Zene legálisan az internetről, első rész: Spotify és Deezer a számítógépen

Izgalmas témát kíván eheti cikkünk boncolgatni, hiszen ki ne szeretne egy óriási zenei adatbázist, amelyet bármikor, bárhol meghallgathat, ha van internet?
Az online zeneszolgáltatások valami hasonlót kínálnak. Regisztrálunk hozzájuk, rákeresünk kedvenc előadónkra, albumunkra vagy dalainkra, és máris szépen kategorizálva, csoportokba szedve, háttérinformációkkal és jó minőségben hallgathatjuk azokat. Csodásan hangzik, és mégsem. A dolog akár ennyire egyszerű is lehetne, de nem az. Cikkünk első részében két online zeneszolgáltató számítógépen történő használatát nézzük meg, tesszük ezt úgy, hogy az egyik cég számítógépes kliensprogramja bizony hírből sem ismeri az akadálymentességet. Van megoldás?

Bevezető

A zene. Igen, a zene, amely talán az emberiség történetétől kezdve jelen van. Van, aki hallgatni szereti, van, aki előállítja, megszólaltat valamit, esetleg saját hangjával csempész mindenhova muzsikát, egyszóval zene mindigis volt, most is van, és talán lesz is.
Más kérdés, hogy mint minden máshoz, ehhez is bőven fűződnek piaci érdekek, sőt, adott esetben akár politikai érdekek is fűződhetnek egy vagy több típusú és/vagy stílusú zenéhez. A dalok sokmindenre képesek, így sokszor van miért betiltani őket – ettől lesznek persze a legnépszerűbbek is -, de megéri őket iparilag előállítani is, futószalagon, hogy a nagy kereskedelmi rádióknak legyen mit játszaniuk, meg persze, hogy a nép egy jelentős hányadára rá lehessen sózni a sokadrangú, muzikalitást csak alig-alig felmutató szutykot, mindössze azzal a címszóval, hogy ez most a menő. Sokaknak ennyi is elég.

Persze ez egy más téma, az viszont tény, hogy zenélni és zenét hallgatni mindigis menő volt. Legyen az bármilyen stílusú, hangulatú vagy dallamú, a legtöbb zene – vagy annak látszó alkotás – megtalálja a célközönségét, legyen az több tíz, esetleg több tíz millió ember.
Már az őskorban is kedveltek ritmushangokat előidézni különböző eszközökkel, valamely ősünk is vidáman dobolgatott a szekercéjével nagy unalmában, és nem kellett hozzá sok idő, hogy ebből valódi, dallamos zene legyen.
Még mielőtt bárki nagyon megijedne, hogy Ádám és Éva kedvenc muzsikáitól kezdve fogunk szépen lassan a jelenbe érni, megnyugtatunk mindenkit, hogy az elmélkedés itt véget is ér.
2014-et írunk, rengeteg háztartásban van szélessávú internet, rengeteg a zene is, és jónéhány éve tart a magánszemélyek és a kiadók közti ádáz harc. Érvek és ellenérvek tucatjai feszülnek egymásnak, mindenki a maga igazát hajtogatja a letöltés, az előre meghallgatás és a megvásárlás kapcsán, s talán pont ezek az online zeneszolgáltatók lennének azok, amelyek képesek ezen enyhíteni.

Mostanra jónéhány ilyen létesült, mi ezek közül a két legnépszerűbbet vizsgáljuk meg, kezdve a Spotifyvel.

Mi ez?

