően jó volt a többi közelemben lévő készülékhez képest, arra bátran használhatjuk, hogy megtudjuk, hol vagyunk éppen, nem fogunk benne csalódni.

Sarkalatos kérdés még az eszköz akkumulátora.
Nos, ha valaki ilyen készüléket vesz, az számítson rá, hogy minden éjjel a töltőn fogja lógatni. Az akkumulátor kapacitása mindössze 1300 mAh, és Egyszerűen pofátlanul merül a készülék, ha használjuk, így nem érdemes többnapos utakra töltő nélkül elindulni.

Összegzés, végszó

Mit is lehetne végkifejletként megállapítani erről a telefonról?
Azt mindenképp, hogy olcsó. De annyira talán mégsem híg a leve, mint amennyire lehetne.
Stabil a szoftvere, nem fagy, és mégcsak nem is lassú. Persze ez mindig relatív, de üzenetezgetés, navigáció vagy Skype közben nem éreztem úgy, hogy legszívesebben kidobnám az ablakon a telefont.

Mégegyszer hangsúlyoznánk viszont, hogy nagyon kevés futó alkalmazás volt a háttérben, ez nem az a telefon, amivel böngészés közben fogunk Skype-olni zenével a háttérben.

A Facebookot csak böngészőn keresztül használtam, hisz a rendes alkalmazás híres arról, hogy nagyon megeszi a hardvert, meg ráadásul Androidon nagyon hitványul is működik.
Firefoxszal viszont jó volt, plusz itt a Facebook messenger, amivel lehet üzenetezni, megy a Skype, lehetővé válik tehát kapcsolatot tartani a külvilággal.

A telefonos szolgáltatások kielégítőek, sőt, egészen kézre is állnak, a Wifi érzékenysége jó, a Bluetooth ragyogóan működik, és a GPS sem fog valószínűleg cserben hagyni minket.

Ott van viszont a másik oldal, hogy a gyorsbeállításokról lényegében le kell mondanunk, gyakorlatilag nem használható az FM Rádió, elég rozzant a kamera is, meg hát azért ez mégsem egy erőgép, nagyobb, komolyabb weboldalakba azért beletörik a bicskája.

Ha viszont valakinek a lehető legkevesebb pénzért kellene egy okostelefon, ami beszél, el tudja vele olvasni az üzeneteit, írkálhat ismerőseinek, hallgathat zenét, Youtubeozhat, de még GPS-t is használhat bárhol, akkor végülis meg lehet fontolni a tízezer forintos ár fényében.
A kártyafüggetlen piacon ez a készülék 18, 20000 forintért kapható, véleményünk szerint ennyit viszont már nem ér meg.
Ezenkívül piacon van már ezen telefon utódja, amely a POP D1 nevet viseli, hardveresen teljesen ugyanezt az összeállítást nyújtja, viszont 4.2-es Android helyett már 4.4-es van rajta, és alig egynéhány ezressel drágább.

Összegezve az a helyzet, hogy mi rosszabbra számítottunk. El lehet ezzel a telefonnal lenni, és ha valakinek lóhalálában, a lehető legolcsóbban kellene egy beszélő mobiltelefon, még akár egy megfontolandó ajánlat is lehet a POP C1, vagy épp a most említett, D1 nevű utódja. Érdemes viszont számolni azzal, hogy az ember igényei hamar megnőnek. Elképzelhető, hogy valaki azzal a célzattal vesz meg egy alsókategóriás telefont, hogy telefonálhasson, sms-ezzen, zenét hallgasson és e-mailezzen, amire mostmár alkalmasak ezek az olcsó telefonok is. Viszont ott vigyorog az ember képébe a többi funkció, amit azért csak-csak kipróbál, ilyenkor pedig könnyen lehet, hogy a megnövekedett igényekhez már kevés egy tizenezres telefon.

Mindenesetre a mobilkommunikáció történetében nem volt még olyan, hogy egy beszélő, vakon is használható mobilkészüléket ennyi pénzért be lehessen szerezni. Ha másra nem is, ezen konklúzió megállapítására jó volt ez a gyors próba, bízhatunk tehát benne, hogy jó irányba haladunk.

Megjegyzés:
Ha a tisztelt olvasók közül valakinek esetleg igénye lenne arra, hogy egy rövid hangos bemutató készüljön a telefonról használat közben, kérjük, kommentben jelezze ezt felénk.

Kategória: IT piac, Kezdőknek, Mobil, tablet, Mobilos oprendszerek | A közvetlen link.

