Szoftverbemutató: nLite

A windows konfigurálási útmutató második részében írtunk ama bizonyos satás problémáról, melynek következtében az xp nem ismeri fel az újabb típusú merevlemezvezérlőket. A szükséges sata illesztők csak floppyról tölthetők be a telepítés folyamán, ilyen meghajtóval viszont egyre ritkábban találkozhatunk manapság, ráadásul az ily módon betöltött illesztőprogramok gyakran instabil működést eredményeznek, rosszabb esetben pedig a telepítési folyamat be sem fejeződik. Marad tehát a szükséges driverek telepítőbe történő integrálása, erre kiválóan alkalmas a cikkben bemutatásra kerülő program.

Az nLite egy ingyenes, rendkívül sokrétű alkalmazás, illesztőprogramok integrálásán kívül lehetőségünk van különféle windows-frissítések, felhasználói programok beépítésére is, de akár felügyelet nélküli telepítőt is létrehozhatunk vele. Utóbbi lehetőséggel megoldható a telepítési kód beírásának kikerülése is. Jelen írásunkban kizárólag az illesztőprogramok integrálásával, egész pontosan sata (ahci) driverek integrálásával foglalkozunk. A Sata és Ahci nem ugyanazon fogalmak, a Sata kizárólag a csatolófelület megnevezése, az Ahci pedig egy a Sata által támogatott üzemmód. Léteznek olyan Sata vezérlők, amik nem támogatják az Ahci (Advanced Host Controller Interface) üzemmódot, ezen vezérlőket az xp telepítő általában gond nélkül felismeri.

Előkészületek

Először is szükségünk lesz a gyári windows xp telepítőlemezre, lehetőleg olyan telepítőmédiát helyezzünk be, amely tartalmazza a második, vagy harmadik szervizcsomagot. Tetszőleges helyen hozzunk létre egy üres mappát, ugyanis ide fogja majd az xp telepítő cd tartalmát az nLite bemásolni. Ha még nincs gépünkre telepítve a microsoft net-keretrendszer 2.0-s verziója, akkor töltsük le erről
a linkről. A letöltési oldalon csak nyelvet kell választanunk, egy c billentyű lenyomásával el is juthatunk az erre vonatkozó kombinált listamezőhöz, majd az alatta lévő “Letöltés” hivatkozásra kattintva megkezdődik a folyamat. Le kell töltenünk az integrálni kívánt ahci drivert is, ehhez tudnunk kell az alaplap pontos típusát. Általában az alaplapgyártó weblapján megtalálható az illesztőprogram, ha mégsem így lenne, akkor érdemes rákeresni a chipset típusára is, az Intel chipsetek többségéhez például az intel weblapjáról is letölthető a legfrissebb driver. Végül, de nemutolsósorban töltsük le magát a programot az
alábbi
linkről. A felbukkanó oldalon megtaláljuk a legfrissebb verziószámot, ez jelen pillanatban az 1.4.9.1, nem is várható frissítés, hisz az xp harmadik, egyben utolsó javítócsomagja 2008-ban került kiadásra, a felmerült hibákat pedig az nLite fejlesztői már kijavították. Miután a verziószám alatti download linkre ráböktünk, a letöltés kisvártatva elkezdődik, és hamar be is fejeződik, a telepítő mérete ugyanis kevesebb, mint 3 mb. A program a next, majd install gombok szorgos nyomkodásával könnyen feltelepíthető.