A legszebb az egészben, hogy ezeken a platformokon teljesen legális módon hallgathatunk zenét. Hivatalosan és jogszerűen kerül fel minden anyag, a kiadókkal kötött előzetes szerződések alapján, így létesül tehát a teljesen jogtiszta, web alapú zeneszolgáltatás. A Spotify is egy ilyen, amely összegyűjti, rendszerezi, ajánlja és meghallgathatóvá teszi rengeteg magyar és külföldi előadó albumait és dalait, amelyek csak ránk várnak.
Első lépésként mindenképp szükségünk lesz egy Spotify fiókra. Mi sem egyszerűbb, látogassunk el a spotify.com weboldalra, és lefelé gombbal, vagy insert+f7-tel behívható listából válasszuk a LogIn hivatkozást.
A megjelenő új lapon találjuk a Sign Up hivatkozást, ezt aktiválva kezdeményezhetjük új account létrehozását.
A regisztrációs folyamat jelen állás szerint nagyon egyszerű, már-már gyerekjáték, egy felhasználónévre, jelszóra, email címre, valamint születési dátumunkra lesz szükség, ezek megadását követően a fiókunk máris elkészül.

Telepítés, első lépések

Természetesen naivitás lenne azt hinnünk, hogy ezen weboldalak pusztán emberi jóságból és buzgó szeretetből létesültek, hisz erről nyilván szó sincs. A dalokat nem két szép szemünkért kapjuk, és az ingyenességnek is megvan a maga ára. Főleg, hogy egyáltalán nem muszáj az ingyenességet választanunk, hisz sok esetben sokkal jobban járunk egy előfizetéssel.
A Spotify jelenlegi gyakorlata, hogy az ingyenes változatban a mobil eszközökön nem tudjuk olyan sorrendben hallgatni a zenéket, ahogyan kívánjuk. Rákereshetünk tehát egy előadóra vagy albumra, ezekből csak az úgynevezett kevert módot érjük el, tehát a Spotify által meghatározott sorrendben, esetleg más előadókat is a zenék közé szőve tudunk csak zenét hallgatni.
Számítógépen egy picit más a helyzet. Arra alapozva, hogy a szolgáltatás mindenképp a mobil eszközökön lesz népszerűsége teljében, a fejlesztők álláspontja jelenleg az, hogy a hagyományos számítógépeken saját magunk által meghatározott sorrendben legyünk képesek akár teljes albumokat is végighallgatni. Megkötés persze itt is van, hiszen a zenék között lehetnek reklámok, illetve a hangminőség sem a legtisztább, de persze bőven hallgatható.

Ha bejelentkeztünk, az oldal tetejénél meg fogjuk találni a Download Spotify nevezetű hivatkozást, amely a letöltést indítja. Egy egyszerű, web alapú telepítőfájlt kapunk, elindítása után mindenféle kérdés nélkül installálja a Spotify alkalmazást, kitessékel egy ikont az asztalra, és elköszön.
Azt persze nem köti az orrunkra, hogy egyúttal automatikusan be is kapcsolta a Spotify alkalmazás automatikus elindítását a gép bekapcsolásakor, pedig ez igen fontos, lévén rettentően lassítja a gépet.
A Spotify beállításait nem érjük el akadálymentesen, így érdemes a msconfig segédprogrammal kikapcsolni a spotify.exe automatikus elindítását.
Ehhez menjünk a start menübe, válasszuk a futtatás parancsot, írjuk be a msconfig parancsot, majd control+tabbal menjünk az automatikus indítás fülre. Itt le/fel nyilakkal keressük meg a spotify.exe fájlt, és szóközzel töröljük a jelölését, majd az Ok gombbal mentsük el a beállítást. Nagyon figyeljünk, hogy semmi mást ne töröljünk ebből a listából, csak és kizárólag abban az esetben, ha tudjuk, mit csinálunk, mert akár az egész rendszerünk működését is veszélyeztethetjük, ha ebben a segédprogramban ész nélkül latorkodunk.
A spotify kliens elindítása után az első mező a felhasználónevünket, míg a tabbal elérhető második mező a jelszavunkat kéri el, ezeket adjuk meg, majd nyomjunk entert.
Az ily módon elvégzett bejelentkezés
után el is kezdhetjük használni a szoftvert.
Pontosabban kezdhetnénk, ha használható lenne. A probléma ott kezdődik, hogy tab és nyilak hatására
a világon semmit nem mondanak a képernyőolvasók, csak egy szerkesztőmezőt, illetve a program nevét. Akkor sem változik a helyzet, ha a keresőbe beírunk valamit, mert enter után sem jelennek meg keresési eredmények.
Egyszóval a program használhatatlan, mindenki törölje le, mi pedig megköszönjük, hogy végigolvastátok cikkünket. Ez persze egy óriási rémnagy disznóság lenne tőlünk, és talán nem is megszokott az ilyen eljárás, így az alábbiakban megnézzük, mit lehet kihozni egy olyan szoftverből, ami az akadálymentesség leghaloványabb jelét sem mutatja.