Mit tudhat egy 10000 forintos okostelefon? bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Szabó Gábor szerint:

    Nagyon tanulságos volt a cikk és nagy élvezettel olvastam végig. Nem gondoltam volna, hogy ennyi pénzért lehet okostelefont venni és ha mégis, nem gondoltam volna, hogy a telefonáláson kívül bármire jó lehet. Viszont felmerült bennem egy általánosabb kérdés, ami így, telefonvásárlás előtt kiváltképp izgatja a fantáziámat. Azokon a telefonokon, amelyeken nincs fizikai Home gomb, nem létezik valami egyszerűbb alternatíva a hívások fogadására? Mert a fent leírt módszer például rendben van, ha ott ülök a mobil mellett, amikor megszólal. De ha a ház másik végéből vágtatok és már az ötödik csörgésnél tart, amikor kézbe veszem, akkor kicsit hosszadalmasnak tűnik. Előre is köszönöm a választ és nagyon örülök, hogy újra velünk vagytok! Pláne, hogy ilyen aktívan!

  2. Szabó GáborSzabó Gábor szerint:

    Ennek nincs köze a készülékhez, csak a cikk kapcsán jutott eszembe: vajon miért bánik a Microsoft ennyire mostohán a magyar vak júzerekkel? Értem én, hogy kis piac, de az Apple-nek se nagyobb. A múltkor kíváncsiságból írtam a Microsoft Magyarországnak, hogy van-e magyar nyelvű képernyőolvasó a Windows Mobile-ra és ha nincs esetleg várható-e. Olyan szinten nem voltak képben, hogy még a kérdést sem értették igazán és a válaszban a Cortana-ról kezdtek el magyarázni. Szóval, én ezt nem értem. És nem várok Tőletek se választ, csak úgy hangosan értetlenkedem…

  3. RauchR szerint:

    Sziasztok!

    Gábor, szerintem nagyon jól megragadtad a hívás felvételének alapkérdését, mert valóban sokkal időigényesebb ujjat huzigálni a kijelzőn, mint lenyomni egy gombot. Sajnos univerzális megoldás erre nem alakult ki még. Vannak olyan appok, amelyek ezt megkönnyítik, többek közt egy egyszerűen csak Híváskezelőnek elnevezett, magyar fejlesztésű alkalmazás is van, de ez csak 4.2-es Androidig bezárólag megy, újabbakon nem. Van még egy, amit sokan szeretnek, de most egyszerűen nem fog eszembe jutni a neve, talán valami Caller ID a vége, a nálam jobban toppon lévők majd kisegítenek remélem.
    Persze az is igaz, hogy végeredményben az ujjhúzós módszert is meg lehet tanulni. Annál is inkább, mert noha az én telefonomon van fizikai Home gomb, ahhoz mindenképp söpörnöm kell picit, hogy meghallgathassam, ki keres épp. Akkor pedig lényegében ezzel a lendülettel már fel is vehetem ujjmozdulattal is, persze a gombnyomás így is egyszerűbb.

    A Windows Mobile kapcsán én arra leszek nagyon kíváncsi, hogy fog-e ezen a téren valamiféle változást hozni a Windows 10. Most nagyon megy a marketing, hogy az egész Windows egységes lesz, könnyen portolható alkalmazások, még azzal is kacérkodtak, hogy Windows 10 rendszeren már Androidos és IOsos appok is futtathatóak lesznek minimális módosítással. Persze ígérgetni mindent lehet, meg én nem is arra gondoltam, hogy majd Androidos meg IPhone-os képernyőolvasók fognak nekünk segíteni a Win 10-ben, de ha mindent olyan egyszerű lesz portolni, akkor talán a fejlesztők munkája is egyszerűbb lesz. Személy szerint én egyenesen lehetetlennek tartom, hogy az NVDA vagy a Jaws jelen formájukban fussanak a Win 10 mobilos változatán, hisz más architektúrára lettek megírva, így ez kvázi lehetetlen. De ki tudja, az is lehet, hogy a Win 10-ben a Narrátor már tudni fog magyarul. Persze ezek tényleg csak találgatások, mindenesetre nem kell már olyan sokat várni, hogy okosabbak legyünk.

  4. adns szerint:

    Üdv!

    ÉN ha jelnleeg iOS-sal is tolom, azthiszem egy ilyen üdvöskét megfontolok, ha másnak nem is, de tartaléknak remek lesz. Jelenleg egy már csontrahasznált Advance a pót telefon, de annyira haldoklik, hogy ha egyszer véletlenül szervízbe kerül a jelenlegi Almám, akor nem lesz pót teló, na ezt kéne elkrülni.