A program használata, driverek integrálása

Elindítást követően a program főképernyője tárul elénk. Fontos megjegyezni, hogy a program gyakorlatilag egy varázsló, az adott képernyőn mindig a tovább gombbal léphetünk a következőre, illetve az előző képernyőre mindig visszatérhetünk a vissza gomb lenyomásával. Az első ablakban lehetőségünk van nyelvválasztásra, ami sajnos kissé nehézkes, ugyanis képernyőolvasónk hagyományos kurzoraival nincs lehetőség a nyelvváltásra, így jaws esetén a jaws kurzorhoz, nvda használata esetén pedig az áttekintőkurzorhoz kell folyamodnunk. Az alapértelmezett nyelv az angol, ennek megváltoztatásához keressük meg az említett kurzorok segítségével az english sort. Erre rákattintva előbukkan ugyan a nyelvek listáját tartalmazó kombinált listamező, ha viszont a nyilakkal, vagy egy adott betű használatával megváltoztatjuk a nyelvet, akkor a kurzor elugrik a kombinált listamezőből, az nLite pedig már ekkor átvált az adott nyelvre. A leggyorsabban úgy juthatunk el a Magyar nyelvhez, ha háromszor lenyomjuk a h betűt a nyelvek listájánál. A fentebb leírtak fényében viszont ezt nem lehet egy lépésben megtenni, így a h betű első lenyomásakor a héber nyelvre jutunk, ezt követően a héber felületen ismét meg kell keresni az aktuális nyelvet, ebben az esetben ez a Hebrew. A h betű ismételt lenyomásával a horvát nyelvre jutunk, itt viszont már csak egyszer kell megkeresnünk a Hrvatski szót, a következő h betű hála az égnek a magyar nyelvhez vezet minket. Ha sikerült végigverekedni magunkat a nyelvválasztón, akkor aktiváljuk a tovább gombot. A második ablakban kell megadni a windows telepítő helyét, keressük meg a tallózás gombot, majd a megjelenő fanézetben navigáljunk arra a meghajtónkra, amely tartalmazza a telepítőmédiát. Az ok gomb aktiválását követően megjelenik egy figyelmeztetés, miszerint adjuk meg a módosított telepítőfájlok helyét. Tegyünk is így, az ok gomb lenyomását követően egy újabb fanézet tárul elénk, itt kell megkeresnünk a korábban létrehozott üres mappát. Ismét aktiváljuk az ok gombot, ekkor az nLite átmásolja a windows telepítő tartalmát az előzőekben megadott mappába, ez kb 5-7 percet vesz igénybe a gép és a cd meghajtó sebességétől függően. A folyamat végén visszakapjuk az előző ablakot, a tallózás gomb helyett viszont a tovább gombot nyomjuk meg. A következő ablakkal nem kell foglalkozni, itt van lehetőség egy korábban elkészített projekt beállításainak betöltésére. A tovább gomb lenyomásával hagyjuk el ezt a párbeszédpanelt is. A következő ablak voltaképp a folyamat legizgalmasabb és egyben legfontosabb része, ugyanis itt kell kiválasztanunk, hogy mit is szeretnénk integrálni a telepítőkészletbe. Példánkban csak drivert integrálunk, így a driverek jelölőnégyzetet, illetve a bootolhato iso négyzetet jelöljük be. A tovább gombra kattintást követően ki kell választanunk a driverfájlok pontos helyét. A legtöbb esetben a letöltött driver nem csak egy merevlemezvezérlőhöz tartalmaz illesztőprogramot, ezért a beillesztés gomb aktiválása után a több driver mappa opciót kell választanunk. Nvda képernyőolvasó használata esetén a beillesztés gomb nemaktiválható az enter, vagy szóköz billentyűk használatával, ezért az egérkurzort először a beillesztés gombra kell helyeznünk. Asztali kiosztás esetén ez az insert+numerikus per parancs használatával megtehető, majd egy bal egérkattintást kell végeznünk. Ekkor már a nyílvillentyűkkel kiválasztható a “több driver mappa” lehetőség, aktiválását követően pedig ismét egy fanézet bukkan elő, ahol az illesztőprogramfájlokat tartalmazó mappát kell kiválasztani. Példánkban egy intel ich7 ahci vezérlőhöz integrálunk drivert. A megfelelő mappa kiválasztását követően aktiváljuk az ok gombot. Ha mindent jól csináltunk, akkor megjelenik egy lista, ahol az imént megadott mappa elérési útja látható, alapértelmezetten viszont nincs kijelölve a mappa. Aktiváljuk az “összes kijelölése” lehetőséget, majd nyomjunk rá a tovább gombra. A következő ablakban kiválaszthatjuk az alaplapunknak megfelelő sata vezérlőt. Ha nem vagyunk tisztában a pontos típussal, akkor inkább jelöljük ki az összes drivert (mi is így tettünk), de semmiképp ne kezdjünk totózgatni. A kijelölés a ctrl+a billentyűvel könnyen elvégezhető, de természetesen a ctrl+nyílbillentyűk használatával is kijelölhetünk több külömbőző illesztőprogramot. Ügyeljünk rá, hogy a textmódú driver választógomb legyen kijelölve. Ha végeztünk, aktiváljuk az ok gombot. A következő ablak egy összegzést jelenít meg az integrálandó driverekről. Ha valamit rosszul állítottunk be, akkor itt még visszatérhetünk az előző ablakba. Figyelmesen nézzük végig a listát, ha mindent rendben találunk, aktiváljuk a jól bejáratott tovább gombot. A következő párbeszédpanelen megkérdezi tőlünk a program, hogy valóban szeretnénk-e alkalmazni az előzőekben elvégzett változtatásokat, az indulhat a művelet? kérdésre válaszoljunk tehát igennel. Ezt követően az nLite elkészíti a módosított telepítőt, integrálja a drivereket, valamint átírja a telepítő megfelelő fájljait, hogy ne csak integrálva legyenek a driverek, hanem a telepítő használni is tudja azokat a telepítés folyamán. Ez a művelet nem tart tovább 2-3 percnél, a végén pedig megjelenít egy összegző ablakot, amit a jaws, vagy áttekintő kurzorokkal nézhetünk át. Itt tájékozódhatunk többek között a telepítő végleges méretéről, valamint a telepítő változásának mértékét is (a gyári mérethez képest) megjeleníti a program százalékos egységben. A tovább gomb aktiválását követően már csak egyetlen feladat van hátra: az iso fájl létrehozása. Az nLite közvetlenül cd-re is ki tudja írni az elkészült állományt, ezt azomban nem ajánljuk, sokkal biztonságosabb megoldás, ha kedvenc írószoftverünkhöz folyamodunk. Az általános és haladó beállításoknál tehát hagyjunk mindent alapértéken, a lemezcímkét viszont tetszőlegesen átírhatjuk. Ebben az ablakban ez az egyetlen szerkeztőmező, így – noha nincs feliratozva – könnyen megtalálható. Utollsó lépésként aktiváljuk az “iso fájl” gombot, és válasszuk ki, hogy hova mentse a program a módosított telepítőt. A fájlnév mezőbe szintén tetszőleges nevet írhatunk, a kiterjesztést viszont ne módosítsuk. A mentés gomb lenyomása után elkezdődik az iso fájl készítése, nagyjából öt perc elteltével be is fejeződik. A művelet végén visszakapjuk az előző ablakot, az iso fájl elkészítésének sikerességéről pedig a már említett kurzorok segítségével győződhetünk meg. Utolsó tovább gombunk aktiválása után a program megjelenít némi Copyright információt, melyet a kurzorok segítségével szintén áttekinthetünk. Végül pedig aktiváljuk a kész gombot, ezzel be is zárul a program, és kiírhatjuk az elkészült iso fájt.