A Jaws és a Spotify

Valószínűleg másoknak is feltűnt, hogy a jelenleg a Spotifyban fennálló helyzet nem túl kóser. Valószínűleg ezért jött létre a spotifyblind.com nevű oldal, ahol Spotifyhez készült Jaws szkripteket lehet megvásárolni.
Úgy, ahogy írjuk, a plusz fejlesztés nincs ingyen, legfeljebb csak egy bizonyos ideig történő kipróbálásra. Mi annak szerettünk volna utánajárni, mennyiben éri meg ez a szkriptcsomag az árát, így letöltöttük a próbaverziót.
Feltelepítettük a jelenleg itthon elérhető legfrissebb magyar Jaws-hoz, a 14.0-hoz, majd ismét elindítottuk a Spotify alkalmazást.
A szkript elsőként megkér minket, hogy válasszunk nyelvet, mivel magyar nem volt a felkínált listában, mi az angol mellett döntöttünk.
Egy rövid tutorialt követően a control+shift+e billentyűparanccsal behívtuk a keresőt, és beírtunk egy előadót.
Enter után gyönyörűen meg is jelent a találati lista, elsőként az, hogy dalok, előadók vagy albumok alapján szűrnénk-e. Mi kiválasztottunk egyet, itt pedig nagyon furcsa dolog történt.
Elsőre nem is jelent meg semmi, a program a Please Wait (kérem várjon) és az end of window (ablak vége) üzeneteket ismételte, aztán sokadik próbálkozásra előjött a lista.
Ha egyszer előcsaltuk, gyönyörűen lehetett kezelni, egyszerűen, teljesen áttekinthetően és nagyon gyorsan tudtunk navigálni, de valamely navigációs csomópontnál mindig történt valami hiba. Vagy nem jött ki a következő képernyő, vagy bezáródott, esetleg megfagyott a Spotify, de legtöbbször az End of Window üzenetet kaptuk, pedig még teljes méreten is volt az ablak.
Tettünk egy próbát a magyarul még nem elérhető Jaws 15-tel is, itt valamennyivel gördülékenyebben működött a szkript, és el tudtuk olvasni a találatokat, valamint lejátszást is tudtunk indítani.
Adódik a kérdés, mi lehet a hiba, a szkript telepítője induláskor ugyanis megkérdezi, milyen Jaws tanyázik a gépünkön, és a 14-es is választható, mégis rendre hibák történnek.
A szomorú az, hogy amennyiben ez jól működne, egy végtelenségig leegyszerűsített felületen tudnánk kezelni a spotifyt, a kezdő felhasználók is azonnal, nagyon könnyen boldogulnának vele. A jelen tapasztalataink szerint viszont a mostani formájában ez nemhogy pénzt nem ér, de használni sem biztos, hogy megéri.
Mi Jaws 14-gyel Windows 8.1, Windows 7 és Windows XP alatt is próbálkoztunk, de jelentős eltérés nem volt. Várunk egy javított szkriptre, netán egy új Jaws-ra, addigis biztatnánk a tesztelő és kísérletező kedvűeket, hogy amennyiben idejük és idegállapotuk engedi, próbálják ki a szkriptet, elképzelhető, hogy a különböző beállítások is hatással vannak a végeredményre.

