Szoftverbemutató: VirtualBox

Harmadszorra is elővesszük a virtuális gép témáját. A retrós cikkünkben tárgyalt VirtualBoxot ígéretünkhöz híven alaposabban is elővesszük, kedvezvén azon szűk rétegnek, akik ilyesfélével foglalkoznak. Ezúton biztosítunk titeket arról, hogy bizony még mindig tudunk a virtuális gép témakörében újat mutatni.

Cikkünkben igyekszünk a lehetőségeinkhez mérten bemutatni az egyik népszerű virtualizációs szoftvert, a VirtualBoxot. Itt elsősorban a használhatóságra kell gondolnunk, funkciók tekintetében körülbelül ugyanazt nyújtja a VirtualBox, mint a Freekocka hasábjain már kivesézett VMware Player.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, hogy a VMware Player csak otthoni, magáncélú használatra ingyenes, a VirtualBox viszont bármilyen környezetben használható.
A Virtualbox alapvetően nyílt forráskódú, vannak olyan funkciók, amik csak zárt forrás keretein belül érhetőek el, ezeket az úgynevezett Extension pack segítségével tudjuk feltelepíteni. A virtualbox legnagyobb hátulütője, hogy grafikus kezelőfelülete QT keretrendszerben íródott. A QT akadálymentesítése nem tökéletes, pontosabban a programozók többsége nem készíti fel szoftvereit a képernyőolvasóval történő használatra, qt felületben ez picit több munkát igényel. A Virtualbox akadálymentessége ennek ellenére jónak mondható az átlag qt-alkalmazásokhoz képest, a Nokia Suite például fasorba sincs a VirtualBox-hoz képest.

Adódik a kérdés, ha nem is kifejezetten akadálymentes, és egy picit nehezebb is a kezelése, akkor mégis miért készül róla cikk egy alapvetően akadálymentességgel foglalkozó oldalon?
A válasz az, hogy a nagyon régi konfigurációkat leszámítva a VirtualBox nagyon sok esetben többet nyújt a korábban már kitárgyalt VMvare playernél, elsősorban sebességben. Egy modern operációs rendszer virtualizálásakor hatalmas sebességbeli különbségek lehetnek, és rendre jobban teljesít a VirtualBox a VMvarenél.
Ráadásul a VirtualBox felülete magyar, és sokszor még a qt keretrendszer ellenére is könnyebben elérhetők olyan beállítások, amelyek konkurens társában csak hosszas bogarászás után kerülnek elő.

Letöltés, telepítés

A VirtualBox a virtualbox.org oldalról is letölthető, de a freekockán is megtalálható legfrissebb változata a Retrós csomagunkban.
Feltelepíthető mind 32 és 64 bites windowsokra, utóbbi esetben natív 64 bites módban fut.
A telepítése igen egyszerű, next, yes, install gombok nyomogatásával feltelepíthető a szoftver, telepítés közben hardver és szoftvertelepítési kérdések bukkannak fel, ezeket mindenképp fogadjuk el, ellenkező esetben nem fog működni az USB, illetve a hálózat.