összegzés

Hasznos kis segédprogramot tisztelhetünk az nLite személyében. A driverintegrálás sok helyzetben különösen jól jöhet, egy megfelelően elkészített telepítő gond nélkül felmegy a célszámítógépre. Az xp telepítés menete nem módosul, a windows konfigurálási útmutatóban leírtak alapján ugyanúgy telepíthető az ily módon elkészített xp, csak éppen a szükséges illesztőprogramok használatával. Az nLite nemcsak sata driver integrálását teszi lehetővé, hanem hang, videokártya, és még megannyi más driver telepítőbe történő beágyazását is, ezekkel kapcsolatban nincs tapasztalatunk. Nekünk tehát tetszett a program, az akadálymentessége átlagos, lehetne jobb is, de bőven használható mindegyik képernyőolvasóval, a nyelvválasztástól eltekintve nincs más nehézség.

Kategória: Haladóknak, Operációs rendszerek, Számítógépes programok | A közvetlen link.

Szoftverbemutató: nLite bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Andor szerint:

    nagyon jó, hogy szó van erről a programról, én is rég óta nézegetem,de aztán mindíg abban maradt,mert nem akartam megfelelő tájékozódás nélkül komojabban foglalkozni vele.
    Akkor ezzel akár egy automatikus xp telepítőt is tudok csinálni ugy, hogy a beleintegrált programokkal együtt fel telepítse az xp-t?

    le.

  2. Osillo szerint:

    Az előkészületek résznél a cikk egy része nem jelenik meg, valami nem egészen oké ott. Tehát ahol a .NET-hez be van szúrva egy letöltési link.

  3. Osillo szerint:

    Többek között pont az nLite weblapja sem jelenik ott meg, tehát a http://www.nliteos.com.

  4. Mate011 szerint:

    Köszi a visszajelzést, hiba javítva.

  5. Mate011 szerint:

    Andor, természetesen lehetőség van programok integrálására is, bár nem olyan egyszerűen kivitelezhető, valamint sok program/kiegészítés hozzáadása esetén a telepítő már nem fér el cd-n. Az automatikus xp telepítés is megoldható, ekkor a driverek integrálása mellett a felügyelet nélküli telepítést is be kell jelölni, majd a vonatkozó mezőkbe kell beírni a szükséges adatokat: név, telepítési kód, stb… Ezt a telepítési módot azomban még nem próbáltam.
    Üdv:
    Máté

    • Andor szerint:

      Köszönöm az információt.