Az NVDA és a Spotify

NVDA bővítmény nem áll rendelkezésre a spotifyhoz, de google-ben kissé kutakodva rengeteg fórumot, sőt hibabejelentést is találunk, amely arról tanúskodik, hogy hozzánk hasonlóan mások is életre kívánták kelteni ezt az alkalmazást képernyőolvasóval.
Valamely ilyen fórumot olvasgatva tudtuk meg, hogy tulajdonképpen nem is lehetetlen a dolog, de igen körülményes, a siker pedig nem garantált.
Az itt közölt információk egy része ezen angol nyelvű fórumból származik, de természetesen mi is kipróbáltuk annak hitelességét.

A Spotify alkalmazás elindítása után két tabbal találjuk a keresés szerkesztőmezőt. Ide egyszerűen írjunk be egy előadót, dalt vagy albumot, majd üssünk entert.
Ideális esetben az enter leütése után az NVDA a Spotify szöveget mondja el, ha hallgat, keressük meg tabbal és shifttabbal újra a szerkesztőmezőt, és írjuk be újra a keresni kívánt elemet, majd enter.
Ha meghallottuk a spotify szöveget, ismét álljunk vissza a szerkesztőmezőre, majd a mezőben nyomjunk egy shift+tab billentyűkombinációt.
Ha megvagyunk, helyezzük át az egérkurzort abba a pozícióba, ahol épp állunk. Ez asztali billentyűzeten a nvda+bal egérkattintás, azaz insert +numerikus per gombokkal kivitelezhető, laptopon pedig a shift+capslock+m gombok egyidejű lenyomásával.

Mindezek után kattintsunk egyet, azaz nyomjuk le asztali billentyűzeten insert nélkül a numerikus pert, laptopon pedig használjuk a capslock+ő parancsot.
Ekkor egy weboldalszerű, html alapú dokumentumba kerülünk, ahol már egyszerű fel és le gombokkal navigálhatunk, vannak hivatkozások, gombok és weboldalakon használatos elemek.
Sajnos azonban időnként nem stimmel a dolog, és az egérkattintást követően nem történik semmi. Ekkor tabbal újra keressük meg a szerkesztőmezőt, majd shifttab, kurzor áthelyezése a fentebb leírt módok valamelyikével, és egérkattintás. Nálunk a spotify indítása utáni második kísérlettől kezdve már szokott működni a dolog.

A kapott weboldalszerű dokumentum már sokkal egyszerűbb. Angol nyelvű a felület, de a tetején az előadókat találjuk, alatta néhány albumot, majd a legnépszerűbb számokat.
Ha az oldal teteje környékén ráállunk arra a hivatkozásra, amely az előadó neve, ismét helyezzük oda az egérkurzort, majd kattintsunk.
Ekkor megnyílik az előadó spotify oldala, és megtekinthetünk egy rövid leírást, valamint az összes albumot.
Az viszont előfordulhat, hogy kattintás után elveszítjük a html tartalmat, így tabbal megintcsak a szerkesztőmezőt látjuk, ahonnan shifttab, kurzor áthelyezés majd egérkattintás után tudunk ismét a weboldalszerű tartalomba lépni.
Ami valamivel jobb hír, hogy az előadó kiválasztása után már nem kell többet kattintanunk. Az albumok enterrel is kiválaszthatóak, ha pedig le szeretnénk azt játszani, egyszerűen enterezzünk az oldal tetejénél elhelyezkedő play gombra.
Ekkor elkezdődik az első track.
Ahhoz, hogy vezérelhessük a lejátszást, először insert+szóköz gombokkal ki kell kapcsolnunk az NVDA webvezérlését, majd használhatjuk az alábbi parancsokat.
A szóköz billentyűvel szüneteltethetjük a lejátszást, a control le és control fel gombokkal halkítunk és hangosítunk, a control jobbra/balra nyilakkal pedig előre és hátra tudunk léptetni a számok között.
Ha vissza szeretnénk térni a webes nézetbe, nyomjuk le az nvda/szóköz billentyűparancsot.
Az is előfordulhat, hogy nem egy egész albumot szeretnénk lejátszani, hanem csak néhány tracket.
Minden zeneszám címe felett van egy gomb, egy egyszerű, címke és név nélküli gomb, amelyre az NVDA csak gombot mond, semmi egyebet. Ha erre menügombot nyomunk, az első elem lesz a Play, ezt választva indul a track.
Pont ebben a menüben tudunk egyébként keverést is bekapcsolni, ekkor elvileg valamilyen szisztéma szerint az adott előadóhoz hasonló és az általunk is kedvelt zenékből kever a program, a keverés szisztémája mindenesetre érdekes, bőven találtunk olyan zenéket, amelynek közük sincs az adott előadóhoz.