Kezelőfelület

A Virtualbox főablaka elég puritán, mindössze négy vezérlőelemet találunk itt, ebből az egyik arról tájékoztat minket, hogy még nincs virtuális gépünk. A második a virtuális gépeink listája, ez kezdetben üres. A harmadik pedig egy részletek jelölőnégyzet, ennek tulajdonképpeni funkciójára nem jöttünk rá, mivel egy szóköz lenyomására is be maradt jelölve. A ctrl+n billentyű lenyomásával tudunk új virtuális gépet készíteni. A varázsló elég intelligens, ha például virtuális gépünk nevében benne foglaltatik, hogy Windows XP, akkor az operációsrendszer is rögtön XP-re vált. Miután kiválasztottuk a kívánt oprendszert, aktiváljuk a következő gombot. Második ablakunkban a ram méretét kell megadnunk, két vezérlőt is találunk ennek állítására. A legegyszerűbb, ha a második, léptethető mezőbe írjuk be a kívánt értéket. A következő gomb aktiválása után meg kell adnunk, hogy új, vagy meglévő virtuális lemezt kívánunk hozzáadni a géphez. Alapból az új virtuális merevlemezen állunk, ez most teljesen megfelel. A létrehozás gomb aktiválását követően meg kell adni a virtuális merevlemez formátumát, ezt hagyjuk alapon (VDI). Innen ismét a következő gombbal léphetünk tovább, itt kell megadnunk, hogy a virtuális merevlemezünk mérete folyamatosan növekvő (dinamikusan növekvő) legyen, vagy fix méretű. Előbbi lassabb működést eredményez, viszont mindig csak annyit foglal a fizikai merevlemez méretéből, amennyit a virtuális gép operációs rendszere lefoglal. A fix méretű merevlemez létrehozáskor rögtön lefoglalja a rendelkezésére bocsátott méretet, így ha például 8 gb-os merevlemez méretet adunk meg, akkor egy 8gb méretű képfájl fog létrejönni a virtuális gép mappájában. A következő gomb aktiválása után kell megadni a merevlemez helyét, illetve méretét. A méretet egy szerkeztőmezőben adhatjuk meg az alábbi formában: 10.00 GB
Sajnos a szerkeztőmezőbe történő mahinálást nem jelzik a képernyőolvasók, tehát ajánlott egy home gombbal a sor elejére ugrani, majd módosítani a méretet, ha szükséges. A létrehozás gomb aktiválását követően már valóban létrejön a virtuális gép, és jó esetben visszatérünk a virtualbox főablakába, rosszabb esetben egy elegáns hibajelentő ablak tárul elénk, és a VirtualBox illedelmesen bezárul. Mindössze azért nyilatkozunk ezen esetről ilyen bigott nyugalommal, mert a hibajelentéstől függetlenül a merevlemezképfájlunk tökéletesen elkészül, és a programba történő újbóli belépéskor használható is lesz, lényegében tehát a hibajelentés semmit nem jelent. A gép beállításaihoz a ctrl+s billentyűk lenyomásával juthatunk, itt kategóriákba rendezetten találhatók az egyes beállítások. Keressük meg a tároló lehetőséget, innen egy tab billentyű lenyomásával egy fanézetbe jutunk. A fanézet elemeiről sajnos nem kapunk információt, de a fanézettől két tab billentyűvel megtudhatjuk, hogy melyik eszközt választottuk ki. Nekünk most a cd-meghajtóra van szükségünk, a fanézetben ez általában az utolsó elem. A cd-dvd meghajtóra nyomjunk szóközt, a felbukkanó menüből pedig ki tudjuk választani a használandó cd/dvd meghajtót. Iso képfájl használatával is feltelepíthetjük kedvenc rendszerünket.
A meghajtóválasztást követően az ok gomb lenyomásával zárhatjuk be a beállítások párbeszédpanelt, egyéb módosításra nincs szükség. Ha akarjuk, akkor letilthatjuk a virtuális gép hálózati kártyáját, ez windows telepítése előtt mindenképp ajánlott, a beállításablakban a hálózat kategória alatt a hálózati adapter engedélyezését kell letiltanunk.

A virtuális gép használata

A virtuális gépünk elvileg az alt+t billentyűkombó lenyomásával lenne indítható. Nálunk valamiért ez a kombináció semmmit nem eredményezett, úgyhogy legegyszerűbb, ha az alt+g billentyűkombinációkkal aktiváljuk a gép menüt, majd megkeressük a start lehetőséget. Figyelni kell, mert a vezérlés rögtön átadódik a virtuális gépnek. A fizikai, és a virtuális gép vezérlése között a jobb ctrl billentyűkkel válthatunk. Ha első alkalommal váltunk vissza a ctrl billentyűvel a virtuális gép vezérléséhez, megjelenhet egy üzenet, miszerint a billentyűzet elfogás be van kapcsolva. Jelöljük be a ne mutassa újra ezt az üzenetet négyzetet, az ok gomb aktiválása után már nem fog előjönni ez az üzenet. A virtualBox sajnos nem tartalmaz “Easy install” módot, így minden oprendszert saját magunknak kell feltelepíteni. OCR karakterfelismeréssel ez igen hosszadalmas folyamat, de a freekockán megtalálható windows telepítési útmutatókkal feltelepíthető az xp, illetve a windows 7 rendszer is.
Mi ezeken felül kipróbáltunk egy virtuális Windows 98-at is, az OCR funkciókkal ez is feltelepíthető, de előzetes tapasztalatok és ismeretek minden bizonnyal elkelnek majd. Persze elég valószínű, hogy aki virtuális gépezésre adja a fejét, az nem lesz híján ezeknek.