      Hát nekem már az is elég lenne, ha egyxp-t eltudnék velekészíttetni meg max egy nvda-t beleintegrálni,aztán a töbit majd feltelepítgetném már utána.
      Mert nem olcsó egy oprendszer ujra telepíttetés.

  6. Mate011 szerint:

    nvda integrációval én is próbálkoztam, sajnos valami oknál fogva nem sikerült, ha több időm lesz, még próbálkozok vele.
    Üdv: Máté

  7. Osillo szerint:

    Andor, ha van olyan látó a közeledben (ismerős, családtag, bárki), aki egy picit is érti a szgépet, akkor ne fizess (főleg ne sokat) újratelepíttetésért, hiszen úgy van ez direkt kitalálva, hogy egyszerű, akár laikus felhasználók is simán fel tudják telepíteni. Szóval nagyon sok mindent elrontani nem lehet. De ha tényleg a környezetedben senki nem ért semmit hozzá, még akkor is elegendő, hogy ha az egeret/billentyűzetet tudja kezelni :) , te meg megmondod, mikor mire menjen… Persze te tudod, csak meglep, hogy fizetsz érte.

    • Andor szerint:

      Mivel én nem telepítettem soha, körülöttem meg nem igazán voltak olyanok akik tudták volna,igy nem volt más választásom,de nagyon sokan vannak igy rajtam kívül még most is.
      Ezért is lenne jó,ha ezzel a programmal meglehetne csinálni a felügyeletnélküli telepítést.
      De mostmár nem jelentene gondot ujra telepíteni,mert jobban kiismertem és többet olvastam róla.

  8. Osillo szerint:

    Egyébként későbbi Winekhez (pl. W7-hez) is jó lenne ilyen lehetőség, mármint a felügyelet nélküli telepítésre gondolok.

    • S.geri szerint:

      Sziasztok!
      Az az érzésem, hogy a jelen helyzetben ez már kicsit okafogyott. Szemléletesen szólva: egy 5-ös BMW-be miért szeretnénk beletenni egy trabantmotort? Biztosan bele lehet tenni, talán menne is vele pár métert, de arányában valószínűleg túl nagy munka lenne túl csekély eredményért.
      Ha igaz, jövő nyáron megszűnik a Windows XP támogatása. Így már nem célszerű feltenni, sőt, akinek még megvan és nem öregedett ki nagyon a gépe, talán megfontolhat egy váltást inkább.
      Ugyanez persze fordítva is lehetne. Egy régi gépre is meg lehetne próbálni egy win8-at felrakni, ahhoz is kellene esetleg driver stb. Csak akkor az 5-ös BMW motorját raknánk bele a Trabantba. Biztos ezt is meg lehetne oldani, legfeljebb a sofőr a hátsó ülésről vezetné a gépet, ami pillanatok alatt meglódulva esetleg kezelhetetlen lenne, arról nem is beszélve, hogy mondjuk látcsővel kellene kikukucskálnia a szélvédőn, tolatni viszont jól tudna.

      Természetesen bizonyára vannak helyzetek és esetek, amikor ez a program nagyon hasznos, főleg, ha valami ritka gépre kell valamelyik windowst felrakni. Szintén, ha esetleg tömegesen kell a Windowst feltennünk, ilyenkor a beavatkozás nélküli telepítés jól jöhet. Főleg mennyiségi licenccel rendelkezőknél.
      Biztos még sok más funkció is van. Azonban a mostani cikkből nekem az jön le, hogy viszonylag csekély eredményért túl nagy az erőfeszítés egy tizenkét éves operációsrendszer-matuzsálem esetében.

      Szerintem gondoljuk végig, hogy egy ilyen nagyszerű programot milyen, ennél jobb célra lehet felhasználni.