Lényegében egy nagyon furcsa paradoxon ez az egész dolog. Elsőre azt mondanánk, hogy az egész használhatatlan, kattintgatáshoz senkinek nincs kedve, és nem is éri meg. Viszont ha a fentebb tárgyalt mozdulatok berögződnek, utána egy lényegesen egyszerűbb felületen tudunk zenét hallgatni, mégpedig korlátlanul, még az ingyenes csomaggal is.
Ezért gondoltuk úgy, hogy még akkor is közzéteszünk egy leírást erről, ha egészen sufnimegoldásszerű a dolog, ez tipikusan az az eset, hogy ha valaki nagyon akarja, az meg tudja csinálni. Akinek viszont nem annyira fontos, az viszonylag hamar igen paprikás kedvében lesz majd a nyűg miatt, és valószínűleg hamar otthagyja a programot.
Mégpedig tulajdonképpen teljes joggal, hiszen valóban nem felhasználóbarát a kattintgatás.
Még az is előfordul, hogy a szerkesztőmező utáni shifttabot követően le kell futtatnunk egy OCR felismerést, majd a kapott képernyőn kell odanavigálnunk az áttekintő kurzorral a Showing Results kezdetű sorra, majd insert+bal egérgomb és kattintás parancsokkal érjük el a keresési listát.
Valóban azt kell mondjuk, hogy a fentebb olvasható leírás csak és kizárólag azoknak készült, akik hajlandóak a felfedezés öröméért némi kompromisszumra és sok-sok egérkattintásra. Egyszerűen ez a program olyan mértékben mellőzi a hagyományos vezérlőelemeket, hogy áthidaló megoldások nélkül alkalmatlan a látássérültek általi használatra.
Pedig nem kellene sok dolgon módosítani a fejlesztőknek, mert minden azon múlik, hogy keresés után oda tudunk-e az egérkurzorral navigálni a html tartalomhoz. Ha az megvan, lényegesen egyszerűbb a dolgunk. Ez így persze nem egy kerek egész megoldás, viszont kellő türelemmel azért meg tudunk keresni rengeteg zenét, albumot, előadót, és ha rááll a kezünk a rutinos kurzormozdulatokra, még használni is lehet a szoftvert. De csak akkor, és sok gyakorlás után, egyéb esetben kuka az egész.
Még szerencse, hogy másik online zeneszolgáltató is van, ami ennél egyszerűbb. Így most, hogy mindenki kedvét elvettük az online zenehallgatástól a Spotify segítségével, az alábbiakban visszahoznánk azt.