    Windows-Phone témához

    Én alapjábavéve imádom gépen a Windows-t, s bár táblán meg telón szeretem Androidot meg iOS-t, nekem a nagy álmom még is az, hogy egy Win-Phone-os beszélő telefon, amire rádobok egy billentyűt, és olyasmi kombókkal mint a gépen kapok egy miniszámítógépet, amin tényleg rendesen lehet böngészni, olyan jó mint a Win…
    Én sokat remélek ettől a Win10-től, aztán majd meglássuk…

  5. Szabó GáborSzabó GáborSzabó Gábor szerint:

    Sziasztok! Robi, nagyon köszönöm a választ! A magyar fejlesztésű appról olvastam az androidos kézikönyvben (amiért megintcsak nem tudok elég hálás lenni), de hát ugye újabb Androiddal nem működik. Eszembe jutott az a kütyü is, amit a fejhallgató csatlakozóba lehet dugni és lényegében egy programozható gomb, amit valószínűleg hívásfogadásra is be lehet állítani. Szépséghiba, hogy akkor meg meszeltek a jack aljzatnak, ami szintén nem százas megoldás. De csak van valami másik app is, ami képes megoldani a problémát. A windowsos mobilnak én is örülnék, márcsak azért is, mert adott szintű felhasználói élményt jóval barátságosabb áron is megkaphatnánk. Lehet, kéne írni Bill Gates-nek, úgyis sokat foglalkozik a hátrányos helyzetűek problémáinak a megoldásával, hogy hasson már oda Satyára egy kicsit. D Na jó, ez valószínűleg nem lenne akkora sikersztori. Köszönöm mégegyszer a választ és az összes információt, amihez hozzájuthattam! Nagyon várok minden folytatást!

  6. BZ szerint:

    Üdv!
    Én vettem egy Alcatel Pop C1-est. Meg vagyok vele elégedve. Elég fura volt 13 évi nyomógombos készülékhasználat után áttérni érintősre, de az elmúlt éjjel alatt sokat tanultam.

  7. RauchR szerint:

    Hali!

    BZ, előszöris gratulálok az új telóhoz! Írod a kommentedben, hogy az elmúlt éjjel alatt bogarásztál a telón. Ez azt jelenti, hogy ezt a telefont most vetted?

  8. Osillo szerint:

    Először is, gratulálok a cikkhez, tényleg jó volt olvasni, és jó tudni, hogy az olcsóbbnál olcsóbb készülékekből mi az, amit ki lehet hozni. A fejlődés egyértelműen látszik, panaszkodni ugyan lehet mindig, de lássuk be, ahol most tartunk, egyáltalán nem rossz.
    Gábornak: A hívás fogadás nem fizikai nyomógombos telónál ujjmozdulattal megy, de ez általában azért jóval egyszerűbb szokott lenni, mint itt a POP C1-nél. Csodálkozom is, hogy így el van bonyolítva ez ennél. Általában a hívás fogadás ilyen esetben egyetlen ujjmozdulattal történik, a legtöbb (tudtommal a legtöbb) készüléknél elhúzod az ujjad balról jobbra vízszintes irányba. Persze vannak eltérések, pl. Sony-nál találkozhatsz olyannal, hogy két ujjadat kell elhúzni, meg a fene tudja, hogy mi minden fordulhat még elő ezen felül. De röpke gyakorlás után gyorsan, simán mennie kell ennek.
    Létezik egyébként egy Shakecall nevezetű app is, ez azt tudja, hogy beérkező hívás esetén elég megrázni a telót a hívás fogadáshoz.
    RauchR, az általad említett app neve Full Screen Caller ID, ez is megkönnyíti a híváskezelést. Egyébként nem ingyenes.
    A Windowsos telókhoz annyit, hogy a meglévő Win-es képernyőolvasók akár futtathatók is lehetnének ilyen masinákon, a lényegi pont itt az, amit RauchR már leírt, vagyis az architektúra. Tudni érdemes, hogy akadnak x86 alapú tabletek is, melyeken futtathatók a PC-n megszokott képernyőolvasók. Persze, ezek kiforrottsága ilyen tekintetben egy teljesen más tészta. Általában viszont ARM architektúrájúak a mobilkészülékek, így az lenne a jó, ha elterjednének minél jobban az x86 alapú mobilok. De ha utánanéztek, azért lehet találni már most is ilyeneket, konkrétan vannak Intel Atom CPU által hajtott készülékek. Nos, hogy ha az érkező Win 10 egységesítése valóban jól sikerül, és nem az eddigi Win Phone rendszerhez fog jobban hasonlítani a rendszer, akkor nem tartom egyáltalán kizártnak, hogy eljön az ideje annak is, mikor egy jól ismert Windowsos képernyőolvasó működhet egy ilyen telefonon.