  9. Osillo szerint:

    Teljesen igaz, hogy az XP-t érdemes volna lassan, de inkább minél gyorsabban elfelejteni. Jövő áprilisban küldi elvileg végleg nyugdíjba az MS a rendszert, de figyeljétek meg, hogy még azt követően is biztosan lesznek jó páran, akik használni fogják. Mondjuk igazán régi és lassabb masinán, ha az még működik, meg lehet érteni, hogy még használják majd még az XP-t, de az is biztos, hogy csupán néhány hónap alatt annyi biztonsági résre fog fény derülni a kapcsán, amiket ugye az MS már többé nem fog foltozni, hogy igencsak értelmetlenné válik a használata. De a ragaszkodás hozzá nagyon nagy jelenleg is, hiszen ha utánanéztek, jelenleg is a 2. helyen áll az XP közvetlenül a W7 után az oprendszerek elterjedtségének listáján. Azt azért egyáltalán nem gondolnám, hogy ennyire sokan rendelkeznek olyan régi hardverrel, hogy nem akarják azt fejleszteni (már ha lehet, mert ugye ennek is erős korlátai vannak). Egyértelmű viszont az, hogy a tavaly októberben debütált W8 sikere olyan csekély, hogy sokan még mindig a régi rendszert használják. Bár az is igaz, hogy aki váltásra hajlandó, az már váltott volna a W7-nél, aki meg nem hajlandó, az meg jó eséllyel a 8-ra se fog. Majd még az lesz egy érdekes időszak, mikor az XP kikerül a legtöbb felhasználói program hivatalosan támogatott OS verziói közül. Mert ez már tényleg motiválhatja a sok usert arra, hogy váltsanak, hiszen sok alkalmazás nem, vagy nem megfelelően fog futni az XP-n. Bár még szerencséjük lehet itt is, hiszen a programok nagy része még futhat enélkül a támogatottság nélkül is. Viszont a dolog azért nem ilyen szimpla, mert a másik oldal meg az, hogy ugye ameddig sokan kitartanak az XP mellett, addig a programok fejlesztői is odafigyelnek rá, mert itt van egy egyszerű példa: ha egy böngésző újabb verziója nem fut XP alatt, a másiké meg igen, akkor ki jár rosszul? Hát ez adja magát, ennél fogva foglalkozni fognak vele. Oké, hogy a Microsoft úgy döntött, hogy max. IE8 mehet fel XP-re, de hát ő nekik meg mások azért az érdekeik, hiszen nyilvánvalóan fontosabb az, hogy az újabb OS-ek fogyjanak a vásárlásoknál, mint hogy elesnek pár IE-felhasználótól. Utóbbi szintén nem ilyen egyszerű, mivel nagyon sokan nem foglalkoznak azzal, hogy milyen régi böngésző verziót futtatnak.

  10. RauchR szerint:

    Ami viszont esetleg még egy igenigen nyomós érv lehet az XP-t használók oldalán, hogy az elmúlt években felerősödött, majd teljességgel lecsillapodott netbooklázban elég sokan újítottak be ilyen masinákat. Mostanra már gyakorlatilag teljesen eltűntek, és a helyüket a valamivel nagyobb, 11,6 collos kisgépek vették át, amelyekben bizony már nem a jól ismert Atom processzor dolgozik.
    Ezeket már Celeron, vagy inkább alsókategóriás, de egészen normális teljesítményű Pentium processzorokkal adják nyolcvan, kilencven ezer forint környékén, és az atomnál összehasonlíthatatlanul nagyobb teljesítményt nyújtanak.

    Az Intelnek ez az Atom projektje pedig iszonyatosan ráfókuszált az árak minimalizálására, így az ilyen netbookok kis túlzással valamiféle ipari hulladékféleség teljesítményét nyújtják. Nyilván nem az a célom, hogy az Atomos netbookos tábor lelkében óriási sebet ejtsek – nekem is van régi Atomos netbookom -, de ezeken a gépeken a Win7 lényegében használhatatlan.
    Adódik persze a logikus érvelés, hogy egy netbookot nem arra találtak ki, hogy az ember videofájlokat konvertálgasson velük meg egyszerre tizenöt alkalmazást futtasson párhuzamosan, de egy régebbi Atomos kisgépet egy komolyabb weboldal is teljességgel megakaszt. Rettenetes. Jómagam és sokan mások is próbáltuk már win 7-tel, próbáltuk xp-vel, és igen, a netbookom az egyetlen olyan gép a környezetemben, amelyen egyszerűen nem tűröm meg a hetet, mert lényegében alkalmatlan az ilyen roncs hardver működtetésére. Xp-vel sem sokkal jobb a helyzet, de ott legalább némi visszafogott netezgetés belefér. Régi az XP, rég el kellett volna felejteni,valóban, de amíg a két évvel ezelőtt vásárolt gépemen win7 alatt megadja magát a képernyőolvasó és egy nagyobb oldal böngészésének élvezeti szintje a nullához konvergál, addig igen magasról kénytelen vagyok tenni a MS biztonsági frissítéseire, mert azt mondom, hogy inkább megbarátkozom a gondolattal, hogy sebezhető a gépem, de legalább használni tudjam.
    Nyilván egyébként nem véletlenül tűntek el ezek az ócska netbookok, be sem kellett volna őket hozni.

Véleményed vagy tapasztalatod van a témával kapcsolatban? Itt leírhatod!

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>