Összegzés

Van még mit fejleszteni a szoftver használhatóságán. Viszont már most sem tragikus a helyzet, 1-2 funkció kivételével használható képernyőolvasóval is a program. A kezelőfelület időnként rendkívül instabil, ha viszont egyszer sikerült elindítanunk a gépet, akkor már nemigazán fagy. A VirtualBox sok esetben jobban ki tudja használni a virtualizáció adta előnyöket, mint a VMware Player. Ha régebbi windows változatokat kívánunk telepíteni virtuális környezetben, mindenképp ajánlott fontolóra venni a VirtualBox használatát. Tesztkonfigurációinkon észrevehető külömbség mutatkozott az XP működésében VirtualBox és VMware Player alatt az előbbi javára. Viszont olyan konfigurációkon, ahol nem álll rendelkezésre a hardver alapú virtualizáció, egyértelműen elmondható, hogy a VMware jobban teljesít.
Ebből tehát az következik, hogy újabb konfigurációkon, kezdve mondjuk egy izmosabb kétmagostól, érdemes lehet kipróbálni a VirtualBoxot, mert nagyon jelentős sebességbeli különbségek vannak, nálunk kifejezetten süvített a virtuális XP, de a 98 is sokkal fürgébb volt.

Egyébként a két virtualizációs szoftver nem ütközik egymással, bátran feltelepíthető mindkettő egymás mellé.
Az idegesítő instabilitásokon kívül rendkívül hasznos alkalmazás a VirtualBox, aki rendelkezik egy kis kockakeddvel és virtualizációt támogató processzorral, a Freedos használatán kívül is érdemes egy pillantást vetnie a szoftverre.

Kategória: Egyéb | A közvetlen link.

Szoftverbemutató: VirtualBox bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. adns szerint:

    Sziasztok!

    Jó lett a cikk! De én valahogy leragadtam a VMvare-nél, ha néha napján virtuális gépezek.

  2. Osillo szerint:

    Jó a cikk. Én ez esetben kifejezetten örülök, hogy nem lett terjedelmesebb a cikk, mert a lényeg jól össze lett benne foglalva, tényleg jól áttekinthető akár gyorsan is, ha épp szükséges.
    Én a VB-t csak az említett FreeDOS kapcsán használtam rövid ideig, és ott bizony azok a bizonyos kezelőfelületnél jelentkező instabilitási problémák megvoltak. Ennek ellenére kacérkodom a gondolattal, hogy valamely korszerű redmondi terméket meglesem ezzel a megoldással. Igazából én a VMware-t rendszeresen használom, munkára és más egyébre is, és bizony elég jónak kell lennie ahhoz a VB-nak, hogy átpártoljak ahhoz. Ami egy picit ellentmondásosra sikeredett a cikkben, az a következő:
    modern oprendszerek vannak megemlítve, hogy azokat érdemes elsősorban futtatni a Boxszal. A cikk végefelé pedig főleg az XP és a 98 van kiemelve pozitív tapasztalatokkal övezve. Nos, az XP-re már nem tekintek kifejezetten modern rendszerként. Szóval az érdekelne, hogy mi a helyzet pl. a Win7-tel, vagy akár 8/8.1-gyel? Pl. a W7 esetében ugyanazon konfigon mennyiben jelentkezett sebességbeli és/vagy stabilitásbeli előny/hátrány a VMware-hez képest?
    Különösen érdekelne a boot idő a Boxnál, ugyanis a VMware-nél még egy izmosabb konfigon is HDD esetében kissé lassúcska a betöltődése a W7-nek. Ez nyilván relatíve értendő, de írok egy példát: nálam a normál W7 betöltődik kb. 10 mp alatt, a virtuális VMwarevel meg akár 2-3 percig is képes alkalomadtán elszöszölni. A szűk keresztmetszet egyértelműen a HDD, így aki SSD-vel rendelkezik, ezzel a problémával egyáltalán nem találkozik. Valamint ami még a sebességhez tartozik, hogy VMware-nél nem épp a legjobb pl. szöveget szerkeszteni. Ha a VBoxnál a bevitel kapcsán jobb a reakcióidő, akkor az már önmagában is nyerő dolog. Bár azt meg kell még jegyezni ehhez, hogy a VMware-nél az NVDA sok esetben jobban fut sebesség szempontjából, mint a Jaws.
    Azért is hajlok a VBox kipróbálására Windows-szal, mert megérne egy misét, hogy mennyivel tudja a VBox jobban kiaknázni a Core i5 prociban rejlő hardveres virtualizációs lehetőségeket.

  3. Györök Márk szerint:

    Sziasztok!
    Szerintem tök jó a cikk, én már fel is telepítettem a programot és másnak is fogom ajánlani, mert ennek akkor is haszna lehet, ha pl. valaki windows 7-et használ, de a munkájához meg olyan programra van szüksége, ami csak xp alatt fut!
    Ugyanis a virtuális XPvel ki is tudja küszöbölni ezt a problémát!