  9. Osillo szerint:

    Visszatérve kicsit még a Windowsos okostávbeszélőkhöz, sajnos úgy néz ki, hogy máris elveszett még a remény is. Azaz lehet, hogy ama bizonyos idő el fog jönni, de hogy nem most, az gyakorlatilag bizonyos. Az új mobilos rendszer Windows 10 Mobile névre fog hallgatni, de ami ennél sokkal érdekesebb itt, az az, hogy ezen az univerzális Win 10-es alkalmazások futtathatók lesznek, de hát tegye fel a kezét virtuálisan az, aki arra tippel, hogy a hagyományos Wines képernyőolvsaóknak lesz ilyen változata a közeljövőben…

  10. Kovács Ferenc szerint:

    Sziasztok!

    Attilához hasonlóan én is szeretnék gratulálni a cikkhez és örömömet kifejezni azzal kapcsolatban, hogy újfent él az oldal.

    Ilyen jó kis cikkekre, illetve mondhatni már-már tesztekre lenne szükségünk ahhoz, hogy segítséget kapjunk telefon vásárlásban.
    Magam két hete vagyok túl egy ilyen helyzeten, Sony Xperia E-t kicseréltem egy szolgfüggő Samsung Galaxi Core Primera, melyről nem találtam semmiféle leírást az egyik legismertebb mobilos oldalon, csak a Samsung magyar nyelvű oldalán. Itt tudtam megnézni a hardveres tulajdonságait.

    Így a “Nem vak ez a ló, csak bátor.” elve alapján ugrottam bele, de nem bántam meg.

    Persze tudom, hogy egy ilyen teszt elkészítéséhez sok mindenre szükség van, első sorban is fel ajánlott készülékekre. :-) Így ne vegyétek úgy, hogy feleslegesen ötletelgetek.

    További hasznos és sikeres munkát!

  11. RauchR szerint:

    Sziasztok!

    Osillo, igen, én is valami hasonlóra számítottam, mert nagyon jól hangzik marketing szempontjából a teljesen egységes win, de lehetett tudni, hogy ezt a fajta egységesítést mégiscsak saját határaikon belül lesznek képesek megvalósítani. Az tény viszont, hogy ezek az úgymond modern felületű appok egyszerre lesznek futtathatóak PC-n, mobilon és tableten, de ahogy te is írod, ezek pont nem az X86-os programok, mint amilyen például az NVDA vagy a Jaws. Így lényegében pont ezek szorulnak majd háttérbe. De ki tudja. Itt szimpla egy év alatt is sok dolog történhet. Én személy szerint egyébként nagyon sajnálom, hogy a Windows phone nem beszél magyarul. Ezek a Lumia telefonok egész elérhető áron kínálnak elfogadható hardvert, ráadásul ugyebár a Win Phone egységes, így ötvözni tudná az elérhető árat a megbízhatósággal, nemegyszer olvastam már, hogy aki egy Windows Phone-os telefont látott, az kvázi látta az összeset.

    Ferenc, én is kb egy hete találkoztam valami oldalon az általad említett készülékkel, és örömmel állapítottam meg, hogy ez a Samsung végre valamivel elérhetőbb áron hozza a mostmár megszokott sztenderdeket a középkategóriában, négymagos proci, 1 giga ram, 8 gigás tárhely, ezekkel a paraméterekkel azért már lehet egyetsmást kezdeni. Viszont ahogy néztem, azért ennél a telónál is bőven meg kell fizetni, hogy ez bizony Samsung. A kártyafüggetlen piacon 45, 50000 forint környékén kezdődik.

    Egyébként lesznek még készüléktesztek, talán már a jövő héten hozunk egy újabb Androidos okosmobilt, ezúttal a középkategóriát megcélozva.

  12. Kovács Ferenc szerint:

    Sziasztok!

    Ahogy mondod Robi, valóban kellemes meglepetés volt ez a Samsung telefon. Ami az árat illeti, ezért vettem meg Szolgáltatómnál. :-)
    Így el bírtaa a családi kassza és még is van egy jól használható készülékem, az Xperia E után, mintha egy Trabantból átültem volna egy Mercibe. :-)

  13. Durgi szerint:

    Sziasztok!

    Örülök az ilyen cikkeknek, mert pont most tartok ott, hogy váltanék simbianról androidra. Még ugyan működik az öreg Nokiám, de ha megnyekken, nagy bajban leszek, ha nem lesz másik telefon hirtelen. Valami Samsungban gondolkodnék én is, de ez a cikk is érdekfeszítő volt.

    További sok sikert az oldalhoz!

  14. samsung szerint:

    Sziasztok!

    Én újonc vagyok, ezért kérnék segitséget. A lenovo s 660? vagy samsung galaxy j5 j500: ezek használhatóak kép ernyő olvasóval? Szeretnék átlovagolni érintőképernyősre,előre is köszönöm. …. Géza

Hozzászólás a(z) Kovács Ferenc bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>