A Deezer használata

A francia illetőségű Deezer is pont ugyanazon alapszik, mint a fentebbi Spotify. Zenék vannak rajta dögivel, meg lehet őket keresni és hallgatni, kevertetni is lehet vele, és természetesen elő is lehet fizetni a szolgáltatásra.
Ennek itt különösen nagy a jelentősége, hisz a Spotify számítógépes kliensével ellentétben a Deezeren az ingyenes fiókunkkal csak egy hónapig hallgathatunk korlátlanul zenét, utána havonta néhány órányi zene játszható le ingyen, több nem.
Ez a dolog nagy árnyoldala, ami viszont kellemes, hogy kliensszoftver nélkül, webről lényegesen egyszerűbben lehet ezt használni, mint a Spotifyt.
Pattanjunk tehát fel a deezer.com-ra, és egy magyarul beszélő felület fog minket fogadni. Először regisztrálnunk kell egy fiókot, ami gyerekjáték.
A Deezer főoldalán máris regisztrálhatunk, az első mezőbe felhasználónevünket, a másodikba e-mail címünket, a harmadikba jelszavunkat, a negyedikbe pedig az előzőleg megadott jelszót kell beírni.
Utána rákérdez a korunkra, majd nemünkre, végül pedig a regisztrálok gombot találjuk, amire egyszerűen enterezzünk rá. Ennyi, se visszaigazoló email, se captcha, se semmi, ennyi volt a nagy regisztráció.
Ha mindezek után felmegyünk a deezer.com-ra, általában máris aktív a keresőmező, kissé úgy viselkedik, mint a Google oldala. Ha nem lép a mezőre magától, az E billentyűvel megkereshetjük, pillanatnyilag a mező címkéje az, hogy “dal, album, előadó keresése”.
Ide írjunk be elsőként például egy előadót, majd nyomjunk entert. Lépjünk ki a beviteli vagy az űrlap módból, majd menjünk az oldal tetejére, és H billentyűvel ugorjunk a találat címsorra, ez is magyarul van, el sem tudjuk téveszteni.
Mindezek után menjünk nyíllal lefelé, először az előadókat listázza – ha vannak -, aztán jönnek az albumok, végül a dalok. Ha kiválasztottunk például egy albumot, azaz ráentereztünk az album nevére – ami persze hivatkozás -, lefelé gombbal máris megtaláljuk a dalokat.
Néha kicsit túlmegy a kurzor, így ha entert ütöttünk egy albumra, lehet, hogy lefelé nyíllal már az ötödik számnál tartunk majd, ekkor értelemszerűen a felfele gomb nyomogatásával menjünk az elejére.
Minden számcím szintén hivatkozás, ha ráenterezünk, már megy is a zene.
Zenehallgatás közben a Deezernél is vannak egyéb lehetőségeink.
Jaws-ban insert+z paranccsal kapcsoljuk ki a virtuális pc kurzort, NVDA-ban pedig az insert+szóközzel a webes vezérlést, úgy, ahogy azt spotifyben is tettük.
Deezerben az alábbi parancsok használhatóak:

Shift +le és shift + fel nyilakkal tudunk halkítani és hangosítani.
A shift+jobbra kombináció előre léptet, a shift+balra gomb pedig hátra.
Shift nélkül a jobbra+balra nyilakkal tekerni tudunk, a szóköz pedig itt is szüneteltetni tudja a lejátszást.
Ha ismét szeretnénk a weboldalon mászkálni, ins+z-vel kapcsoljuk vissza a virtuális kurzort, NVDA-ban pedig nyomjuk le újra az insert+szóköz kombinációt.

Összegzés

Jó, jó, de nem az igazi. Különösképp a Spotify nem, ami egyrészt angol, másrészt a kezelése is mérföldekkel bonyolultabb a Deezerénél.
Viszont ott a csábító tény, hogy a Spotify kliensével nem pusztán egy hónapig hallgathatunk ingyen korlátlanul zenét, hanem ameddig csak szeretnénk, illetve nyilván addig, amíg meg nem változtatják a cégnél a konstrukciót.
Mindkét szolgáltatónál rendkívül érződik, hogy nem a számítógépes felhasználás van fókuszban, sokkalta inkább a mobilos kliensek. A mobilos felhasználással jelen cikkben nem foglalkoztunk, erre egy későbbi alkalommal kerül sor.
Mi azt tudjuk mondani, hogy aki kipróbálná az online zene előnyeit, egyáltalán, hogy mi ez az egész, az kezdje a Deezerrel, hisz magyar, nincs szükség telepítésre, a regisztráció is nagyon egyszerű.
A Spotifynek viszont valamivel nagyobb az adatbázisa, több előadót és több albumot tartalmaz, és számítógépről korlátlan. Ez az egyetlen érv amellett, hogy bemutattuk ezt a rendkívül nehezen használható kliensprogramot, ha ez nem így lenne, hagytuk volna az egészet.
Jó dolog az online zene, nagyon sokan valószínűleg szívesen használnák akár otthon a gépen is, de akadálymentesség tekintetében, főleg a Spotify, egyszerűen kiábrándító.
Ebben a cikkben ráadásul kizárólag a zene keresésére és a rádiós keverés beindítására tértünk ki, a kedvencek felvételéről, saját lejátszási listáról egyetlen szót sem ejtettünk.
Tettük ezt azért, mert ezekről, és a mobilos kliensek használhatóságáról egy későbbi cikkben írunk majd, addigis ezek bemutatására a Gépház elkövetkezendő két adása, a ma esti és a jövő heti lesz hivatott.
Ma este a Spotify kliensére vetünk a Gépházban egy pillantást, így akinek nem volt világos ezen cikkből annak valamilyen szintű kezelése, annak érdemes lesz figyelnie, a jövő héten pedig a Gépházban a Spotify és a Deezer mobilkészülékekre szánt klienseit nézzük meg, illetve azon szolgáltatásokat, amelyekről ebben a cikkben nem írtunk.