  4. Mate011 szerint:

    Sziasztok!
    Osillo, a sebességbeli változás Win7 telepítésekor is érezhető volt. Azért írtam elsősorban az XP-t, mert a legérezhetőbb külömbség ennél a rendszernél jelentkezett. Míg VBoxban 15 mp alatt képes volt felállni a rendszer merevlemezről, addig a Playerben ez csak 50 mp alatt sikerült. A Win7 esetén is van külömbség, de már nem volt ennyire számottevő. A W7 betöltési idő VBox alatt kb 35 másodperc, Player használatakor pedig nagyjából 55 másodperc. Az általános használati sebességben sem mutatkoztak nagy eltérések Win7 esetén. Persze külömböző konfigokon nyilván eltérő adatok születnek. Fagyással egyik programban sem találkoztam a virtuális gép futása közben. Viszonylag modern, Haswell alapú Core i7 processzorral jöttek ki ezek az eredmények, de próbáltuk régebbi Core 2 Duo gépen, és ott is érezhető külömbségek mutatkoztak.
    Az általános használati sebességre sajnos kissé rányomja a bélyegét mindkét szoftvernél a hangkésleltetés. Sajnos ez a VBoxban sem csökkent, de hozzá lehet szokni. SSD meghajtóval nem próbálkoztunk, de valóban a merevlemez a szűk keresztmetszet, mintahogy írod is. Tudomásom szerint az SSD egységeknek nem tesz jót a sok írási művelet, persze lehet, hogy azóta vannak már jóval strapabíróbb, hosszabb élettartamú meghajtók is.
    Remélem, tudtam segíteni.
    Üdv:
    Máté

  5. Osillo szerint:

    Thx a pontos mért adatokért. Hát mérlegelek, hányok-vetek, osztok-szorzok. :)
    Azt még érdemes figyelembe venni, hogy a különbség változhat annak függvényében, hogy milyen régi az adott telepítés és mennyi minden lett már rátelepítve, és mennyi folyamat indul ezáltal a rendszer indításakor.
    Amit pontosan nem tudunk, legalábbis én nem néztem utána, hogy a két virtualizációs megoldás közül melyik mit és milyen mértékben képes kihasználni. Rögtön itt egy példa a gyakorlatból: írod a Core i7-et. Ott kapásból előnyös lehet, hogy a HT támogatása miatt a 4 maghoz 8 szál van. Mi van akkor, ha pl. mindkét szoftverben megadható ugyan, hogy mindezt használhassa a virtuális gép, de valamelyik ténylegesen mégsem tudja kihasználni az összes magot és/vagy szálat. Persze ha a legfrissebb verziójukat használjuk, akkor joggal várjuk el, hogy ilyesmi ne legyen kérdéses, de ettől még bármi elképzelhető.
    Reméljük, a jövőben még páran írnak itt tapasztalatokat a témában.

  6. Mate011 szerint:

    Sziasztok!
    Osillo, mindkét szoftverben beállítható, hogy hány processzormagot használjon a virtuális gép. A gond csak az, hogy a HT szálakat is fizikai processzorként kezeli mindkét program. Ergo ha mondjuk adok 8 magot (4 mag + 4 szál) a windows 8 rendszernek, akkor a négy szálat is külön magként látja. A processzor a Windows rendszerinformáció alkalmazásban “octave core”-ként jelenik meg. Ez nálam mindkét programban jelentős teljesítménycsökkenést és instabilitást eredményez, ha így bekapcsolom a virtuális gépet, akkor szinte használhatatlan, a hangátvitel sem folyamatos ilyenkor. Lehet, hogy más processzorokkal jobban működik a HT, de az én i7-4770 típusszámú modellemen jelenleg ez a helyzet.
    A Debian linux rendszernek nem jelent problémát a szálak kezelése, Forráskód fordításakor masszívan használta a négy virtuális magot is. Nyilván teljesen más a Windows és Linux rendszerek processzorkezelése, csak érdekesség képpen írtam, hogy aki Linuxot tervez beüzemelni processzorigényes feladatokra virtuális gépen, az nyugodtan odaadhatja a HT szálakat is, legalább is ennél a processzortípusnál biztosan.
    Ha négy magot adok a gépnek, akkor viszont teljesen jól működik a virtuális gép windows futtatása esetén is. Igaz, ilyenkor már a fizikai (hoszt) rendszeren számítani lehet némi lassulásra.
    Üdv:
    Máté

Véleményed vagy tapasztalatod van a témával kapcsolatban? Itt leírhatod!

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>