Mate011, Leonder, RauchR

A bejegyzés kategóriája: Számítógépes programok, Szórakozás, média
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Zene legálisan az internetről, első rész: Spotify és Deezer a számítógépen bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Ádám szerint:

    Sziasztok!
    Leírnék mégegy keresési módot a spotifyban: felmegyünk a google.com oldalra, rákeresünk az előadó nevére és melléírjuk a spotify szót. A találati listában megjelenik az előadó, ha vannak albumai a spotifyn. Kattintsunk rá a nevére. Jaws esetén h betűvel navigálhatunk a népszerű zenék és az albumok között. Ha kiválasztottunk egy zenét/albumot, klikk rá. Ha megvan, insert f7, a hivatkozások listájában ott lesz a play/pause link, klikk rá, és indul az album. Más: A spotify nagyon jó lenne, ahogy megjelent az országban, egyből elkezdtem használni, de a mobilos alkalmazással van gondom, a keveréses lejátszás miatt. Megnéztem a Deezert is mobilon, de nem jutottam semmire, úgy h lehet vetek rá megint egy pillantást.

  2. Osillo szerint:

    Én jelenleg nem használom még egyik szolgáltatást sem, de azért informálódom. Úgy olvastam, hogy a Spotify-nál az ingyenességnek az az ára, hogy 1 hónap után 10 óra hallgatási lehetőség marad. Ill. nem szó szerint korlátlan az ingyenes fiók használata időben, hanem 6 hónapig lehet használni. Persze nincs akadálya, hogy valaki utána egy új fiókot regeljen magának. A reklámokról azt írják, hogy 1 órában 3 perc reklám lehet, konkrétabban kb. 10 percenként nyomnak a képünkbe (fülünkbe) egy-egy fél perces reklám összeállítást.
    Ami engem kiemelten érdekelt még a témában, hogy pontosan milyen is átlagosan a zenék minősége. Bíztató amit olvastam, mert 320 kbps bitsűrűségről és ogg vorbisról szólnak ennek kapcsán, legalábbis nagy átlagban. Több minőségből lehet választani, de állítólag úgymond gagyi nincs, bár ez eléggé relatív, és nylilván nem csak a fülünktől és igényeinktől függ mindez, hanem a használt eszköztől is, amin kívánjuk hallgatni a nótaszót. :)
    Ennek kapcsán viszont azt kérdezném, hogy az ingyenességnek nincs véletlenül olyan ára, hogy a legjobb minőség vagy jobb minőségek nem érhetők el? Esetleg elérhetők, de csak korlátozott mértékben/ideig?

  3. Osillo szerint:

    Kiegészítve a fentieket, kérdezném tehát, hogy mit jelent pl. a cikkben megfogalmazott azon mondat, miszerint az ingyenes módnál hallgatható bőven a zene, de nem a legtisztább. Ez vajon mennyire vág egybe azzal, amit írtam/kérdeztem a minőség kapcsán?
    Plusz még egy dolog: úgy olvasom, hogy a szolgáltatás indulásakor – mármint a hazai indulásakor – a webes lejátszó – amire Ádám utalt – csak az előfizetéses prémium módban használható. Ez vajon változott?

  4. RauchR szerint:

    Hali,

    Osillo, konkrétan az ingyenes Spotify 160 KBPS bitsűrűséggel streameli neked a zenét. Lehetne jobb is, dehát a fene tudja.
    A WebPlayert pár hete nézegettük utoljára, akkor őrületes csőd volt, de ha lesz idő, még nézegetjük picit.

  5. Ádám szerint:

    Nem a web playerre gondoltam, hanem arra, amikor rákattintasz az előadó nevére, rámész a play/pause linkre, de ekkor nem az explorerből fog menni a zene, hanem a spotify-ban fog elindulni, legalábbis így volt, amikor utoljára néztem.

  6. ÁdámÁdám szerint:

    Mikor utoljára néztem, ment.

  7. Gyir szerint:

    Nem másztam bele ezekbe a progikba, kérdésem az, hogy hol lehet saját magam által összeállított és bpmezett trackeket megosztani? Melyik program tudja ezt? Alternatívát keresek a youtubeon összedobott zenei válogatások legális megosztására. Akár fizetős verzióban is. Egyáltalán van ilyen?

  8. Erdődy ViktorErdődy Viktor szerint:

    Sziasztok!
    Én a deezerre szavazok. A spotifival játszogattam néhány percet, eredmény negatív, úgy hogy rövid úton búcsut is mondtam neki. A deezerrel elég jók a tapasztalataim, egyelőre az egy hónapos tesztidőszakban vagyok, s ahogy megnéztem a csomagokat, elég barátságosak az árak. Az egy hónap után majd eldöntöm, hogy előfizetek-e.
    Egyébként tudja-e valaki, hogy ha lejár az egy hónap a deezernél, akkor hány órát lehet utána zenét hallgatni?

  9. Z_Csordas szerint:

    Én a Spotifin vagyok előfizető. Számítógépen nem használom, csak iPhone-on. Ezen remek. Nem csak a zenék lejátszása, de minden egyéb funkció is, lejátszási listák készítése, rádiók hallgatása, böngészés, felfedezés, kedvencnek jelölés, offline hallgatás, stb. A Spotifi Connect funkcióját szeretem leginkább, bár pont ezzel van némi bajom. Néha az egyik iPhone nem látja a másikat a Spotifin keresztül, de szerencsére ritkán fordul elő. Az iPhone 5-ön már egy ideje iOs 8 béták vannak, úgyhogy abban reménykedem, hogy ha hivatalosan is megjelenik, kijön a Spotifi egy frissítéssel, amiben orvosolják ezt a problémát. Az iOs-os alkalmazás teljesen magyar, jóformán egy gombot sem találtam, ami nem lenne olvashatóan felcímkézve a VoiceOver számára. A Deezert is próbáltam. Használhatónak használható, de a Spotifit sokkal akadálymentesebbnek találtam iOs alatt. A számítógépes alkalmazásuk viszont így 3-4 hónap elteltével is vacak :)

  10. Niki szerint:

    Spotify-n a keresés sokkal egyszerűbb, ha nyomunk egy ctrl+l kombinációt, ugyan szerintem a szerkesztőmező ugyanaz, de ha a beírás után azt aktiváljuk enterrel, akkor nem kell shift+tabozgatni a szerkesztőmező körül. Jaws-zal és NVDA-val is próbáltam már használni, mindegyiknek van előnye és hátránya is, de most, hogy hosszabb ideje használom utóbbival, egész jól meg vagyok vele elégedve. Ugyan nem minden funkcióját használom, például még sosem készítettem lejátszási listát, én leginkább csak keresek és úgy egy adott albumot hallgatok meg, vagy tovább böngészek, amit nagyon könnyen meg is lehet tenni egy NVDA gomb+szóköz után, ugyanis akkor reagál az előre-vissza léptetésekre, a hangerőszabályzásra, és még a beletekerésre is.

Hozzászólás a(z) Niki bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az e-mail címek rejtve maradnak. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>